Kitálalt Lagzi Lajcsi ügyvédje: ez az áramlopás igaz története

Továbbra is késlekedik Galambos Lajos első meghallgatásának időpontja. Legelőször úgy volt, hogy Lajcsi meghallgatása júniusban kezdődik, aztán pedig úgy, hogy most szeptemberben. A legújabb kilátások szerint pedig december elején fogják tartani az első ülést.

A zenész ügyvédje a Hír tv Riasztás című műsorában reagált a vádakra, és pontról-pontra elmondta, hogyan védekeznek majd. Ebből kiderült, hogy a zenésznek nem volt áramfogyasztása, hiszen benzines aggregátorral oldotta meg az áramellátást. Továbbá gázszámlája sem lehetett, mivelhogy fával fűt, valamint a vízszolgáltatóval sem volt élő szerződése.

A lakóparkban történt illegális gázelevezetés vádjával szemben úgy védekeznek, hogy szerintük egy bérlő a bűnös. Akiről állítólag tudják is, hogy kicsoda, de nem szeretnék megnevezni. A Budapest Környéki Törvényszék közlése alapján december 6-7én ül össze a bíróság Galambos Lajos ügyében, ahol majd kiderül, hogyan fogadják a védelem stratégiáját.

Lagzi Lajcsi ügye még 2015. szeptemberében robbant bombaként a médiában. A Budaörsi Járási Ügyészség Galambos Lajost tettestársként üzletszerűen, jelentős érték ellen elkövetett lopással és társtettesként vesztegetéssel vádolta meg. Az ok pedig az volt, hogy mocsai birtokán, valamint a nevéhez köthető Boglárka Apartmanban illegális áram-, gáz- és vízvételezés jeleire bukkantak a szolgáltatók.

Ezzel a gyanú szerint Lajcsi legalább 30 millió forintnyi villanyt, 4 millió forintnyi földgázt és 16 millió forintnyi vizet használt el, így károsítva meg a közüzemi szolgáltatókat.

Bár Lagzi Lajcsi esete nagy port kavart, egyáltalán nem számít egyedi esetnek Magyarországon. Ugyanis a statisztikák szerint évente nagyjából 50 ezer család éves fogyasztását lopják el a közmű-tolvajok. Ezek az esetek viszont többnyire nem kerülnek nyilvánosságra, csakhogy nem azért mert nem ismert ember követi el őket.

Meg nem erősített információink szerint a szolgáltatók a feljelentés helyett inkább a több százezer forintra rúgó kötbérezést választják, így a bűnügyi statisztikákban - illetve a sajtóhírekben - az illetéktelen vételezés többnyire nem szerepel.

Erre egyébként azért van lehetősége a szolgáltatóknak, mivel a szabálytalan vételezés jogilag nem bűncselekmény, hanem szerződésszegés. Így nem büntetés jár érte, hanem meghatározott összegű kötbér. Bár elvileg az elcsalt mennyiséget kellene befizetni, ennek a pontos meghatározása azonban többnyire lehetetlen. Ezért a törvény úgy rendelkezik, hogy maximum 30 napra visszamenőleg kell kifizetni az egy napi, bő tízezer forintban meghatározott összeget. Lajcsiék esetében viszont vélhetően az ellopott mennyiség, illetve a komoly sajtóvisszhang, és így a lopások visszaszorítása is indokolhatta az eljárást.

Ez utóbbi egyébként a legkifinomultabb, legkevésbé észrevehető módszer, így az sem véletlen, hogy a Galambos-család hosszú évekig nem bukott le.

A számok megdöbbentőek, így az sem meglepő, hogy a szabálytalan vételezések visszaszorítása érdekében a legtöbb hazai szolgáltató folyamatosan ellenőrzi a fogyasztóit. Az energiakommandó egyrészt szúrópróbaszerűen keresi fel az ügyfeleket, másrészt szisztematikusan is végigjárnak egy-egy körzetet. De van példa lakossági bejelentést követő kivizsgálásra is.

Az ellenőrzési csoport célja minden esetben a tisztességtelen fogyasztói magatartás kiszűrése, és a hálózati veszteség mérséklése. A szakemberek ilyenkor ellenőrzik a mérőhelyeket, az ott felszerelt készülékeket, s a fogyasztásmérők működését, valamint vizsgálják azt is, hogy helyesen történt-e meg a fogyasztási hely hálózatra való csatlakoztatása.

Ha a szerelő visszaélésre utaló nyomot talál, kötelező fényképet készítenie, és jegyzőkönyvet felvennie a fogyasztó jelenlétében, majd aláíratnia azt. A fogyasztónak nyilatkoznia kell, hogy elismeri-e a szerződésszegést.

(Borítókép: MTI Fotó, Lakatos Péter)