De tényleg, jó még valamire a dombornyomott bankkártya?
Pénzcentrum
2014. október 4. 07:01
Link a vágólapra másolva
A mai napig stabilan tartja magát az a vélekedés, hogy a dombornyomott bankkártyák jobbak és elfogadottabbak, mint a "sima" (hivatalos nevén elektronikus) plasztikok. Sőt, a több pénzért plusz szolgáltatások is járnak hozzá. De tényleg elfogadottabbak külföldön a drágább kártyák, és valóban kapunk-e hozzá utasbiztosítást?
Az elfogadást és a kártyahasználatot tekintve ma már nincs különbség a dombornyomott és az elektronikus kártyák között. Vannak olyan szolgáltatók - mint például autókölcsönzők -, ahol a foglalásnál ragaszkodnak a dombornyomott kártyához, de amikor fizetésről van szó, minden olyan helyen használható a Visa Elektron kártya, ahol elfogadják a hagyományos, dombornyomott kártyát - tájékoztatta lapunkat a Visa.
Ráadásul a dombornyomott kártyákhoz kínált plusz szolgáltatások közül az utas-és balesetbiztosítást számos pénzintézet megszüntette,
és már csak külön díj ellenében igényelhető. Arról nem is beszélve, hogy ezeknek a plasztikoknak nemcsak az éves díja sokkal magasabb, mint az elektronikus társaié, de sokan akkor lepődnek meg csak igazán, mikor valamiért le kell tiltaniuk a kártyájukat. Ugyanis biztonsági okokból a le nem adott dombornyomott kártyákat nemzetközi tiltólistára kell tenni. Ez a lépés pedig egy ellopott plasztik esetében különösen indokolt, ezért a díjat ilyen esetben is felszámolják - tudtuk meg a Budapest Banktól. Ennek a kockázati díjnak a költsége pedig igen magas: bankonként változik, de jellemzően 10-15 ezer forint körül mozog. Így a lenti táblázatból is látható, hogy
egy "sima" kártya letiltása kijön pár ezer forintból, addig a dombornyomott változatok esetében akár 20 ezer forintnál is többet fognak beterhelni.
Nem meglepő tehát, hogy a bankok tapasztalatai szerint az ügyfelek többsége az olcsóbb, elektronikus kártyát választja a számlájához. Így az UniCredit Banknál is az újonnan igényelt betéti kártyák több mint 60 százaléka elektronikus kártya, mely szintén alkalmas készpénzfelvételre, vásárlásra, valamint internetes tranzakciókra, így a legtöbb ügyfél bankkártyával kapcsolatos igényét teljes mértékben lefedi - tájékoztatta lapunkat a pénzintézet. Ugyanígy az FHB és a K&H is arról számolt be a Pénzcentrum kérdésére, hogy ügyfeleik többsége az olcsóbb plasztikkal rendelkezik.
Érdekes ugyanakkor, hogy a CIB-nél azt tapasztalják, hogy az elmúlt időszakban a korábbi trend megfordult és ügyfeleik körében népszerűbbé vált a dombornyomott kártya, sokkal több ilyen típusú plasztikot igényelnek, mint elektronikusat.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Ennek egyik legfőbb oka, hogy bizonyos típusú szolgáltatások igénybe vételéhez ez a kártyatípus szükséges. Jellemzően szállodai szobák foglalásánál és autóbérlésnél elvárás a dombornyomott bankkártya használata, de az Európai Unió több országában sem fogadták el az elektronikusat, például tankolásnál Ausztriában és Németországban vagy bármilyen vásárlásnál Hollandiában
- tudtuk meg a CIB Kommunikációs osztályától.
A MasterCard is úgy nyilatkozott lapunknak, hogy külföldön vannak olyan helyzetek (szállodafoglalás, autóbérlés), ahol nem biztos, hogy elfogadják a "sima" kártyát pre-autorizációra, azaz arra, hogy kauciót foglaljanak be rajta.
Milyen esetekben jöhet jól tehát még mindig a dombornyomott kártya?
A kiskereskedelmi vállalat a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatósággal együttműködve intézkedett a kifogásolt tétel forgalomból történő kivonásáról.
A magyar pálinkapiac a tavalyi évben jelentős visszaesést szenvedett el, amelynek hátterében elsősorban a kedvezőtlen időjárás és a megváltozott fogyasztói szokások állnak.
Az Európai Unió 2027 nyarától egységes, 10 000 eurós felső határt vezet be a készpénzes fizetésekre kereskedelmi ügyletekben valamennyi tagállamban, így Magyarországon is.
A The European Correspondent két, a Lidlből származó adatgyűjtése rávilágít arra, hogy a mindennapi élelmiszerek költségei jelentősen eltérnek Európa-szerte.
A buborékos ital évtizedek óta a bőség, a szerencse és az újrakezdés szimbóluma, amely nélkül sokak számára elképzelhetetlen a karácsony vagy a szilveszter.
Az év utolsó napjai hagyományosan a virsli és a pezsgő fő szezonját jelentik: december végén akár két‑háromszorosára is nő ezeknek a termékeknek a forgalma.
A földimogyoró a jövő alternatív növénye lehet a hazai szántóföldeken. Jobban alkalmazkodik a megváltozott klímához a búzánál, kukoricánál, napraforgónál.
Hamarosan megjelennek a tűzijáték-árusok a nagyobb áruházak parkolóiban, ahol december 28. és 31. között lehet beszerezni a szilveszteri pirotechnikai eszközöket.
