Áremeléssel indul a dinnyeszezon itthon: ennyiért mérik a magyar görögdinnye kilóját 2025-ben

A Pénzcentrum korábban beszámolt arról, hogy a havi infláció 2025 júniusában csupán 0,1 százalékos volt, tehát összességében szinte változatlan maradt az árak szintje májushoz képest. A részletekbe nézve azonban több termék és szolgáltatás is komoly áremelkedést produkált egyetlen hónap leforgása alatt – ezek között volt zöldség, hús, közlekedés és nyaralás is.

A lista élére egyértelműen a görögdinnye került, ami 383 forintról 686 forintra ugrott kilónként – ez több mint 300 forintos emelkedés és több mint 79 százalékos drágulás. Ugyanakkor a Pénzcentrumnak nyilatkozó szakértő szerint arra hívta fel a figyelmet, hogy az idén a szokásosnál 10-15 nappal később, várhatóan július közepén, vagyis napokon belül indul a görögdinnye szezon, ez pedig hatással lesz az árakra.

A kisebb és magszegény dinnye a nyerő

A Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke a Pénzcentrumnak elmondta: 3590 hektáron termesztenek görögdinnyét, ez 15-20 éve mintegy 10 000 hektár volt, ám be kell látni, az akkori kor dinnyéi a mai fogyasztó igényeknek már nem felelnek meg. Göcző Mátyás szerint a vásárlók már a könnyebben szállítható, kisebb dinnyéket viszik, és a magszegény termések kínálata is évről évre bővül.

A termelők az igényekhez alkalmazkodva egyre több oltott palántát használnak, amelyek egy ellenállóbb növény (például tök) és egy görögdinnyefajta oltásával hoznak létre. Ennek haszna, hogy növény ellenállóbb lesz a talajban élő kórokozókkal és a kedvezőtlen talajviszonyokkal szemben, valamint jobb tápanyag- és vízfelvételt biztosít, ami magasabb terméshozamot eredményezhet.

Idén a szokásosnál 10-15 nappal később, várhatóan július közepén indul a görögdinnye szezon, a hűvösebb április miatt ugyanis csak két héttel később tudtak ültetni és a meglepően hideg május miatt is indokolt a későbbi start. Szerencsére, az említett tavaszi időjárás nem okozott komoly károkat.

Harc a görögökkel, olaszokkal, spanyolokkal

Visszaszerezheti exportpiacait a magyar dinnye, a 175 ezer tonnásra becsülhető idei termés harmada külföldön találhat vevőre – jelentette be a napokban az agrárminiszter. Nagy István szerint a tavalyihoz képest a dinnyeimport mennyisége 51 százalékkal csökkent, ami azt jelenti, hogy a dinnyetermesztők ki tudják elégíteni a hazai igényeket és exportálni is tudnak.

Jelenleg több mint 1300 gazda termeszt görögdinnyét és 310-en sárgadinnyét, a görögdinnye-termesztők száma a tavalyihoz képest kilenc százalékkal, a sárgadinnye-termelők száma pedig tizenöt

százalékkal növekedett. Jelenleg 3590 hektáron termesztenek görögdinnyét, sárgadinnyét pedig 707 hektáron; amíg a görögdinnye termőterülete megmaradt, addig a sárgadinnyéé hatvankét százalékkal növekedett a múlt évihez képes. Magyarország dinnyeexport lehetőségei továbbra is adottak, Szlovákia, Csehország és Lengyelország a legfőbb célország. A sárgadinnye exportja 31 százalékkal nőtt tavaly az előző évhez képest.

A görögdinnye hazai kereskedelemében 60-65 százalék a szupermarketek aránya és 35-40 százalékot tesznek ki a piacok, zöldségesek, valamint az út menti értékesítés. Hozzátette, hogy görögdinnyéből az egy főre jutó éves fogyasztás 10-12 kilogramm, sárgadinnyéből pedig 1,5 és 2,2 kilogramm között mozog.

Göcző Mátyás hansúlyozta: a fóliás dinnyék viszont már kéthete megjelentek a piacon, úgy miként az import dinnyék, ám ezek aránya nem jelentős, mert jóval drágábbak a hazai kínálatnál. Mi elsősorban exportálunk, a termés kétharmada itthon fogy el, egyharmada kerül a határon túlra, ahol jók az esélyei, mert más a jellege, a zamata mind például a dél-európai konkurenciának. Elsősorban az olaszokkal, a görögökkel kell megküzdeni, Németországban még plusz a spanyolokkal is.

Öt nagy termőterületünk van

Magyarországon öt nagy termőterület van: Baranya megye, a Jászság, Fejér megye, Heves megye és Tolna megye. Esetükben a tavalyihoz képest nem nőtt a termőterület, ám a kisebb területeken történt sikeres előrelépés, a Nyírségben 170, míg Dél-Békésben 140 hektárral nőtt a termőterület. Mindez azt is jelenti, hogy a hazai görögdinnye termesztés stabil, ám az ágazati összefogás elengedhetetlen és a gazdáknak is látniuk kell, hogy fáradozásuk megéri, és megélhetést biztosít nekik a dinnyetermelés.

Elengedhetetlen a korszerű technológiák alkalmazása, tudomásul kell venni a már minden évben fenyegető aszály veszélyét, és ennek megfelelően kell átalakítani a vízgazdálkodás, szerencsére erre vannak is megoldások, így például a csepegtető öntözés talajtakarással a legtakarékosabb öntözési mód – mondta végezetül a szakember.

A kisebb méretű dinnye is zamatos

Nagypéter Sándor, a Fruitveb alelnöke, a Délalföldi Kertészek Szövetkezetének elnöke szerint vitathatatlan, hogy a vevők egyre inkább a magnélküli vagy kevés maggal rendelkező fajtákat kedvelik. Emellett ma már jóval nehezebb eladni a 8-10 kilogrammos hagyományos görögdinnyéket, a vásárlók a jól kezelhető, hűtőszekrényben is könnyen tárolható 3-5 kilogrammos dinnyéket keresik. Egyre kevésbé él már az a hiedelem, hogy a kisebb méretű dinnye kevésbé érett és zamatos, hiszen a hibrid fajták eleve ilyen méretre lettek kinemesítve.

A csúcsszezon árait illetően még nehéz becslést adni, ám amennyiben a jelenlegi kedvező kilátások beigazolódnak, úgy jelentős dinnyeáremelésre nem kell számítani: idén is a tavalyi szintekhez közeli árakkal találkozhatnak a vásárlók.