Új kiadványt jelentetett ma meg a Magyar Nemzeti Bank. A félévente megjelenő Szemlében olyan anyagok kapnak helyet, amelyek rövid, tömör és könnyen olvasható formában adnak tájékoztatást a magyar gazdaság közérdeklődésre számot tartó folyamatairól, aktuális kérdéseiről. Az MNB-szemle bemutatkozó száma öt elemzést tartalmaz: Párkányi Balázs : Tények és talányok: A fiskális kiigazítás
Új kiadványt jelentetett ma meg a Magyar Nemzeti Bank. A félévente megjelenő Szemlében olyan anyagok kapnak helyet, amelyek rövid, tömör és könnyen olvasható formában adnak tájékoztatást a magyar gazdaság közérdeklődésre számot tartó folyamatairól, aktuális kérdéseiről.
Az MNB-szemle bemutatkozó száma öt elemzést tartalmaz:
Párkányi Balázs : Tények és talányok: A fiskális kiigazítás makrogazdasági hatásai Magyarországon
Párkányi Balázs tanulmánya bemutatja, hogy egy lehetséges
fiskális kiigazítás milyen mértékben és milyen csatornákon
keresztül hat a reálgazdaságra. Az elemzés egyik fontos megállapítása, hogy a választott fiskális politikai lépések
eltérő reakciókat válthatnak ki a monetáris politika részéről, mivel az egyes költségvetési intézkedéseknek inflációra gyakorolt hatása eltérő lehet. Másrészt a tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a magánszektor reakciója részben ellensúlyozhatja a kiigazítás gazdasági növekedést rövid távon visszafogó hatását.
Csávás Csaba, Varga Lóránt : A külföldiek deviza- és államkötvény-piaci kereskedésének főbb jellemzői
Csávás Csaba és Varga Lóránt a külföldiek szerepét és
kereskedési stratégiáit vizsgálja a deviza- és az államkötvény-piacon. Ennek a folyamatnak a megértése különösen azért fontos, mert a külföldi szereplők meghatározó részt képviselnek mindkét piac kereskedési forgalmában, így viselkedésük is alapvetően befolyásolhatja ezen piacok működését és kockázatait. Az elemzés rámutat, hogy bizonyos időszakokban a külföldi szereplők kereskedési stratégiája és a piacok volatilitása között szoros összefüggés fedezhető fel.
Kiss Gergely : Gyors hitelnövekedés: egyensúlyi felzárkózás vagy kockázatos eladósodás?
Kiss Gergely elemzése a bankok hitelezési aktivitásának
kérdéskörét tárgyalja és arra keresi a választ, hogy a kelet-közép-európai régióban megfigyelhető dinamikus hitelállomány-bővülés mennyiben tekinthető egyensúlyi folyamatnak, és mennyiben az egyensúlyon túlmutató túlzott
hitelexpanziónak. Ez a kérdéskör számos problémát vet föl pénzügyi stabilitási szempontból, így a folyamat elemzése hozzájárulhat a kapcsolódó kockázatok jobb megértéséhez
is. Magyarország esetében a tanulmány arra a megállapításra jut, hogy összességében a túlzott hitelnövekedés kockázata jelenleg nem tekinthető magasnak, azonban a gazdaság tartósan magas külső finanszírozási igénye és a háztartási hitelezés - különösen a devizahitelezés - dinamikája felerősítheti a kockázatokat.
Bodnár Katalin : A hazai kis- és középvállalatok árfolyamkitettségének vizsgálata kérdőíves felmérés eredményei alapján
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Bodnár Katalin egy kérdőíves felmérés eredményeit bemutatva
azt vizsgálja, hogy a hazai kis- és középvállalati szektorban megfigyelhető devizában történő eladósodás milyen kockázatokkal jár, illetve hogy maguk a vállalkozások mennyiben vannak tudatában a felvállalt kockázatoknak és miként kezelik azokat. Az elemzés legfontosabb következtetése, hogy a gyorsan bővülő devizaadósság ellenére a szektor jelentős részének kockázati tudatossága alacsony, és a kockázatok fedezésének hiánya stabilitási szempontból kedvezőtlen jelenség.
Nagy Márton, Holló Dániel : Bankrendszeri hatékonyság vizsgálata az Európai Unióban
Holló Dániel és Nagy Márton az Európai Unió régi és új tagállamainak bankrendszereit elemzi abból a szempontból, hogy a bankrendszerek hatékonyságában megfigyelhetők-e különbségek, és ha igen, akkor ezek időben hogyan változtak, és milyen következményekkel járnak az egyes tagállamok gazdasági fejlődésére nézve. Az eredmények azt mutatják, hogy a jelenleg még magas jövedelmezőség ellenére komoly hatékonysági tartalékokkal rendelkezik a magyar bankrendszer, ami a jövőre nézve hatékonyságjavító lépéseket kíván meg a banki vezetőktől.
A szemle anyagaival kapcsolatban kérdezhetnek ma olvasóink a portfolio.hu MNB mellékletében. A kérdésekre Zsámboki Balázs, a Szemle főszerkesztője válaszol.
-
Húsz évre bebiztosították magukat: így juthat fix áron zöldáramhoz ez az ipari óriásvállalat
Tóth Zoltánt, az E.ON EIS (Energy Infrastructure Solutions) megoldásértékesítési osztályvezetőjét kérdeztük.
-
Gesztenye-feldolgozó, pizzéria, repülőgyár, fémipari vállalat - négy cég, négy iparág és azonos kihívások (x)
Az E.ON sikeres hazai kkv-kal közös együttműködésben mutatja be, hogyan tud segíteni egy energiaszolgáltató a cégek versenyképességében.








