Három különböző ügyben is jogi lépéseket tesz az Európai Bizottság Magyarországgal szemben.
A BP első negyedéves nyeresége a várakozásokat felülmúlva több mint kétszeresére nőtt, miután az iráni háború kitörését követően az olajárak meredeken emelkedtek.
A szervezet arra kérte a leköszönő kormányt, hogy tartsa be ígéreteit, és rendezze a kérdést, mert ez még "rá tartozik".
Az Országos Kereskedelmi Szövetség üdvözli Kármán András leendő pénzügyminiszter terveit az árrésstop kivezetéséről.
A magyar pénzügyi szektor és a lakáspiac jövője szempontjából számos égető kérdés vár rendezésre a következő években
A szektor képviselői szerint kulcsfontosságú lesz egy hiteles makrogazdasági pálya kijelölése a felálló kabinet részéről.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint szükség lenne egy olyan államigazgatási szereplőre – akár államtitkárságra –, amely koordinálja az ágazatot.
A Tisza Párt kétharmados parlamenti győzelmével új korszak kezdődik a hazai tőkepiacon.
Lars Klingbeil német pénzügyminiszter javaslatai éles vitát robbantottak ki a gazdasági miniszterrel, ami komoly feszültséget okoz a berlini kormánykoalíción belül.
A vagyonosok külföldi befektetései nem tőkemenekítést, hanem tudatos kockázatkezelést jelentenek: az egymilliárd forintos határnál meghúzott vagyonadó nem állítaná meg a folyamatot.
A MABISZ elnöke szerint a biztosítási díjak növekedése elkerülhetetlen, melyben a digitalizáció és az adóváltozások is szerepet játszanak.
Súlyos pénzügyi nehézségeket okoznak a magyarországi kiskereskedelmi láncoknak a kormányzati különadók és az árréskorlátozások.
Tavaly tovább romlott a hazai bankszektor jövedelmezősége: a hitelintézetek belföldi, adózott nyeresége 8 százalékkal, 1502 milliárd forintra csökkent az előző évhez képest.
A kiskereskedelmi piac kisebb szereplői nem képesek felzárkózni a nagyvállalatok termelékenységéhez. De mit jelent ez foglalkoztatás szempontjából?
A miniszterelnök nemrég azt nyilatkozta, hogy az orosz kőolajszállítás leállása drasztikus drágulást hozna a magyar töltőállomásokon.
A magyar kiskereskedelemnek 2025-ben minden korábbinál nehezebb éve volt: a szigorodó szabályozások, az árréssapka torzító hatása egyszerre alakította át az ágazatot.
A különadók, az árstop és az árrésstop jövője nemcsak az ágazat szereplőit foglalkoztatja, hanem közvetlenül hat a bolti árakra, a kínálatra és a vásárlói élményre is.
A külföldi láncok mozgásterét már jelenleg is szigorú szabályok korlátozzák.
A komrányzati döntések miatti szabályozási bizonytalanság miatt kiszoruló nyugati láncok helyére keletről jöhetnek új szereplők. Egy azonban biztos: a fogyasztó a lábával szavaz!
A rezsivédelmi intézkedések egyszeri, energiaszektorra kivetett különadóval történő finanszírozása a szakmai szervezetek szerint az üzemanyagárak emelkedéséhez vezethet.
