12 °C Budapest

Akár holnap lapátra kerülhetsz! - Mit tehetsz és mi jár neked?

Pénzcentrum
2006. január 9. 12:00

A mai világban senki nem mehet biztosra, egyik napról a másikra bárki az utcán találhatja magát akár meglehetősen hosszú munkaviszonyt követően is. A felelős pozíció betöltése sem jelent garanciát a munkahely biztonságára: hallottunk már váratlan hirtelenséggel elbocsátott top menedzserről is... A helyzet korántsem olyan tragikus, amilyennek tűnik, munkavállalóként ismernünk kell a jogainkat és nem árt tudni, hogy a hazai bíróságok az esetek többségében a mi oldalunkon állnak. Ezen ismeretekkel felvértezve egész jól jöhetünk ki a kellemetlenül induló történetből, ahogy azt látni is fogjuk. Írásunkban igyekszünk összefoglalni a rendes és a rendkívüli felmondással, valamint a végkielégítéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, kiemelve a törvényből az érdekesebb részeket, anélkül, hogy elvesznénk a részletekben.

A mai világban senki nem mehet biztosra, egyik napról a másikra bárki az utcán találhatja magát akár meglehetősen hosszú munkaviszonyt követően is. A felelős pozíció betöltése sem jelent garanciát a munkahely biztonságára: hallottunk már váratlan hirtelenséggel elbocsátott top menedzserről is... A helyzet korántsem olyan tragikus, amilyennek tűnik, munkavállalóként ismernünk kell a jogainkat és nem árt tudni, hogy a hazai bíróságok az esetek többségében a mi oldalunkon állnak. Ezen ismeretekkel felvértezve egész jól jöhetünk ki a kellemetlenül induló történetből, ahogy azt látni is fogjuk. Írásunkban igyekszünk összefoglalni a rendes és a rendkívüli felmondással, valamint a végkielégítéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, kiemelve a törvényből az érdekesebb részeket, anélkül, hogy elvesznénk a részletekben.

 

Amennyiben rendes felmondás keretében igyekszik megszabadulni tőlünk munkaadónk, akkor köteles indokolni döntését. A felmondás okának világosnak kell lennie, ha ugyanis az vita tárgyát képezi, a munkáltatónak kell bizonyítania az indok valóságát a bíróságon. Természetesen nem lehet bármilyen indokot felhozni: az ok csak a képességeinkkel, magatartásunkkal, illetve a munkáltató működésével (pl. csődbe megy) függhet össze.

 

A számos kitételből a legtöbbek számára talán az a legfontosabb, hogy a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt, ha éppen táppénzen vagyunk, így aki megneszel valamit általában okosan kiíratja magát. (Ide tartozik a passzív jogú táppénz, ami maximum fél évig tarthat.) A felmondási idő a táppénzes időszakot követően csak 30 nap elteltével kezdődhet meg (feltéve, hogy legalább 30 napot voltunk táppénzen), így újabb értékes időt nyerünk. Ezt követően a felmondási idő legalább 30 nap, de a munkaviszony hosszával arányosan növekszik. A felmondási idő minimum felét nem kell ledolgozni, de erre is kap fizetést az elbocsátott.

 

Fontos tudni, hogy amennyiben a felmondási idő alatt találunk munkát, akkor nem kell ledolgozni az idő felét, a munkáltató kérésünkre köteles elengedni minket.

 

A hosszas időhúzást követően jön a legkellemesebb rész: felvesszük a végkielégítést, ami a munkaviszony függvényében a következőképpen alakul:

Az előzőekben ismertetettnél sokkal érdekesebb a rendkívüli felmondás, mely esetben óriásit kaszálhatunk munkaadónk beperelésével, amennyiben munkaadónk hamisan vádolt meg minket. (Hazánkban a munkaügyi perek jelentős részét az ilyen ügyek teszik ki és az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a bíróságok alapvetően a munkavállalók pártján állnak.)

 

Az ilyen perek megnyerése az indokláson áll vagy bukik, ugyanis rendkívüli felmondásnál csak a munkahelyi kötelezettségünk szándékos és vétkes megszegése merülhet fel indokként. (Érdekes, hogy hiába szegjük meg a szabályokat, ha a munkáltató a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül nem mond fel, akkor ezt már „rendkívüli módon” nem is teheti meg.)

 

Számunkra a legfontosabb, hogy ebben az esetben nem jár végkielégítés, sem 30 napos felmondási idő, és semmi más, ami a rendes felmondás esetében igen. (Ha azonban mi mondunk fel, mivel munkáltatónk szegte meg kötelességét, akkor nagyot nyerhetünk, ugyanis jár nekünk az az átlagkereset, ami a felmondási idő alatt megilletne, megkapjuk a végkielégítést és ha a kötelességszegés kárt okozott, akkor kártérítésért is tarthatjuk a markunk.)

 

A legérdekesebb eset az, amikor a bíróság megállapítja, hogy a munkaadónk jogellenesen tett ki minket, ekkor ugyanis kérelmünkre vissza kellene vennie. Ilyen előzmények után nyilván nem szeretnénk újraéleszteni a meghitt kapcsolatot, inkább nézzük hogyan vághatunk vissza!

 

Ha nem kérjük a visszahelyezést, akkor a bíróság döntése szerint legalább 2 legfeljebb 12 havi fizetésünkkel gazdagodhatunk. Nem is ez az igazán nagy üzlet, hanem az, hogy megkapjuk a munkaviszonyunk megszűnése óta a per befejezéséig elmaradt bérünket (ami a perek hossza miatt szép summa lehet), megtéríttethetjük a felmerült kárunkat (Engedjük el a fantáziánkat! Óriási erkölcsi kárt okozott nekünk, hogy egyik pillanatról a másikra megbecsült munkavállalóból az utcán találtuk magunkat, az egészségünk is csaknem odalett és senki nem akar felvenni bennünket a rendkívüli felmondással járó rossz hírkeltés miatt…) Itt sincs vége a sornak: kapunk végkielégítést és a felmondási időre jutó keresetünk is megillet, csak győzzük számolni a pénzt!

NAPTÁR
Tovább
2021. május 14. péntek
Bonifác
19. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?