Árfolyamsokk: védekezz!

Pénzcentrum

2007. július 5. 12:00

Kocka, kocka, kockázat Most még csábító lehet devizahiteleknél az alacsony kamat, a kedvező törlesztőrészlet, de azt legfeljebb látnokok képesek megmondani teljes bizonyossággal, hogy ez változik-e, és ha igen mikor. Vagyis a felveendő összeg és a törlesztőrészletek mellett sosem szabad megfeledkeznünk az árfolyamváltozás (és természetesen a külföldi kamatszint változás) kockázatáról. A veszély nem csupán ránk, magánemberekre leselkedik, hanem a kis- és középvállalkozásokra is. Ebben a szektorban az üzletmenetből fakadóan (is) jelentkezhet árfolyamkockázat. Nézzük meg, mit is jelenthet ez, s hogyan lehet ellene védekezni!

Kockázat, kitettség

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

A különböző devizanemek átváltási arányában (azaz az árfolyamban) bekövetkező változások bizonytalanságát nevezzük árfolyamkockázatnak. Az, hogy ez mekkora mértékű, több tényezőtől is függ, alapvetően azonban a változás mértéke és iránya mellett az árfolyamváltozásnak való kitettség is meghatározza.

Az árfolyamkitettséget pedig eképpen definiálhatjuk: valamely vállalkozás (vagy háztartás) árfolyamváltozásra érzékeny eszközeinek, forrásainak nettó értéke nem nulla. Az árfolyamkitettség különböző fajtáit a vállalati szektorra vonatkoztatva egy tavaly készült MNB tanulmány a következőképp határozta meg:

· átváltási kitettség: mérleg- és mérlegen kívüli tételek, és a bevételek-kiadások eltérő devizaneme miatti változás;
· tranzakciós kitettség: a külkereskedelmi tevékenység, külföldi beruházások, és devizás szerződések átértékelődése miatti változás;
· működési kitettség: az árfolyamváltozás versenytársakra gyakorolt hatása miatti pozícióváltozás,
· kontingenciakitettség: a jövőbeli kötelezettségek és követelések átértékelődése,
· teljes, vagy gazdasági kitettség: a jövőbeli jövedelmezőség és a vállalati érték árfolyamváltozás miatti megváltozása.

Téged ez nem érint? Dehogynem!

Az MNB tanulmányban 580 kis- és középvállalkozást kérdeztek meg az árfolyamkockázatokkal kapcsolatosan. Az eladósodottsággal kapcsolatos kérdésekre a válaszadók közül 15 százalék nem adott meg adatot. A válaszadók között a vállalatok adósságának 87 százaléka belföldi, ebből 83 százalék forintban denominált, azonban 12 százalékos az euróban denominált hitelek aránya.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,89 százalékos THM-el, havi 150 768 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni az ERSTE Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,89% a THM, míg a MagNet Banknál 7,03%; a Raiffeisen Banknál 7,22%, az UniCredit banknál pedig 7,29%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

A felmérésben megfigyelhető tendencia azt mutatta ki, hogy a vállalatok adósságában a forinthitelek aránya a méret növekedésével együtt csökken. A felmérés szerint a megkérdezett vállalatok 40 százaléka rendelkezik árfolyamkitettséggel. Közülük 50 százalék valószínűleg nincs tisztában a kitettség mértékével, illetve elhanyagolhatónak tartja azt.

A megkérdezett vállalkozások nagy része fontosnak tartja az árfolyamkockázat kezelését, azonban nem méri azt rendszeresen fel, a felmérést legkevésbé fontosnak a mikrovállalkozások tartották. A vállalatok kis hányada használ saját bevallásuk szerint ténylegesen valamilyen árfolyamkockázat-kezelési módszert, akik alkalmaznak azok is valamilyen természetes módszert alkalmaznak.