Szörnyű veszélyben vannak a magyar gazdák: milliós káruk is lehet, ha ezzel nem számolnak

A Groupama Biztosító tavalyi mezőgazdasági kárkifizetéseinek elemzése jól mutatja az időjárás változékonyságát, kiszámíthatatlanságát. 2024-ben a társaság növénytermesztést érintő összes kárkifizetése között 58 százalékot tett ki a jégeső, 21 százalékot az aszály, 20 százalékot pedig a vihar miatti kár. A maradék 1 százalékért a tavaszi fagy, a felhőszakadás, a tűz és az árvíz okolható. A növénykultúrák szerinti megoszlás alapján a kifizetések 27 százaléka a kukoricát, 16 százaléka a napraforgót, 14 százaléka a hibrid kukoricát, 10 százaléka pedig az őszi búzát érő károk miatt történt. Az előzőekben felsoroltakhoz képest, kisebb mértékben érintett volt még a repce, a szójabab és a paradicsom is.

Nyilvánvaló, hogy az egyre szélsőségesebb időjárás idehaza is komoly károkat okozhat a termőföldeken, amit már az év első hónapjaiban is megtapasztaltak a növénytermesztők. A 2025-ös év az aszály jegyében indult a gazdálkodók számára: március 1-jétől az ország teljes területére kihirdették a tartósan vízhiányos időszakot. Az elmúlt heti esőzések nyomán azonban számos, felhőszakadással kapcsolatos kárbejelentés érkezett a társasághoz, elsősorban a Dél-Dunántúli régióból. A hétvégétől visszatérő hajnali fagyok pedig a már virágba borult gyümölcsösökre lehetnek különösen veszélyesek, akár a termés 50 százalékát is elpusztítva, elsősorban a kajszi, a korai szilva vagy a cseresznye esetében.

Fontos megemlíteni, hogy Magyarországon, az agrárium nemzeti össztermékhez való jelentős hozzájárulási arányához képest – a KSH 2023-as adatai szerint hazánkban 5,4%, míg az Európai Unióban 2,6% –, még mindig kevesebben kötnek növénybiztosítást, mint más országokban. A szakértők ugyanakkor arra is felhívják a gazdálkodók figyelmét, hogy érdemes minél előbb megkötniük a teljes termelési évre szóló növénybiztosításokat.

„A növénybiztosítások sajátossága, hogy a biztosítási szerződés a teljes termelési évre szól, és a biztosítók az adott növénykultúra és a választott kockázat alapján számolják ki a teljes évre vonatkozó díjat, függetlenül attól, hogy márciusban, vagy akár májusban köti meg a termelő a szerződést. Éppen ezért javasoljuk a növénytermesztőknek, hogy mielőbb gondoskodjanak biztosításukról. Tapasztalataink szerint miután egyre több az időjárás okozta természeti kihívás, évről-évre egyre többen döntenek a biztosítás mellett” – nyilatkozta Balázs András, a Groupama Biztosító vállalati vagyon-, felelősség- és mezőgazdasági biztosítási vezetője az elmúlt hetekben megnövekedett érdeklődések kapcsán.

Magyarországon természetesen létezik a növénybiztosítási szerződések nyújtotta védelmen kívül az agrárkár-enyhítési rendszer, de ezzel kapcsolatban érdemes tudni, hogy ez az alap csak abban az esetben fizet kártérítést a termelőknek a rendelkezésre álló forrás erejéig – sok más szabály mellett –, ha a veszteségük eléri a 30 százalékot az adott növénykultúrában.

A biztosítások ezzel szemben kisebb arányú káresemények kapcsán is fedezetet nyújtanak. Fontos szabály, hogy amennyiben a termelő nem rendelkezik mezőgazdasági biztosítással, az agrárkár-enyhítési rendszerből neki járó kártérítésnek csak a felére lesz jogosult. Ugyanakkor a díjtámogatott biztosítások rendszerében részt vevő növénybiztosítások díjának akár 70 százalékát is megtérítheti az állam a termelőnek.