Ennyi áldozatot szedtek a magyar halálutak: rémisztő a statisztika

Egymillió EU-s állampolgárra 50 halálos közlekedési baleset jutott 2017-ben az Eurostat adatai szerint. Abban az évben összesen 25257-en haltak meg valamilyen közúti baleset következtében az unióban. Egyébként ez egy dícsérendő szám, ugyanis 10 évvel korábban még több mint 43 ezer halálos kimenetelű baleset volt az EU-ban.

A legfrissebb adatok szerint az elhunytak csaknem fele (46%-a) személygépkocsi vezetője, vagy utasa volt, 21 százaléka gyalogos, 15 százalék motoros, és 8 százaléknyian vannak a kerékpárosok. Az Eurostat emellett az "egyéb közlekedési eszközökön" elhunytak arányát 10 százalékra teszi.

Ahogyan a fenti csárton is látható: a régióban a legtöbben Romániában haltak meg közúti balesetben, 1951-en, második helyen Bulgária áll 682 halálesettel, a harmadik pedig Magyarország - hazánkban 625 ember halt meg 2017-ben közúti balesetben. A lista másik végén Szlovénia áll, ahol 104-en hunytak el balesetben, Szlovákiában pedig csak 276 haláleset történt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Guruló koporsók: ezekben az autómárkákban haltak meg a legtöbben tavaly

Ezekhez fűződik a legtöbb tragédia.

Tesznek a szabályokra

Az autóbalesetek jelentős része a sofőr figyelmetlensége, illetve a gyorshajtás miatt következik be: a K&H Biztosító tavaszi kutatást ig végzett a témában, és a magyarok is osztják ezt a véleményt. A  megkérdezettek 79 százaléka szerint a magyar autósok a sebességhatárra, illetve 84 százalék szerint a vezetés közbeni telefonhasználatra vonatkozó előírásokat nem tartják be. 67 százalék ismerte be, hogy a sebességhatárt ő maga sem mindig tartja be, ebből 12 százalék szerint ez gyakran előfordul vele. 57 százaléka a megkérdezetteknek saját bevallása szerint lakott területen belül betartja az 50 km/h-s sebességhatárt. A magasabb jövedelműeknek azonban csak a 47 százalékára igaz ez. Az autósok 40 százaléka 51-60 km/h-s sebességgel közlekedik lakott területen, 3 százalékuk pedig 60 km/h-nál is gyorsabban megy.Más a helyzet, ha 90 km/h a sebességkorlátozás, ezt a szintet a megkérdezett autósok 49 százaléka tartja csak be, 7 százalékuk azonban ezeken a helyeken is több mint 100 km/h-s sebességet mondott. A sofőrök 5 százaléka viszont 141 km/h-nál is gyorsabban megy, ha a sztrádán vezet.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ennyire óvatlan rengeteg autós: őrültekkel vannak tele a magyar utak?

Egyszerűen nem foglalkoznak a szabályokkal.

A mobilozás legalább ennyire elterjedt, és mint kiderült, nem is érezzük a súlyát annak, hogy mennyire veszélyes: a magyarok 40 százaléka bevallottan pötyög a volán mögött. Az Aegon biztosító felmérésében a megkérdezettek többsége azt mondta, hogy veszélyes telefonozni vezetés közben, de 24 százalék szerint nem kockázatos bizonyos szituációkban mobilt nyomkorászni. Ugyanakkor a válaszadók 90 százaléka jelentette ki, hogy lelkiismeret-furdalást érez, ha vezetés közben telefonozik - de többségük így is nyomkodja tovább. 7 százalék mondta csupán azt, hogy egyáltalán nem veszélyes a mobilozás.

EZ IS ÉRDEKELHET

Egyre többen karamboloznak emiatt: 10-ből 4 magyar autóst érint

Korunk ittas vezetése szedi az áldozatait.

Holott 50 kilométers tempónál a sofőrök 40-70 métert mennek teljesen vakon, egy üzenet elolvasása alatt. Az autópályán ez még rosszabb, mert 130-nál akár 200 métert is megtehet úgy a kocsi, hogy a sofőr figyelme le van foglalva a mobillal, és közben nem érzékeli, mi zajlik előtte az úton - na, ennyire veszélytelen a mobilozás...

Ezek az ország halálútjai

Annak ellenére, hogy még mindig rengeteg a halálos kimenetelű baleset hazánkban, a tendenciák rengeteget javultak 10 év alatt. Ez nyilván a technika fejlődésének, a biztonságosabb járműveknek is betudható, de azért elég beszédes, hogy 2008 óta majdhogynem felére esett vissza a közúti balesetben elhunytak száma Magyarországon. Ennek megfelelően, az autó- és kerékpárbalesetben elhunytak száma is jelentősen lecsökkent.

Ennek ellenére, ahogyan korábban is megírtuk, Magyarország kifejezetten rosszul szerepelt az összesített EU-s listán, ugyanis a halálesetek számát tekintve a magyar utak a 6. legveszélyesebbek az unióban.

Külön kiemelendő a 4-es út például, amelyen az elmúlt hat évben összesen 1188 halálos baleset történt. Korábban a KSH adatai alapján az Index szedte össze, a hazai halálutakat:

• 4-es út Budapest-Szolnok-Debrecen közötti (1188)
• 1-es Budapest-Győr-Hegyeshalom között (693)
• 3-as út Budapestről Miskolc felé (679)
• a Hajdú-Bihart, Békést és Csongrádot is átszelő 47-es út (661)

Forgalomarányosan is megvizsgálták a balesetek számát, egymillió autóra vetítve. Így a 6-os főút (40 baleset/év) megelőzi a 4-es utat (39,4), a 47-es a harmadik (37,9) és még bejön a képbe a 61-es út is (37,3). Forgalomarányosan a legtöbb halálos baleset megintcsak a 4-es úton történt.

Romlik az utak állapota

Nem csak a halálutak, de a a több más hazai útburkolat sincs a legjobb állapotban. A Magyar Közút egy ötös skálán szokta osztályozni az utakat, minél kisebb ez a szám, annál jobb az adott út minősége. A vállalat megyei igazgatóságainak adataiból az látszik, hogy Veszprém megyében a legjobbak az útállapotok (3-as átlag), a legrosszabbak pedig Komárom-Esztergomban (4,5).

EZ IS ÉRDEKELHET

Osztályozták a magyar utakat: mutatjuk a legrosszabbakat

Évek óta romlik a helyzet.

Osztályozzák az utakat a balesetveszélyes nyomvályúk mélysége alapján is. Az országos átlag 1,3, és a megyék adatai is 1,1 (Nógrád) és 1,5 (Komárom-Esztergom, illetve Bács-Kiskun) között szóródnak. A gyorsforgalmi és főutakon már nem ennyire derűs a kép, az országos átlag 1,7, és több megyében is látni 2 fölötti értékeket.