14 °C Budapest

Egy életbiztosítás buktatói - Mielőtt aláírod, olvasd el...

Pénzcentrum
2006. október 24. 08:00

Augusztusban a kamatadó miatt a hazai lakosság öntötte a pénzt a hosszú lejáratú bankbetétekbe, a különböző befektetési alapokba és természetesen a biztosítók is részesedtek a jóból. Azonban azok akik "beleugrottak" egy-egy biztosítási konstrukcióba nem árt, ha tisztába vannak a termékek hátrányaival és költségeivel.


Egyes biztosítók szívesen hangoztatják, hogy a Unit-linked biztosítások egyesítik magukban az életbiztosítások által kínált előnyöket a befektetési alapok által kínált hozamokkal. Első látásra valóban sok hasonlóságra bukkanhatunk a befektetési alapok és a unit-linked eszközalapjai között. De...

Minden befektetőnek jól meg kell gondolnia, hogy befektetésnek vagy megtakarításnak választja a unit linked életbiztosításokat. Ez a fajta biztosítási konstrukció hosszú távú, akár egész életre szóló befektetés, amiből "menet közben" általában csak veszteséggel lehet kiszállni. Számos biztosító csak néhány hónap, mások viszont 2 év után teszik lehetővé a biztosítás visszavásárlását, s az ügyfélhez akkor sem juthat vissza befizetésének teljes összegéhez.

Kis piaci körséta

Idehaza minden negyedik biztosításra költött forintot a unit-linked típusú életbiztosításokra fizetik be az ügyfelek.

Ezen konstrukciók- legyen szó folyamatos- vagy egyszeri díjbefizetésű termékekről - diadalútja töretlennek látszik: amíg az idei év első hat hónapjában a hazai biztosítók összesített díjbevétele 16 százalékkal nőtt, addig a befektetési biztosításokra nem kevesebb, mint 72 százalékkal több pénzt, összesen 151,1 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek.

A növekvő állományból minden biztosító ki akarja venni a részét ezért újabb és újabb termékekkel lépnek a piacra. A tendenciák között lehet említeni, hogy egyre népszerűbbek a folyamatos díjú konstrukciók (ezeknél többnyire havi 4-5000 forint a minimális díj), és egyre több befektetőnek válik fontossá a hozamok mellett a biztonság. Az anyagi mellett szabnak életkori korlátot is: általában csak 18-65 év közöttiek szerződhetnek.

Egyre népszerűbbek a hosszú tartamú 10-20 éves biztosítások az igénybevehető kedvezmények miatt. Kétféle kedvezményről van szó: egyrészt a legalább 10 évre szóló szerződés esetén az adóévben befizetett biztosítási díj 20 százalékával, de maximum évi 100 ezer forinttal csökkenthető a személyi jövedelemadó, valamint ha a tárgyévben az előző évhez képest több pénzt fizetünk be ezen biztosításra, akkor díjtöbblet 10 százaléka is elszámolható szja-kedvezményként, másrészt a kifizetések adómentesek.

Mi is ez pontosan?

A unit-linked jellemzően hosszú távra szóló, nehezen készpénzzé tehető (alacsony likviditású), befektetési elemet is tartalmazó biztosítás, amelyre önálló adótámogatási rend vonatkozik. A befektetési életbiztosítás esetében, szemben a klasszikus életbiztosításokkal - a szerződő megválaszthatja, hogy az általa befizetett díj egy részét, az életbiztosítási díjtartalékot milyen típusú és kockázatú befektetésekbe (befektetési alapokba) helyezze el a biztosító.

A befektetési életbiztosítás célja, szolgáltatásai a vegyes biztosításhoz hasonlóak. Általában ugyanazok a maradékjogok is érvényesíthetők, valamint kiegészítő biztosítások is köthetők ehhez a típushoz. Amíg ugyanis a kockázati biztosítások csak akkor fizetnek, ha az ügyfél a futamidőn belül elhalálozik, az elérésiek pedig akkor, ha a biztosított megéri a biztosítás lejáratát, a vegyes életbiztosítások mindkétszer teljesítenek szolgáltatást. Azaz a biztosított halálakor a szerződéses, előre rögzített biztosítási összeg, míg a lejáratkor - amennyiben megéri - a biztosítási díjból az elérési részre jutó összeg felkamatozott, megfialtatott összege jár a biztosítottnak, illetve a kedvezményezettnek.

Milyen költségekkel kell számolnunk?

A befektetéshez kötött biztosítások esetén kiemelten fontos tájékozódnunk az adott konstrukció költségstruktúrájáról, melyet a biztosító szerződési feltételeiben határoz meg. Célszerű előzetesen részletes tájékoztatást kérnünk arról, hogy a biztosító összeg szerint milyen mértékű és típusú költségeket kíván érvényesíteni.


• Eladási és vételi árfolyamkülönbség. A biztosítók az eszközalapok egységeire eladási és vételi árfolyamot szabnak. Amikor díjat fizetünk be, akkor a választott alapból - napi eladási árfolyamon - vásárolunk befektetési egységeket. Amikor a biztosító szolgáltatására kerül sor, akkor - vételi árfolyamon - megveszi tőlünk az egységeket és pénzben fizeti ki az ellenértéket. Az eladási árfolyam - jellemzően 3-5 százalékkal - magasabb, mint a vételi árfolyam.


• Kezdeti költségek levonása: A biztosítók kezdeti befizetéseink egy részét úgynevezett kezdeti egységként tartják nyilván, és azokból - az egyéb, felhalmozási egységektől eltérően - költségrészt vonnak el, elsősorban azért, hogy abból fizessék ki az ügyfél megszerzése miatti terheiket. Az ilyen jellegű elvonás általában az első két év befizetéseit érinti, mértéke konstrukciótól függően változó. Előfordulhat az is, hogy nem kezdeti költség címen, hanem alapnyitási díj, alapkezelési vagy tőkegyűjtési költség elnevezéssel, ahhoz hasonló mértékű, a díjbefizetések százalékában meghatározott jutalékot vonnak el.

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)


• A szerződőnek számolni kell az adminisztrációs költségekkel is. Az adminisztrációs vagy kezelési költséget havonta, fix összegben számítják fel a biztosítók. (Jelenleg 300-400 Ft/hó körülire tehető.)


• A meglévő egységek más fajtákra történő átváltásáért, azaz az eszközalapok közötti átcsoportosításért általában "alapváltási" díjat, átváltási költséget kell fizetni. Ez lehet fix díj, vagy az átváltandó érték arányában felszámítandó díj. (pl. 400 Ft/tranzakció, vagy az összeg 2.5 ezreléke, maximum 2500 Ft)


• Biztosítási kockázati díj: Fontos tisztában lennünk azzal is, hogy a befektetési egységhez kötött biztosítás befektetési jellege ellenére is - elsősorban életbiztosítás. Ezért a biztosító rendszeresen (pl. havonta) levonja a biztosítási kockázatra (halálesetre, balesetre stb.) eső díjrészt is. Ennek mértéke a szerződés egyedi jellemzőitől - elsősorban a biztosított nemétől, életkorától, s a halálesetre szóló fedezet mellé kötött kiegészítő biztosításoktól - függ.


A unit linked életbiztosítások más befektetési formákkal szembeni rövid távú versenyképtelensége elsősorban a biztosítók költség-elszámolási gyakorlatára vezethetők vissza. Ezen biztosítások az esetében a futamidő alatt a biztosítók költségei nem egyenletesen oszlanak el. A szerződéskötés, a biztosított egészségügyi állapotának felmérése, a biztosított kockázatának meghatározása, a biztosításközvetítő jutaléka, valamint a kötvényesítés költségei a biztosítási szerződés megkötésekor merülnek fel, s jelentősen felülmúlják azokat, amelyek a biztosítás időtartama alatt jelentkeznek, mint például a díjbeszedési költségek.

A unit linked típusú biztosítások esetében azonban a biztosító bevételei rendszerint havonta, néha évente egyszer jelentkeznek. A biztosítónak viszont a költségei fedezésére az első fél vagy esetleg akár két és fél év díjait is saját költségei fedezésére kell felhasználnia. Azaz ha ez alatt az időszak alatt megkérdezné egy biztosított, hogy ha visszaváltaná biztosítását, mekkora összeget kapna, bizony érhetnék meglepetések.

Zillmerezés
Azt az eljárást, amikor a biztosított befizetett díjait kezdeten a biztosító saját költségei fedezésére használja fel, zillmerezésnek nevezték el. Többnyire a zillmerezés az oka annak is, hogy a biztosítók az életbiztosítások esetében a visszaváltásra várakozási időt szoktak meghatározni.


Mivel a unit linked típusú biztosítások leggyakrabban vegyes biztosítások, azaz halálesetkor is meghatározott összeget fizetnek az örökösöknek, míg a szerződés lejártakor a szerződéses összeget, valamint a befizetett díjak hozamait fizetik a biztosítottnak. A díjunkban tehát egy haláleseti és egy elérési biztosítás díját egyaránt be kell fizessük.

A haláleseti biztosítások esetében a díjakat úgy szokták megállapítani, hogy lehetőleg egyenletes legyen az eloszlásuk a biztosítási időszak során. Azonban egy hosszú távú, pl. 20 éves szerződés esetében jelentősen megváltozik annak az esélye, hogy bekövetkezzék a haláleset. A biztosítók ezért kénytelenek lennének a biztosítás időszaka alatt fokozatosan emelni a befizetendő díjat is. Ám azért, hogy elkerüljék az évről évre emelkedő díj igen rossz pszichológiai hatását, a biztosítási időszak elején rendszerint a ténylegesnél magasabb kockázatnak megfelelő díjat kérnek el a biztosítottól. A unit linked biztosításban a teljes havi befizetésünknek a halálesetre szóló díjeleme tehát magasabb is, mint a mit fizetnünk kellene. Mindez költség-elszámolási gyakorlat miatt tovább rontja a pénzügyi pozíciónkat az időszak elején, jóllehet ez csak egy technikai tétel.

Melyik alapba tegyük a pénzt ?

A unit linked típusú biztosításokat hosszú távú befektetésnek tartják, amit nem feltétlenül kell mozgatni. Az árfolyammozgások természetesen csak utólagosan ismerhetők meg, és a portfoliók közötti rossz átcsoportosítás veszteséget okozhat.

Általában a biztosítók különböző kockázatú és várható megtérülésű, az összetételre jellemző névvel ellátott eszközalapokat hoznak létre, melyek közül a szerződő befektetési preferenciája (mennyi kockázatot szeretnénk vállalni) alapján választhatja ki a neki megfelelő alapot. Fontos tudni, hogy az eszközalapok korábbi teljesítménye nem jelent garanciát a jövőben várható hozamokat illetően. Szerencsére nem kell a kezdet kezdetén végleges döntést hoznunk: az alapok között bármikor válthatunk, mixelhetünk, akár már betett, akár a továbbiakban befizetendő pénzeinket illetően. A váltás költsége fix pár száz forint vagy 2.5-3 ezrelék. Számos helyen ezt csak a tárgyévben kezdeményezett második-harmadik módosítás után vonják le.

A unit-linked biztosításokat keresőket nem csak a sokféle befektetési tipp, de a ma tucatnyi biztosító által kínált közel százféle eszközalap bőséges kínálata is zavarba ejtheti. A hazai állampapír-, vállalati kötvényes, ingatlan- és részvényalapú, illetve vegyes konstrukciók mellett ugyanezek nemzetközi párjai is elérhetők.

Számos biztosító megkönnyíti dolgunkat azzal, hogy nem kell sokféle alap közül választanunk, elég csak megjelölni befektetési stratégiánkat. A szerződéskötést követően a biztosító az általunk megjelölt típusú befektetési formába, konkrét eszközalapba - illetve ha tudatosan megosztjuk pénzünket, többféle "kosárba" - helyezi el pénzünket.

NAPTÁR
Tovább
2021. május 7. péntek
Gizella
18. hét
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?