Árfolyamsokk: védekezz!

Kockázat, kitettség

A különböző devizanemek átváltási arányában (azaz az árfolyamban) bekövetkező változások bizonytalanságát nevezzük árfolyamkockázatnak. Az, hogy ez mekkora mértékű, több tényezőtől is függ, alapvetően azonban a változás mértéke és iránya mellett az árfolyamváltozásnak való kitettség is meghatározza.

Az árfolyamkitettséget pedig eképpen definiálhatjuk: valamely vállalkozás (vagy háztartás) árfolyamváltozásra érzékeny eszközeinek, forrásainak nettó értéke nem nulla. Az árfolyamkitettség különböző fajtáit a vállalati szektorra vonatkoztatva egy tavaly készült MNB tanulmány a következőképp határozta meg:

· átváltási kitettség: mérleg- és mérlegen kívüli tételek, és a bevételek-kiadások eltérő devizaneme miatti változás;
· tranzakciós kitettség: a külkereskedelmi tevékenység, külföldi beruházások, és devizás szerződések átértékelődése miatti változás;
· működési kitettség: az árfolyamváltozás versenytársakra gyakorolt hatása miatti pozícióváltozás,
· kontingenciakitettség: a jövőbeli kötelezettségek és követelések átértékelődése,
· teljes, vagy gazdasági kitettség: a jövőbeli jövedelmezőség és a vállalati érték árfolyamváltozás miatti megváltozása.

Téged ez nem érint? Dehogynem!

A felmérésben megfigyelhető tendencia azt mutatta ki, hogy a vállalatok adósságában a forinthitelek aránya a méret növekedésével együtt csökken. A felmérés szerint a megkérdezett vállalatok 40 százaléka rendelkezik árfolyamkitettséggel. Közülük 50 százalék valószínűleg nincs tisztában a kitettség mértékével, illetve elhanyagolhatónak tartja azt.

A megkérdezett vállalkozások nagy része fontosnak tartja az árfolyamkockázat kezelését, azonban nem méri azt rendszeresen fel, a felmérést legkevésbé fontosnak a mikrovállalkozások tartották. A vállalatok kis hányada használ saját bevallásuk szerint ténylegesen valamilyen árfolyamkockázat-kezelési módszert, akik alkalmaznak azok is valamilyen természetes módszert alkalmaznak.

A fortélyok