Új kutatás mérte meg, mekkora a baj Európában: az egész térség szenved, de főleg nálunk ég a ház

Több mint egy éves stagnálás után szerény emelkedést mutatott az Intrum Fizetőképességi Indexe (IFI), amely 2025 második negyedévében 9,8-ról 13,7 pontra nőtt. A mutató 9%-os javulása biztató jel, ám az index 2019-es, 40 pont fölötti maximumától még mindig messze jár, és a jelentősebb javulás lehetősége a közeljövőben valószínűtlen.

Az Intrum és a Gazdaságkutató Intézet már 2018 óta vizsgálja közösen a fizetőképességi index alakulását. Az index értékének növekedése a lakossági jövedelmi helyzet javulását jelzi, ami stabilabb pénzügyi hátteret teremthet a hiteltörlesztésekhez és számlafizetésekhez. A jelenlegi mérsékelt növekedés ellenére azonban nem várható dinamikus javulás, mivel a magyar lakosság pénzügyi helyzetét jelentős külső és belső kockázatok terhelik.

Európa számos országában strukturális növekedési problémák jelentkeznek, a beruházási kedv visszaesésétől a termelékenység stagnálásán át a magas állami eladósodottságig. A térségben érezhető fegyveres konfliktusok miatt sok ország előtérbe helyezi a védelmi kiadásokat, ami szűkíti fiskális mozgásterüket. Az Európai Bizottság által szorgalmazott energiaátmenet is átmeneti anyagi terhekkel jár az energiaárak növekedése és az energetikai hatékonyságot célzó lakásfelújítási kötelezettségek miatt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Újabb súlyos látlelet a magyar gazdaságról: brutális a drágulás, nem látni a kiutat a gödörből

A belföldi értékesítés árai 3,3, az exportértékesítésé 6,0%-kal felülmúlták az előző év júniusi értékeit.

Az Európai Unió gazdasága jelenleg stagnálás közeli állapotban van, ami nagymértékben kihat Magyarország gazdaságára is. Az EU és az USA között nemrégiben megkötött vámegyezmény valamelyest csökkenti a piaci bizonytalanságot, ugyanakkor gyengíti az olyan fontos exportágazatok teljesítményét, mint az autóipar.

A magyar gazdaság 2025 első negyedévében sem állt növekedési pályára, a GDP volumene 0,4%-kal csökkent éves összevetésben, míg negyedéves alapon 0,2%-kal esett vissza. A gazdasági kilátások 2025 egészét tekintve is gyengék: az infláció magasabb a vártnál, az exportkereslet nem élénkül, a beruházások visszafogottak. Az előrejelzések szerint az éves GDP-növekedés mindössze 0,8% körül alakulhat.

A 2021–2027-es uniós költségvetési ciklus forrásainak lehívása kulcsfontosságú marad. Bár az eddig lehívott 9% arányaiban alacsonynak tekinthető, Magyarország még így is a középmezőnyben áll. Ugyanakkor jelentős összegeket is bukhat az ország, ha a helyreállítási alap forrásainak 2025 végéig történő lekötését nem oldják fel.

A nemzetközi energiahordozókhoz való hozzáférés alakulása az orosz importot érintő stratégiai leválással együtt a rezsivédelmi intézkedések ellenére is fokozza a lakosság terheit. A forint árfolyamának gyengülése és a fogyasztói árak tartósan magas szintje erőteljes hatást gyakorol a lakosság helyzetére.

Üveges Judit, az Intrum értékesítési igazgatója szerint a következő időszakban meghatározó lesz, hogy a gazdaságpolitika milyen mértékben tudja mérsékelni a külső és belső gazdasági tényezők lakosságra gyakorolt hatásait, valamint hogy a háztartások mennyire lesznek képesek alkalmazkodni a változó költségekhez és a jövedelemszerkezet esetleges átrendeződéséhez.

2024-ben Magyarország fejlettsége az uniós átlag 77%-át érte el az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP alapján. A lakosság fogyasztása az EU-s szint 72%-át tette ki, ezzel továbbra is az utolsó helyen áll az ország az enyhe javulás ellenére. A 2025 elején tapasztalt reáljövedelem-növekedés és fogyasztásbővülés elsődlegesen a bázishatásnak és az infláció lassulásának köszönhető, ám ez sem jelent stabil alapot a tartós jövedelmi felzárkózáshoz.