Újabb sarcot vet ki a kormány különadó formájában: ezeket a cégeket érinti visszamenőleg is

A gyógyszergyártók számára 2022. december 23-án váratlanul vezették be az extraprofitadót, gyógyszergyártói különadó címen. Tavaly nyáron kiderült, hogy a kormány nem fogja teljesen kivezetni 2024-ben sem az extraprofitadókat, így maradt az idei évre is a gyógyszercégek extra terhelése, igaz a 2022-es és 2023-as évekhez (1, 3 és 8% az árbevétel arányában) képest eredetileg kisebb (0,5, 1,5 és 4% az árbevétel arányában) adókulcsokkal, illetve eddig ezt az összeget is lehetett csökkenteni beruházásokkal, K+F-költségek elszámolásával. A csütörtök éjszaka megjelent kormányrendelet alapján úgy tűnük, a kormány meggondolta magát, ugyanis az extraprofitadó-rendelet módosításából kiolvasható, hogy 2024. január 1. napjától, vagyis visszamenőleges hatállyal a gyógyszergyártói különadó mellé egy új sarcot kapnak a gyógyszergyártók, gyógyszergyártói extraprofitadó néven - írja a lap.

Az eredeti rendelet szerint a "gyógyszergyártó a 2022–2024. adóévekre vonatkozóan az e §-ban foglaltak szerinti különadó megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett". A tegnap hatályba lépett rendelet viszont már azt mondja ki, hogy a "gyógyszergyártó a 2024. adóévre vonatkozóan az e §-ban foglaltak alapján gyógyszergyártói extraprofitadó és gyógyszergyártói különadó megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett". Ráadásul a rendelet nem csak a 2024-es adóévre írja át a gyógyszergyártói különadó-terhek szabályait, hanem a 2023-as évre is azon cégek esetében, amelyeknek a 2023-ban indult adóéve még nem zárult le.

A gyógyszergyártói különadó kulcsai 2024. január 1-től a nettó árbevételtől függően az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,5 százalék. Az 50 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 1,5 százalék és a 150 milliárd forintot meghaladó része után 4 százalék. Az extraprofitadó kulcsai pedig 50 milliárd forintot meg nem haladó része után ugyancsak 0,5 százalék, de az 50 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 4 százalék lesz, a 150 milliárd forintot meghaladó része után 7 százalék.

A kulcsok megemeléséből, valamint a 2023-ra vonatkozó szabályok utólagos átírásával a lapnak az a sejtése, hogy a kormány a gyártói különadó-módosításokkal a cégek terheit akarja növelni, mindezt annak érdekében, hogy stabilizálja a szétcsúszó idei költségvetési folyamatokat.

FRISSÍTÉS! Reagált a Pénzügyminisztérium

Cikkünk megjelenése után az alábbi pontosító közleményt juttatta el szerkesztőségünknek a Pénzügyminisztérium:

"Az elmúlt évben a kormány eredményes tárgyalásokat folytatott annak érdekében, hogy a 2024-től bevezetett globális minimumadó ne rontsa a magyar vállalkozások versenyképességét. Sikerült elérni, hogy a nemzetközi szabályozás több adótípust is (például a helyi iparűzési adót) beszámítson a globális minimumadóba, ezzel elkerültük a magyar cégek adóterheinek indokolatlan növelését. Most ezt a kört egészíti ki a kormány a gyógyszergyártók által fizetett extraprofitadó átalakításával, amely így beszámítható lesz a globális minimumadóba. A megoldással a költségvetés nem veszít bevételt, és a magyar gyógyszergyárak terhei sem növekednek" - írja a Pénzügyminisztérium közleményében.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kitálalt a minisztérium: még jól is járnak a gyógyszercégek azzal, hogy duplaannyi adót fizetnek?

"A kormány célja, hogy segítséget nyújtson a gyógyszergyártóknak, hogy a globális minimumadó a lehető legkisebb terhet jelentse számukra" - közölte a Pénzügyminisztérium az új adó kapcsán.