A választék széles, az árak pedig éppolyan változatosak, mint a magántavak világa: néhány tízmilliós belépőtől a luxus kategóriáig mindenki találhat kedvére valót. De mire kell figyelni, ha ilyet szeretnénk birtokolni?
Az alternatív ingatlanpiacon mindössze 759 ezer forintos átlagos négyzetméterárral számolhattak a vevők.
A piacon jelenleg nagyjából 120–150 kastély és kúria érhető el, több százmillió forintos átlagárral, miközben a prémium ingatlanok ára akár több milliárd forintig is terjedhet.
A vevők ma már csak a kiemelkedő állapotú, egyedi adottságú ingatlanok esetében hajlandók a kért ár fölé menni, más esetekben szigorúan vizsgálják az ár-érték arányt.
Blochamps elemzése szerint az egymilliárdos „gazdag-küszöb” ma már nem a kivételes vagyont jelöli, sokkal inkább az elmúlt évtized inflációját és ingatlanár-robbanását tükrözi.
Az ingatlant a Dumaszínházból ismert Török Ádám saját közösségi oldalán hirdeti, mintegy három évig tartó felújítást követően.
A hazai ingatlanpiac látványos fordulatot vett 2025 végére: a korábban szinte kötelező alkudozás a keresett ingatlanoknál gyakorlatilag eltűnt.
A téglalakások átlagos árszintje is emelkedett, miközben a használt házak iránt Budapesten visszafogottabb volt kereslet.
Ha új otthon vásárlásán töröd a fejed, netalántán épp most vettél fel egy tetemes összegű lakáshitelt, a Pénzcentrum mai kvízét neked találták ki. Hány kérdésre tudod a választ?
Tavaly a panellakások értékesítési ideje csökkent a legnagyobb mértékben, kereken 20 nappal.
Budapesten és az agglomerációban a vidékinél jóval magasabb az építési telkek átlagos négyzetméterára.
2025 harmadik negyedévében országos átlagban 5 százalékkal emelkedtek a lakásárak, az éves drágulás pedig meghaladta a 21 százalékot.
Az ingatlan.com friss elemzése szerint a piac ténylegesen csak január 5-én indult be, a kéthetes ünnepi leállás után.
Budapesten átlagosan egy 26 négyzetméteres ingatlanra elég 40 millió forint, a valóságban azonban ennél kisebb lakást lehet vásárolni ennyiből.
A lakhatási válságra hivatkozó érvelést több adat is cáfolja, a „népszavazás” pedig valójában egy saját szervezésű, hitelesítés nélküli közvélemény-kutatás volt.
Az Otthon Start bejelentése után érezhetően megváltozott az eladók túlárazási gyakorlata és a vevők ehhez való viszonya az ingatlanpiacon.
Éves szinten 21,1%-kal drágultak a lakások Magyarországon, azonban Budapesten decemberben már csökkenést mértek.
A legolcsóbb budapesti kerületek hirdetési négyzetméterárai is összemérhetők a legdrágább vármegyeszékhelyekével.
Az első lakásvásárlók és a nagycsaládosok kedvező feltételekkel találkozhattak az új Otthon Start hitel és az emelt adókedvezmények miatt, de nem mindenki járt ennyire jól.
Az ingatlanpiac az őszi visszaesés után decemberben ismét növekedési pályára állt.
