8 °C Budapest

Mit rejtegetnek a képviselők?

Pénzcentrum
2007. április 6. 07:57

Az RTL Klub azt szeretné, ha Szili Katalin házelnök felkérné a parlamenti pártokat, hogy az Országgyűlés pótolja mulasztását, és alkossa meg a közvetítési rendre vonatkozó szabályozást, lehetőleg az érintett televíziós társaságok bevonásával. A csatorna kéri az Országos Rádió és Televízió Testületet is, hogy segítse a médiumok munkáját azzal, hogy kezdeményezi a szabályozás kialakítását.

A televíziós társaságok az Alkotmánybíróság döntése alapján nem jogosultak arra, hogy saját eszközeikkel készítsenek felvételeket az Országgyűlés munkájáról. Meg kell elégedniük azokkal a felvételekkel, amelyeket az Országgyűlés Hivatala által üzemeltett belső kamerarendszer mutat. A tévétársaságok tiszteletben tartják az Alkotmánybíróság döntését. Álláspontjuk szerint azonban ez a gyakorlat megfosztja a televíziós újságírókat attól, hogy azokat a képeket is megmutassák a nézőknek, amelyek nem mentek át a hivatali szűrőn.

A parlamenti pártok 1998-ban egyhangú döntést hoztak a zárt láncú hálózat kialakításáról. A döntéssel kitiltották a forgatócsoportokat a parlamenti ülésteremből. E gyakorlat miatt fordult az RTL Klub az Alkotmánybírósághoz, és a kezdeményezéshez a TV2, a Hír TV, az ATV, a Független Hírügynökség és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége is csatlakozott. Kifogásolták, hogy az adás készítője szubjektíven válogat az események között. Szót emeltek az ellen is, hogy a médiatörvény előírása ellenére az Országgyűlés máig csak általánosságban szabályozta a közvetítési rendet.

Az Alkotmánybíróság határozatában hivatkozott arra az összehasonlító elemzésre, melyet az Európa Tanács Közgyűlése számára készítettek. Eszerint több országban csak az állami televízió közvetítheti a törvényhozás munkáját, máshol pedig a parlament készít összefoglalót az ott történtekről. Az Európa Tanács Közgyűlésének 1997-es határozata pedig arra a veszélyre hívja fel a figyelmet, hogy a szenzációkkal foglalkozó, nem kiegyensúlyozott tájékoztatás a demokráciát veszélyezteti. Ezért a parlamenteknek kell olyan intézkedéseket hozniuk, amelyek biztosítják a színvonalas és kiegyensúlyozott közvetítést.

Az Alkotmánybíróság indoklásból úgy tűnik, hogy elfogadták a közvetítés korlátozásának szükségességét, bár hogy miért, azt nem indokolták.

A határozat egyáltalán nem tér ki arra, hogy az ülésteremben történtekről miért nem értesülhet korlátozás nélkül a közvélemény, és miért nem veszik figyelembe a technikai haladást. Azt sem tudjuk meg, miért csak a a nyomtatott sajtó szabadságát tartják biztosítandónak. Jelenleg ugyanis a nyomtatott sajtó írhat az üléseken elhangzottakról, ugyanakkor a kép - és hangfelvételek készítését korlátozzák.

MOST ÉRHETI MEG IGAZÁN LAKÁST, HÁZAT VENNI!

Ha tervezed, hogy ingatlant vásárolsz, akkor most jött el a Te időd! Egyrészt azért, mert a lakáspiaci mutatók szerint egyértelműen megtört az elmúlt évek brutális áremelkedése. Jelenleg leginkább stagnálnak az árak, de van, ahol már árcsökkenést is tapasztalhatunk. Mindeközben a finanszírozási költségek még rekord alacsony szinten vannak. Nem hiszed? Nos, a Pénzcentrum megújult lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,74 százalékos THM-el, és havi 81 188 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 3,03% a THM; a Budapest Banknál 3,10%; az MKB Banknál 3,12%; míg az OTP Banknál 3,23%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Az Alkotmánybíróság a határozat 3. pontja alapján úgy foglalt állást, hogy az Országgyűlés elnöke által kibocsátott 4/2003. elnöki rendelkezés nem olyan szabály, amely felett ítéletet mondhatna.

Ez azért érdekes, mert ennek az elnöki rendelkezésnek kellene arról határoznia, hogy pontosan milyen legyen a közvetítés rendje, és ha ez nem megfelelő, akkor az egész szabályozás semmit sem ér, így a kör bezárult.A jelenlegi helyzetben kizárólag a törvényhozókon múlik az, hogy a képviselők hajlandók-e saját munkájukat nyíltabbá tenni.

Az Alkotmánybíróság döntése nem azt jelenti, hogy helyes a szabályozás, hanem azt, hogy nem áll szemben az alkotmánnyal - legalábbis szerintük. Adott esetben egy másik szabályozás is megfelelő lenne, ha így döntenének.

EZT OLVASTAD MÁR?