Nem csak a járvány változtatja meg a gyógyítást: a digitalizáció például jobbá teheti
Az egészségügyben tapasztalható változások egyik fő katalizátora a mesterséges intelligencia lehet.
Az egészségügyben tapasztalható változások egyik fő katalizátora a mesterséges intelligencia lehet.
Óvatos becslések szerint is mintegy 22 ezer informatikus hiányzott a magyar munkaerőpiacról 2019-ben, és ezt a szektort még a koronavírus-járvány sem tudta visszavetni. Éppen ellenkezőleg, a világválság számos területen nyitott új lehetőségeket az IT-sok számára, hiszen nyilvánvalóvá vált, hogy a jövő kihívásait csak a technológia segítségével lesz képes legyőzni az emberiség. A digitális gazdaság már most közel minden ötödik magyarnak biztosít munkát, ez az arány pedig minden bizonnyal robbanásszerű növekedést mutat majd a következő évtizedben, ahogy egyre többen, egyre szélesebb körben alkalmazzák a legújabb technológiákat mindennapi feladataik során. Milyen kompetenciákkal vértezzük fel magunkat most, ha 10 év múlva is labdába szeretnénk rúgni a munkaerőpiacon?
A Brexit elvileg nem rázza meg Magyarországot.
A tájékozottság a hétköznapokban is előfeltétele a megalapozott döntésnek
Interjú Aleksandra Mojsilović New Yorkban élő szerb MI-kutatóval, az IBM Science for Social Good társigazgatójával.
Felmérés vizsgálta a szakmával kapcsolatos sztereotípiákat. A juniorok 55 százaléka nettó 300 és 599 ezer forint között keres, utóbbi csoport 44 százaléka 100 és 299 ezer forint között jelölte meg a fizetését.
Az irodai munka korszakának leáldozott? A koronavírus világjárvánnyá válása óta a kizárólag otthonról történő munkavégzés és kapcsolattartás már nem pusztán elméleti feltevés.
A többség szokott is.
A vállalatok számára napjainkban nem elsősorban a technológiai elmaradottság, hanem a szervezeti struktúra bonyolultsága, a szükséges készségek hiánya és a dolgozók "kiégése" jelenti a fejlődés legnagyobb kihívását. Ez derül ki egy friss tanulmányából, amely 20 iparágban, 22 országban több mint 3800 vezérigazgató és felsővezető megkérdezésével készült.
Így választhatnak 1-et a több százból.
Ez így nem mehet tovább.
Az emberek többsége (64%) jobban bízik a robotokban, mint a feletteseiben. A kutatásban 8 370 munkavállalót, menedzsert és HR vezetőt kérdeztek meg 10 különböző országban. A tanulmányból kiderül, hogy a mesterséges intelligencia (AI) megváltoztatta az emberek viszonyulását a technológiák használatához a munkahelyeken, valamint átformálja a HR csapatok és a vállalatvezetés működését a tehetségek megtalálásának, megtartásának és fejlesztésének területén.
Nem hittük volna.
Manapság gyakran riogatnak azzal különböző szakértők, hogy a robotok majd rengeteg ember munkáját el fogják venni a közel jövőben, sőt komplett szakmák fognak eltűnni a robotizáció, illetve automatizáció miatt. A hasonló jóslatok pontossága és helytállósága egyelőre kérdéses. Ezzel ellentétben viszont jelenleg a mesterséges intelligencia nemhogy helyettesíti, hanem egyenesen segíthet megtartani az értékes képzett munkaerőt - hívta fel a figyelmet Laczkó Gábor, a Braining Hub IT képzési centrum alapító-tulajdonosa a siófoki Internet Hungary konferencián.
De azért vannak korlátok is.
A jelenlegi szakmák közel fele tűnhet el 20 éven belül, és egyre inkább felértékelődnek az emberi képességek. Világszinten már 3 éven belül is eltűnhet 75 millió munkahely a technológiai fejlődés miatt, ezzel párhuzamosan viszont 130 millió munkahely jöhet létre.
Nem is olyan távoli jövő.
De létezik egy egyszerű megoldás, amellyel bebiztosíthatod a helyedet.
"Nekünk oda kell menni toborozni, ahol a fiatalok vannak. Ez az utóbbi időben a social media, de gorsan változnak a trendek" - Szentpétery Boglárkával, a Microsoft Magyarország HR vezetőjével beszélgettünk a munkaerőhiányról, toborzásról és arról, hogy lehet a kamaszlányok érdeklődését fenntartani a természettudományok iránt, hisz ők lehetnek a jövő tartalékai. Interjú.