2020. július 6. hétfő Csaba

Egyre több magyar nullázza a villanyszámláját: így csinálják, teljesen legális


Rengeteg magyar vágott bele a napelemezésbe: tavaly már 460 MW-ot termeltek a háztartási méretű kiserőművek. A napelemes kiserőművek száma 2016-ról 2018-ra megduplázódott, azaz nagyon úgy tűnik, hogy egyelőre semmi sem szab gátat a lakossági-piac bővülésének.

Őrületes tempóban növekszik a lakossági napenergia-hasznosítás Magyarországon - derül ki a MAVIR Zrt. 2019-re vonatkozó jelentéséből. Mint írják, a hazai villamosenergia-hálózatra 2019 végéig 1397,08 MW napelemes termelő kapacitást kapcsoltak, mindebből 936,3 MW köthető 50 kW feletti engedélyköteles vagy nem engedélyköteles rendszerekhez. A tavaly év végén regisztrált 1397,08 MW napelemes kapacitásból 460 MW háztartási méretű kiserőmű (HMKE). A a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2019. június 30-i előzetes adatok szerint az akkor becsült 1144 MW-os kapacitásból 388,5 MW volt HMKE, szóval az év második felében is folytatódott a trend, sokan szereltettek fel napelemet.

De érdemes megnézni a hazai kapacitásbővülést jóval nagyobb időtávon is, úgy még szembetűnőbb a növekedés. A Pénzcentrum korábban kikért adatokat a MEKH-től, ezek szerint 2008-ban mindössze 505 kW, és 2013-ban is alig 32082 kW HMKE-kapacitás volt az országban. Itt fontos megjegyezni, hogy bár háztartási kiserőmű nyerhet energiát vízből, szélből, biomasszából, biogázból, földgázból és termálmetánból is, mégis a lakossági szegmens legmeghatározóbbja egyértelműen a napelem. Sőt, a MEKH most jelezte azt is, hogy a fentieken túl

további 1,4 GW napelemes kapacitás támogatására már kiadott határozatot a hivatal, ezek nagy része a következő években várhatóan meg is fog épülni.

És ez még, várhatóan, csak a kezdet. Magyarország ugyanis megújuló energiák tekintetében rendkívül gazdag ország: csak napenergiából a primerenergia-felhasználásunk majdnem kétszeresét biztosítani lehetne. A Magyar Tudományos Akadémia Megújuló Energia Albizottságának korábbi felmérése szerint tehát rendelkezésre állás tekintetében, azaz az ~1850PJ/évre becsült elvi potenciál aligha képezheti jelenleg felső korlátját a fogyasztásnak. Bár, és ezt közleményében a MEKH is elismeri, a várható kapacitásbővülést számos tényező befolyásolja. Függ többek között a támogatási politikától, a szabályozástól, valamint a napelemek árától.

Megtérülő beruházás a napelem, még hitelből is!

Tehát, ahogy az a MEKH statisztikáin is látszik, a napelemes kiserőművek száma 2016-ról 2018-ra megduplázódott, azaz nagyon úgy tűnik, hogy egyelőre semmi sem szab gátat a lakossági-piac bővülésének. Ez persze nem is csoda, hiszen egy jól megtervezett napelemes rendszerrel egy háztartás, vagy egy kisvállalkozás, belátható időn belül akár teljesen ki is válthatja rezsiköltségeit.

Ami egy családi házas rendszer bekerülési költségét illeti, ma általánosságban elmondható, hogy egy 3,6 kW-os rendszer - amely egy átlagos magyar háztartás éves villamos energia igényét fedezni tudja - munkadíjjal és engedélyeztetéssel 1,5 millió forint körül mozog. Ez jó alap ahhoz, hogy kiszámítsuk, mennyi idő alatt térülhet meg egy napelemes beruházás.

A példa kedvéért, ha az energetikai számítás alapján 150 ezer forint az éves villanyszámlád, akkor 1,5 milliós beruházási összeggel 10 év a megtérülési idő. Sőt, minél inkább nőnek a jövőben az energiaárak, illetve a szabályozási környezet átalakulása, valamint a technológia fejlődése (a piaci versenyről már nem is beszélve) miatt tovább csökken a napelemek ára, annál rövidebb idő alatt lesz nyereséges egy-egy beruházás.

A fenti gondolatmenetet követve viszont nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a megtérülési időszakot követően a napelemes rendszer egyenesen pénzt termel majd a háztartásnak. Tehát hosszabb távon - az igénybe vett támogatások és adókedvezmények mellett - akár hitel felvétele mellett is jó döntésnek bizonyulhat a beruházás, hiszen a megspórolt rezsitételek hosszabb távon refinanszírozzák a hitelt. Előre szólunk, a jelenlegi kamatkörnyezetben ez még inkább valós alternatíva lehet, de beszéljenek inkább a számok:

Hogy kiderítsük, hol, és mennyiért tudunk most pénzhez jutni, a Pénzcentrum kalkulátorához fordultunk. A beállításoknál 750 ezer forintos hitelösszeget (hasonló mértékű önerővel ez az összeg már elég lehet egy családi házas rendszerre), és 84 hónapos futamidőt adtunk meg.

A törlesztőrészletek szerinti rangsor (hiszen a rezsiköltséggel történő összehasonlítás miatt ezúttal ez a mérvadó) alapján az egyik legolcsóbb konstrukciót a CIB Bank nyújtja, ezzel 7,82 százalékos (2020. december 31. utáni) THM, és 969 213 forintos visszafizetendő összeggel 11 600 forintra jön ki a havi törlesztő a THM-plafon lejárta után.

De nem sokkal maradt le ettől az ajánlattól az Cetelem konstrukciója sem, ami 2021-től 11,01 százalékos THM-mel, és 1 067 213 forintos visszafizetendő összeggel 12 872 forintos törlesztőrészletet tud - szintén a hitelplafon lejártával. Ezeken felül érdemes még megemlíteni a Raiffeisen Bank, az MKB Bank, az ERSTE Bank, a Budapest Bank, és az OTP Bank ajánlatait is.

Egy esetleges hitelfelvétel esetén fontos azonban megjegyezni, hogy habár a példaszámítások igazolják, hogy még hitelből is megéri belevágni az energetikai felújításba, ettől függetlenül egy hitelnek mindig vannak költségei, tehát a legjobb befektetés az, ha nagyobb részben (vagy teljes egészében) a megtakarításainkból finanszírozzuk a korszerűsítést.

Kik veszik a napelemeket?

A kiserőművek (túlnyomóan napelemes rendszerek) erőteljes fellendülése okán kíváncsiak voltunk arra, hogy mely régiókban, és településeken található Magyarországon a legtöbb háztartási felhasználású berendezés. Nos, erre vonatkozó adatsort ugyan nem sikerült szereznünk, de iparági információink szerint Budapesten, Pest megyében illetve a megyeszékhelyeken telepítik a legtöbb ilyen berendezést.

A települési adatokon túl kíváncsiak voltunk arra is, kik azok a fogyasztók, akik a leginkább hajlandóak zöld energiába, és ezen belül napelemes rendszerekbe fektetni. Nos, a piacra rálátó szakértők (és publikus közvélemény kutatások) szerint alapvetően háromféle típusra bonthatjuk azokat, akik háztartási naperőműveket vásárolnak Magyarországon. Ezek a következők:

  • Az úgynevezett yuppie beruházok, ők azok, akik tényleg fontosnak tartják, hogy hozzájáruljanak a környezetvédelemhez, és ehhez a pénzük is megvan. A megtérülés nem igazán izgatja őket, beruházásokat zöld értékek mozgatják. Olyan vállalkozások is tartozhatnak ide, akik adnak arra, hogy az ő működésük zöldnek mondható.
  • Egy másik beruházói csoportba tartoznak azok, akik a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben jó megtérülést látnak egy HMKE beruházásban. A beruházás akkor nyereséges számukra igazán, ha ki tudják váltani saját villamos energia fogyasztásuk, azaz megtermelik azt, amit elhasználnak.
  • A harmadik beruházói csoportba főleg azok tartoznak, akik nyugdíjas korukra szeretnének függetlenedni a rezsikiadások alól. Ők általában úgy gondolkoznak, hogy ma még biztosan van pénzük, ezért megéri számukra minél hamarabb beruházni például egy napelemes rendszerbe, hiszen ennek segítségével öregkorukban már nem kell rezsit fizetniük.

Címlapkép: Getty Images

Jogi nyilatkozat: A cikkben található kalkulációk adatai tájékoztató jellegűek, szerződéses ajánlatnak nem minősülnek! Az egyes konstrukciókat az adott paraméterek (termék jellege, összeg, futamidő) alapján, kalkulátorunk számításai szerinti legkedvezőbb aktuális ajánlatok figyelembe vételével választottuk ki. Az említett pénzügyi szolgáltatóktól a Net Média Zrt., mint a Pénzcentrum.hu üzemeltetője nem részesül a megjelenésükre tekintettel közvetlen díjazásban. További részletekért kattints ide!
Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS