Ezek a legújabb trükkök: így verhetnek át, ha a neten vásárolsz

Folyamatosan bővül az internetes piac, naponta jelennek meg újabb és újabb webáruházak. A tavalyi évben 133 milliárd forintos forgalmat generáltak a magyar webshopok, ez a szám közel 20 milliárddal több mint 2013-ban. Egy netes vásárlás során pedig átlagosan 11 900 forintot költöttünk. Az online vásárlásnak valóban sok előnye van, például a széles kínálat, vagy a kényelmi szempontok - és persze a webshopok vasárnap is nyitva vannak. Azonban továbbra is sokszor előfordul, hogy nem azt kapjuk, amire számítottunk.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) 2014-ben készített felmérésében a vizsgált webáruházaknak 80 százalékában talált valamilyen problémát. Ez a szám meglehetősen magas, ráadásul a 2012-es és a 2013-as adatokhoz képest 10 százalékos növekedést jelent. Fontos azonban megjegyezni, hogy 2014-ben a változó jogszabályok jelentősen átalakították az elektronikus kereskedelmet, a vállalkozások pedig nem voltak megfelelően felkészülve - tudta meg a Pénzcentrum az NFH-tól.

Az 53 elvégzett próbavásárlásból 45 esetben fordult elő valamilyen jogsértés, ez a vizsgált eseteknek a 85 százalékát jelenti. A jótállási jegyeknek pedig 83 százaléka volt kifogásolható. Pozitívumként értékelhető azonban, hogy az NFH-nál azt tapasztalják, hogy a problémás webáruházak, igyekeznek minél előbb kijavítani a hibákat.

Leggyakoribb átverések az online vásárláskor

• 1. Valótan ár van feltüntetve a honlapon.

• 2. A postázott termék nem azonos azzal, amit megrendeltünk.
  Például: nem várt színt kapunk, ez akkor fordulhat elő, ha az interneten látott képen nem volt feltüntetve, hogy az csupán illusztráció. (Ezért a vevő jogosan hihette, hogy a képnek megfelelő terméket fogja megkapni. Volt azonban olyan is, akihez igaz bőrből készült termék helyett műbőr érkezett)

• 3. A jótállási jegy vagy a használati/kezelési útmutató hiánya.

• 4. Később vagy egyáltalán meg nem érkező termék. (Ez leginkább az ünnepek idején jellemző.)

• 5. Hamisított termék küldése.

Fontos tudunk, hogy az online vásárlások alkalmával egy speciális, indoklás nélküli elállási jog illeti meg a vásárlót.

Ez kompenzálja azt, hogy a vásárlás előtt nem volt lehetőségünk megismerni a terméket. Ezt ugyan sok vállalkozás nem biztosítja, de a próbavásárlások tapasztalatai azt mutatják, hogy a szolgáltatók egyre nagyobb számban ismerik el a fogyasztónak a többletjogát.

Mire figyeljünk?

• Utánvéttel való fizetés
  Amennyiben lehetséges, ezt a fizetési formát válasszuk. Hiszen ekkor elkerülhetjük azt, hogy ne érkezzen meg a már kifizettet termék, mert csak akkor kell érte fizetnünk, ha azt már átvettük.
  

•  Legyen a cégnek címe, ügyfélszolgálati elérhetősége
  A legalapvetőbb elvárás, hogy informálódjunk a cégről, akitől rendelni szeretnénk. Semmiképpen ne rendeljük az eladó személyét titokban tartó webáruházból! Arról, hogy a kereskedő valóban létező gazdasági szereplő-e meggyőződhetünk az ingyenesen és elektronikusan elérhető cégjegyzékben. Az ügyfélszolgálatnak pedig az időközben felmerülő kérdéseinket is feltehetjük.
  

•  Olvassuk el az általános szerződési feltételeket
   Mindig szánjunk elég időt a tájékozódásra. A szerződési feltételeket és a termék leírását akár ki is nyomtathatjuk, vagy elmenthetjük, mert később ez akár jó bizonyítékként szolgálhat. Esetleg olvassuk el a tapasztalatokat a fórumokról.
  
  
• Hasonlítsuk össze az árat más oldalakkal
  Gyakran előfordulhat, hogy az akciós ár is magasabb, mintha egy másik oldalról rendeltük volna. A túlságosan kedvező ár azonban szintén gyanús lehet, mert fenn áll az esélye annak, hogy a kereskedő ilyen olcsón nem fogja kiszállítani a terméket.
  

• Tájékozódjunk előre a plusz költségekről
  Ilyen lehet például a szállítási díj, díszcsomagolás, vagy a gyorsabban megérkező áru extra költsége.
  

Mi tegyünk, ha már megtörtént a baj?

Ne feledkezzünk meg arról, hogy 14 napig indoklás nélkül elállhatunk a vásárlástól. Probléma esetén elsősorban próbáljunk megegyezni a kereskedővel, ekkor hasznos, ha a panaszunknak írásos nyoma is marad. Ha nem kapjuk vissza a vételárat, akkor fordulhatunk a fogyasztóvédőkhöz, a Budapesti Békéltető Testülethez, vagy a bírósághoz is.