12 °C Budapest
Így sózzák rád a kínai zöldséget a magyar boltok: sokan nem tudják, mit vesznek

Így sózzák rád a kínai zöldséget a magyar boltok: sokan nem tudják, mit vesznek

2021. február 2. 11:01

A dolgok jelenlegi állása szerint, ha valaki online nagybevásárlást tervez Magyarországon, akkor számolnia kell azzal, hogy sok zöldség és gyümölcs esetében rendeléskor egyáltalán nem fogja tudni, hogy az adott termékek honnan származnak. Kiszállításkor persze ez kiderül, de előbb nem. Arról, hogy ennek mi lehet az oka, mennyire érdekli a magyar vásárlókat, illetve milyen áron lehetne alakítani a rendszeren, a Nébih szakértőit kérdeztük. De szó esik arról is, hogy ugyannyi pénzért vajon ugyanolyan terméket is kapok a boltokban attól függően, hogy az egyes termékek mely országokból származnak.

Miközben Magyarországon is egyre népszerűbb az online élelmiszer-bevásárlás, vajon mennyiben van lehetőségünk így ugyanolyan feltételek mellett vásárolnunk például friss zöldséget vagy gyümölcsöt, mintha személyesen látogatnánk el egy szupermarketbe vagy a sarki boltba? A jogszabály erre egyértelműen választ ad,

termékek online vásárlása során ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a fizikai vásárlás esetén.

A zöldségek és gyümölcsök esetében tehát a vállalkozásoknak ugyanolyan információ-feltünési kötelezettségük van akkor is, ha online, és akkor is, hogyha személyesen vásárolunk. Igen ám, de mi van akkor, hogyha egy adott szupermarket vagy hipermarket többféle beszállítóval is dolgozik, így a különböző zöldségeket, gyümölcsöket más-más országból is beszerzi és teríti egyazon időintervallumban?

Magyar vagy a külföldi zöldség?

A legnagyobb, online bolttal is rendelkező hazai bolthálózatok internetes felületeiken az Auchantól a Sparig a zöldségek és gyümölcsök esetében is feltüntetik, honnan származik az adott termék. Igen ám, de ha több országból is terítenek egy időben, akkor van hogy három ország is található a felsorolásban. Azt pedig megrendeléskor a vásárló egyáltalán nem tudja eldönteni, hogy melyik országból származó zöldségből/gyülmölcsből rendelne inkább.

Dehát miért nem külön tétel a webshopban a magyar vagy a külföldi zöldség/gyümölcs?

Vegyünk egy példát. A fokhagyma kilója például a Tescótól a Sparon át az Auchanig, Prímáig 1 899 forintba kerül jelenleg a boltok online felületén. Ezek között a boltok között van olyan, ahol jelenleg csak egyféle fokhagyma kapható, például spanyol. Itt teljesen egyértelmű, hogyha az ember rendel, akkor spanyol fokhagymát fog kapni.

Más boltokban azonban több származási ország is fel van tüntetve, például: Magyarország, Kína, Argentína vagy Magyarország, Spanyolország, Kína. Jól látszik tehát, hogy a bolt többféle országból teríti az adott zöldséget, és a vásárló nem tudja eldönteni, hogy például EU-s, magyar vagy adott esetben dél-amerikai, esetleg kifejezetten kínai fokhagymát szeretne.

Van ezzel probléma?

Nincs, legalábbis jogszabályi értelemben a boltok mindent rendben csinálnak. És hogy ez miért is van így, arról megkérdeztük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih):

A gond az, hogy a magyarországi online áruházak tulajdonképpen nem klasszikus online áruházak, hanem az eladótérből készítik össze a csomagokat. A gyorsan forgó árualap miatt nem tudják az online felületen követni a származási országot, ami a boltban rendelkezésre áll. Ezért fordul elő, hogy a honlapokon többféle származást tüntetnek fel.

Az ok tehát prózai, a vásárlók online vásárlásnál ezért nem tudják kiválasztani, pontosan melyik terméket is preferálnák jobban. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy

kiszállításkor kötelező a csomagoláson feltüntetni az aktuális származást és biztosítani kell az áru nyomonkövetését is.

Jogilag ugyanis a vásárlás pillanata az, amikor a vevő átveszi az árut és fizet érte. Így a vevő a vásárlás előtt megkapja az információt és nem éri hátrány, mert átvételkor lehetősége van - amennyiben bizonyos származás számára nem elfogadható - a vásárlástól elállni - írja lapunknak küldött sajtóválaszában a Nébih. A hatóság ugyanakkor megjegyzi, hasonló probléma nemcsak a zöldségek és gyümölcsök esetén állhat fenn, hanem más árufajtáknál is előfordul, hiszen amennyiben a rendelt termék nem elérhető, akkor az áruház helyettesítő terméket ajánl fel.

Ezért az online vásárlás mindenképpen gyakorlatot, figyelmet igényel és van benne kompromisszum. Ez a kényelem ára

- vélekedett lapunknak a hatóság. Természetesen értjük, hogy visszaküldhető a megvásárolt termék, de aki aznap főzni akar, az aligha fogja kiszórni a fokhagymát csak azért, mert kínai (vagy bármilyen más országból származik), még akkor sem, ha például az érzékszervi teszt alapján semmilyen illata sincs. És ez még csak a jéghegy csúcsa, mi a helyzet adott esetben azzal, hogyha a vásárló -nem ismert- minőségtől akár függetlenül is jobban preferálja egy adott ország termékét egy másikénál.

Van azért még egy aspektusa a dolognak

A puszta attitűdbeli országok iránti beállítottságot, ha le is fölözzük, még mindig ott marad az ár és a minőség kérdése. Ha például a fokhagymánál maradunk, vajon minden, ugyanabba a kategória-osztályba tartozó zöldség ugyanolyan minőségű? Semmit nem számít az, hogy az egyik kínai, a másik magyar, a harmadik spanyol vagy argentin?

Ha a fokhagymánál maradunk, akkor Hunyadi István, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója arról tájékoztatta az Agrárszektort, hogy Magyarországon 2 éve folyamatosan csökken a fokhagyma termőterülete, ezért az ország importra szorul. A csökkenésnek egyébként kélt fő oka van, az egyik a magyar gazdák kiöregedése, a másik a sokkoló árverseny.

Érdekes például, hogy a kínai fokhagyma legtöbbször nem is közvetlenül Kínából jön, hanem más országok közbeiktatásával, az EU-ba például Hollandia hozza be a legtöbb kínai fokhagymát, Magyarországra is Hollandia érintésével érkezik a legtöbb kínai tétel. És akkor a fekete leves:

A fő oka, hogy a legtöbb áru Kínából érkezik az alacsony beszerzési ár, a kínai fokhagyma nagykereskedelmi ára Kína legnagyobb fokhagymakereskedő platformján tavaly decemberben 2,4 jüan volt kilónként, ami kb. 110 magyar forintnak felel meg. Ez annyira alacsony ár, hogy ha kétszer kellene körbe hajóztatni a világóceánokon a kínai árut, valószínűleg még akkor is lehetne profitot képezni, ha a kiskereskedelmi árakat nézem

- mondta el a szakértő a szakportálnak. Nem nehéz utána számolni, hogy a mostani 1 899 forintos kilós ár, ami az összes általunk vizsgált magyar boltban fellelhető, az éppen 17-szerese a kínai beszerzési árnak. Igen ám, csakhogy a szakértők hangsúlyozzák, hogy például a kínai import a beltartalmi értékekben és az úgynevezett organoleptikus tulajdonságban elmarad például a magyar fokhagymától, aminek a hazai termesztésben lévő fajták mássága, és a hazai ökológiai adottságok a felelősek. Ebből pedig egyenesen következik, hogy

egyes zöldségek hiába ugyanazok papíron, hiába kerülnek ugyanannyiba, egyszerűen az ízük, illatuk és zamatanyagaikat tekintve lényegesen jobbak, mint mások.

Akárhogy is, a hagyományos üzletekben a vásárlók fogdoshatják, szagolgathatják az általuk megvásárolni kívánt terméket, sőt még biztosan meg is nézhetik, hogy azok honnan származnak. Online persze fogdosni, szagolgatni senkinek nincs lehetősége, ellenben arról is csak felületesen lehet információt szerezni, hogy honnan fog pontosan származni az a zöldség vagy gyümölcs, amit házhoz szállítanak neki (ha több opció is fel van tüntetve az adott honlapon). Ez a kényelem ára, csak aztán nehogy íztelen legyen a választásunk.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
NAPTÁR
Tovább
2021. április 21. szerda
Konrád
16. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?