Társasági adó 2025: befizetés, bevallás és mentesség - TAO mértéke, számítása

Cikkünkben minden fontos kérdést megválaszolunk a társasági adó 2025 évi szabályaival kapcsolatban: tudd meg, hogyan változott a társasági adó törvény, milyen új társasági adó jogszabályra kell figyelni, mi a társasági adó számlaszám 2025-ben, azaz melyik a NAV társasági adó beszedési számla. Mennyi a társasági adó mértéke 2025 évében, mely vállalkozások a társasági adó alanyai, hogyan történik a társasági adó számítása és bevallása, kiknek jár társasági adómentesség?

Mi a társasági adó törvény lényege?

Magyarországon vállalkozóként számos lehetőségünk van, ha üzleti tevékenységbe szeretnénk fogni, azonban elöljáróban érdemes megkülönböztetni az egyéni vállalkozókat és a társas vállalkozókat. A társas vállalkozások közé tartoznak a korlátolt felelősségű társaságok (kft.), a betéti társaságok (bt.) és a részvénytársaságok (rt.). Ezek attól függően, hogy melyik adózási lehetőség a megfelelőbb számukra, opcionálisan választhatják a kisvállalati adót (KIVA) vagy a társasági adót (TAO).

A társasági adófizetés kötelezettségének szabályrendszerét a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szabályozza. A TAO 2025 jogszabály rögzíti, kik a társasági adó alanyai, hány százalék a társasági adó mértéke, hogyan történik a társasági adó befizetése és kinek, milyen esetekben jár társasági adómentesség. A társasági adó jogszabály 2025 évében is tartogat újdonságokat, amelyekre mindenképpen érdemes odafigyelni belföldi vagy külföldi adóalanyként.

Mennyi a társasági adó mértéke 2025-ben?

A leendő vállalkozók részéről a leggyakoribb kérdések közé tartozik, hogy hány százalék a társasági adó Magyarországon, illetve hogyan történik a TAO 2025 évi számítása, mennyi a társasági adó alapja és milyen jövedelem után fizetendő társasági adó. Elsődleges kérdésünkre válaszolva elárulhatjuk, hogy

a társasági adó mértéke 2025-ben 9%, ami uniós szinten is alacsonynak mondható, így alapvetően vonzó lehetőséget biztosít a társas vállalkozóknak.

A társasági adó mértéke az elmúlt évek során folyamatosan változott: 2003-ig 18% volt, 2004-től 2009-ig pedig 16%-ban határozták meg. 2006-tól 5 millió Ft adóalapig feltételektől függően 10% volt a társasági adó, 2008-tól pedig, 50 millió Ft adóalapig csökkent 10%-ra. 2010 és 2016 között 19% volt a TAO mértéke - 500 millió Ft adóalapig 10% -, 2017-től pedig nagyobb változást iktattak be a társasági adó számítás folyamatába, így lett a TAO egységesen a pozitív adóalap 9%-a.

A társasági adó számítása

A társasági adó számítás az elmúlt időszakban nem változott: a TAO tárgya a társas vállalkozás vagyonszerzésre irányuló gazdasági tevékenysége, az adó alapja az éves üzleti beszámolóban kimutatott adózási eredmény, amelyet ún. „korrekciós tételek” befolyásolnak.

• Az adóalapot csökkentő korrekciós tételekről akkor beszélünk, ha a társaság olyan tevékenységet végez, amelyet az állam támogat (ilyenek pl. a kutatási tevékenységek, az ingatlanfejlesztés vagy a KKV beruházások).
• Az adóalapot növelő korrekciós tételek közé tartoznak az olyan szankcionálható magatartások, melyek megkérdőjelezik, hogy a társaság valóban az észszerű gazdálkodás elvei szerint járt-e el.

A társasági adó számítás lényege dióhéjban a következő:

1. adóévi bevételek – adóévi költségek és ráfordítások = adózás előtti eredmény;
2. adózás előtti eredmény – csökkentő korrekciós tételek + növelő korrekciós tételek = a társasági adó alapja;
3. adóalap x 9% társasági adókulcs = számított társasági adó;
4. számított társasági adó – társasági adókedvezmény = a befizetendő társasági adó összege.

A csoportos adóalanyok fizetendő adóját a csoporttagok között az egyedileg megállapított pozitív adóalapok arányában kell felosztani.

TAO 2025: mik a társasági adó 2025 évi változásai?

A társasági adó törvény az elmúlt évek során számos ponton módosult: a társasági adó 2023 évi változásai többek között érintették a tag/csoport megszűnését, a vagyonkezelő alapítványok működését, bizonyos adókedvezményeket és a transzferár-adatszolgáltatást is. A társasági adó 2024-ben szintén több esetben megújult: bővült a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségek köre, új K+F adókedvezmény került bevezetésre a globális minimumadó szabályzás révén és az adóalanyoknak lehetősége nyílt a korábban be nem jelentett részesedések egyszeri, utólagos bejelentésére is.

TAO adóalap korrekció 2025

Mivel minden országban más-más jogszabályok vonatkozhatnak a társasági adózásra, az ilyen esetekből adódó eltérések miatt előfordulhat, hogy ugyanazon tényállás alapján egy külföldi és egy magyar személy is csökkentheti az adóját. A kettős adóalap-csökkentés lehetőségét és az adó elkerülését különféle jogszabályok korlátozzák:

az új, 2024.11.29-én hatályba lépett szabályzás lehetővé teszi, hogy a kettős költség- és ráfordításlevonásokat az adott adóévben vagy az azt követő évek során az adóalapot csökkentő korrekciós tételként számolják el, amennyiben ez valóban a duplán elszámolt bevétellel szemben történik.

Bővült a vállalkozás érdekében felmerülő költségek és ráfordítások köre

2025. január 1-től visszafizetési kötelezettség nélkül, ráfordításként elszámolhatóvá válnak azok a különféle ingyenes juttatások, amelyeket olyan látványcsapatsportban működő hivatásos sportszervezetek számára teljesítenek, amelyek sporttevékenységükből szerzik árbevételüknek legalább a 75%-át. Feltétel, hogy az ilyen juttatások összege nem haladhatja meg a juttató fél adóévi árbevételének az 1%-át, továbbá a juttatónak rendelkeznie kell ehhez egy, a sportszervezet által kiállított igazolással is. Szintén feltétel, hogy a juttatás nem történhet a korábban már ismert TAO alap és kedvezmény keretei között.

Veszélyes hulladéktárolás céljára használt ingatlanok értékcsökkenése

További újdonság a társasági adó jogszabály kapcsán, hogy a veszélyes hulladék tárolására használt földterület és telek után elszámolt értékcsökkenés most már a TAO-ban is érvényesíthető.

A társasági adó belföldi adóalanyai

Belföldi illetőségű személyeknél azon a napon jön létre TAO fizetési kötelezettség, amikor létrejön a vállalat, vagy amikor közokiratba foglalják a társasági adószerződést. Belföldi társasági adóalanyoknak minősülnek:

• az egyéni cégek;
• a gazdasági társaságok;
• az ügyvédi irodák;
• a végrehajtó irodák;
• a közjegyzői irodák;
• a szabadalmi ügyvivői irodák;
• az állami vállalatok;
• az állami gazdálkodó szervek;
• a szövetkezetek;
• az alapítványok és a közalapítványok;
• a köztestületek;
• az egyesületek;
• a lakásszövetkezetek;
• az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak;
• a bizalmi vagyonkezelési szerződések alapján kezelt vagyon;
• az erdőbirtokossági társulatok;
• a vízitársulatok;
• az európai területi társulások;
• a trösztök;
• egyes jogi személyek vállalatai, leányvállalatai;
• a felsőoktatási intézmények és az általuk működtetett intézmények;
• az egyházi jogi személyek;
• azok a külföldi személyek, akik hazai üzletvezetési székhellyel rendelkeznek;
• az MRP (Munkavállalói Résztulajdonosi Program);
• az ERIC (Európai Kutatási Infrastruktúráért Felelős Konzorcium).

Belföldi adóalanyoknál a társasági adófizetési kötelezettség akkor szűnik meg, amikor a belföldi vállalkozás is megszűnik, vagy amikor a vállalkozás kikerül a társasági adó törvény hatálya alól. Értelemszerűen abban az esetben, ha a társas vállalkozás más adózási formát választ (KIVA), nem kell tovább TAO-t fizetni a másik adónemmel párhuzamosan.

A társasági adó külföldi adóalanyai

Külföldi illetőségű személy esetében akkor keletkezik társasági adófizetési kötelezettség, amikor megtörténik a fiók cégbírósági bejegyzése. Nyilvántartásba be nem jegyzett telephely esetén az első jognyilatkozat megtételének dátumától áll fenn adókötelezettség. Ebbe a kategóriába tartoznak az ingatlannal rendelkező magyar társaságok olyan külföldi tagjai is, akik részesedésük kivonása, elidegenítése során jövedelemhez jutnak, illetve az olyan külföldi vállalkozások is, amelyeknek a telephelye Magyarországon található. Külföldi illetőségű társasági adóalany esetében az adókötelezettség akkor szűnik meg, amikor megtörténik a fióktelep törlése a cégnyilvántartásból, egyéb esetben a felszámolási eljárás kezdetétől vagy a vállalkozás megszűnését eredményező jognyilatkozat megtételének napjától.

Kik mentesülnek a társasági adó alól?

2025-ben változatlanul nem vonatkozik társasági adófizetési kötelezettség az alábbi jogi személyekre:

• magyar politikai pártok;
• Magyar Nemzeti Bank;
• Magyar Távirati Iroda;
• Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.;
• Közlekedési, hírközlési és vízügyi tartalékgazdálkodási Kht-k;
• Közszolgálati műsorszolgáltatás;
• Foglalkoztatottak foglalkoztatása céljából létrehozott Kht-k;
• Tartalékgazdálkodási Kht.

TAO 2025 kedvezmények: kinek, mennyi TAO kedvezmény jár?

A társasági adó alapját csökkentő korrekciós tételeken felül érvényesíthetők társasági adókedvezmények is, amelyek a már kiszámított adóból kerülnek levonásra. A TAO kedvezmények közé soroljuk a fentiekben már említett K+F kedvezmény mellett a beruházási kedvezményt, a térségi- és egyéb kedvezményeket, illetve a kis- és középvállalkozók kedvezményét is.

Friss változás: 2024.11.29-én lépett hatályba a nemrégiben bevezetett K+F adókedvezmények pontosítása: a K+F társasági adókedvezményt első alkalommal most már csak a 2024. január 1-jén, illetve az azt követően megkezdett projektek költségeire lehet elszámolni.

Szintén újdonság, hogy a látványcsapatsportok országos sportági szakszövetsége részére nyújtható támogatások keretei között új jogcím került bevezetésre, melynek értelmében a sportcélú ingatlanok üzemeltetési költségeire is adható támogatás. Fontos, hogy ilyen esetben a társasági adó támogatási igazolásban meg kell erősíteni, hogy a jogosult szervezet vonatkozásában vagyonmegóvási intézkedés alkalmazása nem vált szükségessé.

Behajthatatlan követelés társasági adó esetében

A társasági adó alapját csökkentő/növelő korrekciós tételekkel kapcsolatban gyakran kerül elő az ún. behajthatatlan követelések kérdése. A követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés, a követelés átruházásakor, beszámításakor vagy kiegyenlítésekor elszámolt bevétel, illetve a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált rész (de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés) a társasági adó alapját csökkentő tételeknek minősülnek.

A TAO törvény és a számviteli törvény a következő eseteket ismeri el behajthatatlannak – amennyiben a vállalkozás képes bizonyítani a behajthatatlanság tényét és mértékét:

• a hitelező által egyezségi megállapodás keretében elengedett követelés csődeljárás, felszámolási eljárás és önkormányzatok adósságrendezési eljárásai esetében;
• ha az adós ellen vezetett végrehajtási eljárás vagy a felszámolási eljárás során nincs fedezet a fennálló követelésre, illetve, ha a felszámolási vagy az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem fedezi a fennálló követelést;
• ha a követelés behajtása veszteséget eredményezne (a követelést nem lehet eredményesen érvényesíteni, a költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével);
• illetve, ha az adós felkutatása igazoltan eredménytelen.

A társasági adó törvény szerint behajthatatlan követelésnek minősül: „az a követelés, amely megfelel a számvitelről szóló törvény szerinti behajthatatlan követelés fogalmának, valamint azon követelés bekerülési értékének 20%-a, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető”.

A társasági adó befizetése 2025-ben: mi a NAV társasági adó beszedési számla száma?

A társasági adó 2025 évi megfizetése (a TAO megállapítása és bevallása forintban történik, de amerikai dollárban és euróban is be lehet fizetni) az előlegfizetés rendszerében történik. A megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított társasági adó különbözetét

a naptári év szerint működő adózó az adóévet követő év május 31-éig, a naptári évtől eltérő üzleti év szerint működő adózó az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell, hogy megfizesse (vagy ettől az időponttól igényelheti vissza).

A társasági adó éves összegét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére kell elutalni a fentiekben megadott határidő szerint a következő NAV társasági adó beszedési számlára:

• Költségvetési számla megnevezése: NAV Társasági adó bevételi számla (adónemkód: 101)
• Költségvetési számla száma: 10032000-01076019
• IBAN számlaszám: HU57100320000107601900000000

TAO bevallás 2025: a társasági adó bevallása

A társasági adó 2025 évi bevallását minden társas vállalkozás egyszerűen megteheti az éves adóbevallással egyidejűleg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) programján keresztül (’29-es számú bevallási nyomtatvány).

A társasági adó bevallási határideje mindig az adóévet jövető év ötödik hónapjának az utolsó napja (jelen esetben 2025.05.31.).

A naptári évtől eltérő üzleti év szerint működő adózó az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig fizeti meg a TAO-t, vagy ettől az időponttól igényelheti vissza.

Társasági adóelőleg bevallás 2025

Az adózónak a TAO fő szabálya szerint az éves adóbevallással egyidejűleg adóelőleget kell bevallania az adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra (ezt a ’29 jelű bevallási nyomtatvány előlegbevallási lapján teheti meg). A társasági adóelőleg havi rendszerességgel (minden hónap 20. napjáig) vagy negyedévente, azaz háromhavonta (a negyedévet követő hó 20. napjáig) teljesíthető.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a társasági adótörvénnyel kapcsolatos információink tájékoztató jellegűek! A TAO jogszabály leírása nem terjed ki az adófizetési kötelezettségek és kedvezmények speciális, egyedi eseteire. Bővebb tájékoztatásért lapozzuk fel a társasági adó 2025 évi tudnivalóiról szóló NAV füzetet vagy forduljunk kérdéseinkkel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ügyfélszolgálatához!