Legfrissebb híreink vállalkozás témában: bürökrácia, bírságok, fejlődő iparágak, munkaerőhiány, trendek. Melyek a legjobban futó iparágak? Mire figyelj oda, hogy ne kapjon büntetést vállalkozásod? Hogyan gazdálkodnak a hazai cégek és mia helyzet külföldön? Tőlünk megtudhatod!
Egy mérnök házaspár alapította 1981-ben a Tatár Pékséget. Bár aktívan részt vesznek a cég életében, a 175 főt foglalkoztató, prosperáló vállalatot ma már inkább fiuk, Tatár Antal irányítja.
Sok a tisztázatlan ügy és követelés a Retz bútoráruházak körül.
A jelek szerint idén sem fog dübörögni a fenyőfaszezon: a hazai kereskedők még alig rendelnek, az export befagyott, ráadásul egyre kevesebb intézmény, vállalat készül saját karácsonyfával - írja a Napi Gazdaság.
Ma már számláik 53 százalékát fizetik időben, míg egy évvel korábban csupán 50 százalékát egyenlítették ki határidőre a hazai vállalkozások. A határidőben fizetők növekvő aránya sajnos önmagában nem jelent javulást a cégek számlafizetési fegyelmében, mivel ezzel egy időben a fizetési késedelmek is növekedést mutatnak.
A parlament hétfő este elfogadta a 2012-es költségvetés megalapozó salátatörvényhez benyújtott módosító javaslatokat. Magáról a törvényről így jövő héten dönthetnek. A salátatörvény jellege miatt a képviselők egy törvényben ezer különféle kérdésről döntöttek.
Állami kézbe helyezné a tankönyvterjesztést a parlament kulturális és sajtóbizottsága.
A gazdasági válság hatására a vállalkozások is szembesültek azzal, hogy költségeiket racionalizálni szükséges, így számukra felértékelődött minden költségcsökkentő megoldás. A pénzintézetek jól reagáltak az igényekre, így az Erste Bank is átalakította bankszámlacsomagjait, amelyekkel tovább spórolhatnak az eltérő banki szokásokkal rendelkező vállalkozások. Az új lehetőségekről Tenke Gábor, az Erste Bank Hungary Zrt. lakossági és mikrovállalati termékfejlesztési igazgatója beszél.
Nem egyszerű manapság tőkéhez jutni a kis-és közepes vállalatoknak. Az elmúlt évek gazdasági nehézségeinek hatására a bankok jelentősen megváltoztatták hitelezési politikájukat, a legkisebb cégek pedig sokszor nem tudják, hogyan, milyen hitelt érdemes felvenniük fejlesztéseik finanszírozásához.
Az októberi 100 milliárd forint értékű nagyberuházások után, szerdai ülésén a kormány egy 9 és egy 16,1 milliárd forintos környezetvédelmi és egy 3 milliárdos műemlék felújítási beruházásról döntött. A kormány határozott arról is, hogy a vállalkozások adminisztratív terheit csökkentő 400 milliárd forintos programot indít útjára - közölte Giró-Szász András kormányszóvivő csütörtökön Budapesten.
20 százalékkal nőtt 2010-ben a tőkebevonás értéke a kkv-szektorban - hangzott el a Start Zrt. sajtótájékoztatóján. Összesen mintegy 4,1 milliárd forinthoz jutottak a vállalkozások, melyből 2,2 milliárd forint a Jeremie kockázati alapokból jött. Nem igaz tehát az a szakértői vélemény, ami többször elhangzott a válság idején, hogy a banki hitelkihelyezés visszaszorulásával egyre inkább a tőkebevonás mellett döntenek majd vállalkozások, hiszen a banki hitelállomány mellett elenyésző maradt ennek a mennyisége. Az összes bevonás értéke még nem éri el a 2007-es szint felét sem.
Az elmúlt évek gazdasági nehézségei jelentősen visszavetették a kis-és közepes vállalatok számára nyújtott hitelezés mértékét is. A bankok még mindig óvatosak, a cégek viszont sokszor csak hitelből képesek fejleszteni, beruházni, megőrizni piaci pozíciójukat. A pénzintézeteknek és a vállalkozásoknak tehát olyan együttműködést szükséges kialakítaniuk, mellyel partnerként, akár évtizedes időtávban is együtt gondolkodhatnak.
Az Országgyűlés Számvevőszéki és Költségvetési Bizottsága szerdán döntött arról, hogy bizottsági módosító javaslatot nyújt be a testület a 2012. évi költségvetést megalapozó egyes törvényeket módosító törvényjavaslathoz, amely megtiltaná a 300 négyzetméternél nagyobb alapterületű kereskedelmi építmények, nevezetesen a plázák építését a jövőben.
A finanszírozáshoz való hozzájutás a vállalkozások indításának és kibővítésének létfontosságú feltétele. A legtöbb magyarországi kkv azonban már indulásakor alultőkésített, így csak banki forrásra számíthatnak innovációik finanszírozása terén. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy mit is várnak el a bankok a hitelért cserébe; azaz hogyan zajlik a hitelbírálat, milyen fedezetekre van szükség, illetve, hogyan lehet segíteni a hitelbírálatot, s mi akadályozza azt.
Sok cég esetében a növekedés kulcsa, hogy kap-e hitelt? A hitel megszerzése után is vannak viszont feladatai a cégvezetésnek. Akár deviza, akár forinthitelről van szó a kockázatok kezelése egyre fontosabb feladat. A devizakockázatok mellett a piaci viszonyok alakulása is csődbe vihet egy nem megfelelően felkészült vállalkozást.
A végtörlesztés nemcsak a lakossági hitelállomány összetételére lehet hatással, egyre jobban kirajzolódik az a veszély miszerint a forráskivonás vészesen visszaszoríthatja a kis- és középvállalkozások hitelezését. A szegmens megfelelő finanszírozása nélkül a gazdasági növekedés is veszélybe kerül, ugyanis rendkívül szoros összefüggés van a két tényező között. A vállalati hitelállomány 2 százalékos növekedése 1 százalékos GDP növekedést jelentene ma. De honnan tudna növekedni a banki kihelyezés, mit kell tennünk, hogy hitelt kaphassunk szűk kínálat mellett is?
Válságos időszakokban, amikor sok minden bizonytalanná válik, felértékelődik az arany szerepe. Manapság szemtanúi lehetünk annak, hogy jól menő vállalkozások, sőt államok kerülnek csőd közelbe, az árfolyam-ingadozás beláthatatlan bizonytalanságot szül, így nem csoda, hogy akinek lehetősége van rá, az valami kézzel fogható, ősidők óta értékálló eszközbe szeretné fektetni a pénzét; például aranyba.
Minden eddiginél nagyobb szüksége van pénzre a hazai kis- és közepes vállalkozásoknak, hiszen piacaik beszűkültek, kintlévőségeik növekedésnek indultak, fejlesztéseik leálltak. Csakhogy a hitelhez jutni, nehéz, mert a csapokat a válság következményeitől tartó bankok elzárták. A helyzet azonban nem reménytelen, aki megtalálja a közös nyelvet a bankokkal, sikerrel járhat. Cikksorozatunkban igyekszünk megmutatni, hogyan kell ezt csinálni!
Az eva megszüntetése akár tízmilliárd forintos bevételkieséssel is járhat jövőre.
Döntő fontosságú a hazai kis- és közepes vállalkozások számára, hogy hitelhez juthassanak. Különösen igaz ez a mostani bizonytalan gazdasági helyzetben, amikor a vállalkozás talpon maradása múlhat azon, hogy képes-e banki forráshoz jutni. Ez viszont nem könnyű, hiszen a válság által ugyancsak próbára tett pénzintézetek kétszer is megnézik, kinek adnak hitelt. A Pénzcentrum.hu az elmúlt hét nap során abban próbált segítséget nyújtani olvasóinak, hogyan lehet sikeresen megoldani ezt a cseppet sem könnyű feladatot. Olvasóinknak lehetőséget biztosítottunk, hogy vállalkozásuk finanszírozásával kapcsolatos kérdéseiket feltegyék a Citibank szakértőinek. Az alábbiakban a beérkezett kérdésekből és a rájuk adott szakértői válaszokból közlünk egy csokorra valót.
A nagyvállalati fizetések 90, míg a teljes vállalatközi fizetések 80 százaléka épül halasztott fizetésre, ami azt jelenti, hogy a magyar vállalkozások igen megértőek a szállítói hitelezés területén - derül ki egy friss tanulmányából. Azonban több országot fenyeget a recesszióba való visszasüllyedés, így a halasztott fizetés számottevő kockázatot jelent a magyar vállalatokra nézve is.
Jócskán visszaesett a fejlesztési kedv Magyarországon, hiszen a hazai kis- és közepes vállalkozások alig 55 százaléka tervez valamilyen fejlesztést az előttünk álló évben - írja a Népszabadság.
Sok vállalkozás ugrik fejest konkrét tervek nélkül az üzleti tevékenységbe, s sikeres működés helyett veszteséget veszteségre halmoz. A részletes üzleti terv lényegében térkép a sikerhez, sokat segíthet a jövőbeli buktatók kikerülésében, és elengedhetetlen feltétele annak, hogy a fejlődéshez szükséges hitelekhez is hozzá lehessen jutni.
Komoly gondokat okoz a hazai kis- és közepes vállalkozások számára, hogy gyakran ütköznek nehézségekbe növekedésük és innovációik finanszírozása terén. Pedig a finanszírozáshoz való hozzájutás a vállalkozások indításának és kibővítésének létfontosságú feltétele. Éppen ezért az EU különböző formákban kínál finanszírozást a kis cégek részére, hogy így támogassa őket ebben a viharos gazdasági környezetben. Első látásra a különböző támogatások "ingyen" pénznek tűnnek, de azért akadnak olyan előírások, kötelezettségek, melyek jókora költséget rónak a vállalkozásra. Gondos tervezéssel azonban ez a költség is jelentősen csökkenthető.
Felszámolási eljárást indítottak a Gusta üzletláncot működtető Csemege Plusz Kereskedelmi Kft. ellen. A társaság ellen idén számtalan végrehajtást indított az adóhatóság, a bíróság és közjegyzők.
