Mennyit keres az ügynök? - Nem titok többé!

A most következő cikkben az alkuszok díjazásával foglalkozunk.

Az elmúlt mintegy 150 évben kialakult az a szokás, hogy a közvetítő ellenszolgáltatásként jutalékra jogosult attól a biztosítótól, amelynél a biztosítást megkötötte. Ezen szokás kialakulásának számos oka van. Kezdjük rögtön az elején!

Az ügyfél és az alkusz között létrejövő szerződés nem megbízási típusú, hanem eredmény kötelem. Ennek értelmében az alkusz díjazásra csak akkor jogosult, ha a megbízásban szereplő szerződés létrejött és annak díját az ügyfél megfizette.

Azt fontos leszögeznünk, hogy az alkusz által kapott díj nem csak a szerződés megkötésére vonatkozik, ugyanis ennél jóval többről van szó. Az alkusz feladatai nem érnek véget a biztosítási szerződés létrejöttével, hiszen a szerződés teljes tartamát felölelik, ezért a kapott jutalék összegét a teljes portfoliót tekintve és hosszabb távon érdemes vizsgálni. Egyrészt ennek köszönhető az, hogy az alkuszi jutalékok rendszerint magasabbak a hagyományos ügynöki jutalékoknál.

Bruttó vagy nettó? - Nem mindegy!

Az alkusz szolgáltatását a megbízó fizeti meg a bruttó biztosítási díj keretében. Az alkusz az ügyféltől beszedett díjból levonja a jutalékát és a nettó díjjal számol el a biztosító felé. Ezzel tehát meg is válaszoltuk azta kérdést, hogy ki fizeti az alkusz jutalékát?

Tehát jogi értelemben a jutalék forrása biztosító, gyakorlatilag azonban a megbízó fizeti meg azt. Hogyan is néz ez ki a gyakorlatban?

A biztosító a bruttó díjba belekalkulálja szerzési költségeket (és még sok egyéb mást is), azonban ez az alkuszok által megkötött szerződések esetében nem őket terheli. Ha ezeket a költségeket a biztosítási díjon felül kellene megfizetnie az ügyfeleknek, akkor egyrészt az alkuszok nem lennének versenyképesek, másrészt a biztosító jogalap nélkül gazdagodna.

Mit hoz a jövő?

Azonban ahogy az alkuszok szolgáltatási bővülnek és már régen túlmutatnak az egyszerű ügyfélszerzésen, szakmán belül egyre inkább erősödnek azok a hangok, amelyek a biztosítás elhelyezéséért járó jutalék mellett az ügyfél a szolgáltatásáért is fizessenn.

Azonban az alkuszok közötti éleződő verseny nem valószínűsíti a kettős jutalékoltatás elterjedését.

A nagyvállalati üzletágban bevett szokás, hogy az ügyfél a nettó díjat fizeti meg az alkusznak, a jutalék pedig külön megállapodás részét képzi. Ezáltal a verseny belekényszeríti az alkuszokat a minél kedvezőbb díjstruktúra kialakításába.

Összességében azonban elmondható, hogy a standard biztosítási termékek esetében a bruttó díjas megoldás az, amely leginkább kivitelezhető. Azonban a kapcsolódó tanácsadás a portfolió- és kockázatkezelés hangsúlyos megjelenése a szolgáltatások között egyre inkább az ügyfelek által közvetlenül fizetett megbízási díj arányába mutat.

Mit tudhat az ügyfél?

Sok ügyfélben jogosan merülhet fel a kérdés, hogy pontosan mennyit is "keres" rajta az alkusz. Azt már tudjuk, hogy nem ingyen dolgozik, de akkor mennyiért?

Jelen álláspont szerint a jutalék mértéke a biztosító és az alkusz magánügye, amelyhez az ügyfélnek nincs semmi köze. Ez azonban eléggé téves álláspont.

Az alkusz ugyanis az ügyfél megbízottja, ennek következményeképpen az alkusz köteles a díjazását teljes körűen feltárni. Tehát amennyiben ügyfélként rákérdezünk a díjra, azt köteles az alkusz tételesen bemutatni.