Erről az egy szolgáltatásról képtelenek lemondani a magyarok: tényleg élni sem tudnának enélkül?

A válaszadóknak csupán a töredéke ismeri a már jelenleg is zajló hálózatfejlesztési projekteket. Azokat a témákat, amelyekről a kutatás szerint többet szeretnének tudni az emberek, Papp Gergellyel készült videókban mutatja be az energiacég.

A biztonságos energiaellátás napjainkban egész Európában az egyik legfontosabb társadalmi kérdés. A magyar családok és vállalkozások egyre inkább energiatudatosak, népszerűek a napelemes rendszerek, illetve az energiaköltséget leszorítani képes megoldások és szolgáltatások. Ugyanakkor viszonylag kevés információnk van róla, mit gondolnak az emberek az áramhálózat működéséről, tudják-e, hogyan működik és hogy ennek fejlesztése mennyire kulcsfontosságú ahhoz, hogy a jövőben a klímacélokat támogató, a fosszilis energiahordozókat kiváltó energetikai rendszer épülhessen ki az országban. Ezért készíttette el az E.ON Hungária Csoport azt az országos reprezentatív kutatást, amely átfogó képet rajzol a 16-65 éves korosztály tudásáról, feltevéseiről és elvárásairól az energetika területén. A kérdőíves adatfelvételt mélyinterjúk készítésével is kiegészítették a kutatók.

Az áram „az élet alapfeltétele” és legyen zöld

A kutatás legfontosabb megállapítása, hogy a magyar lakosság az energiaellátásra és annak hálózati megoldásaira nem szolgáltatásként, hanem az élet alapfeltételeként, a mindennapokhoz nélkülözhetetlen szükségletként tekint. A társadalom megközelítésében ugyanakkor markánsan jelen vannak a jövő szempontjai. Azaz miközben a megváltozott gazdasági környezet hatására előtérbe került az energiatakarékosság – aminek a fő motivációja a spórolási szándék –, teljes társadalmi konszenzus mutatkozik a fenntarthatóság terén, amit generációs törésvonalak sem választanak el.

A döntő többség a megújulók felé tolná az energiamixet – a válaszadók 92 százaléka szeretné, hogy megvalósuljon -, sőt már a mai energiatermelésben is nagyobbnak véli a tiszta energiaforrások, mindenekelőtt a napelemek és a szélenergia szerepét a valóságosnál. A legtöbben a nap (76%), a szél (65%) és a geotermikus energia (43%) részesedését növelnék. Ezt az igényt fogalmazzák meg a szolgáltatóval szemben is: elengedhetetlennek tartják az energiatermelés zöldítését és a környezetbarát életmódot lehetővé tévő termékek fejlesztését.

A digitalizáció elvárás, de mit értünk alatta?

A szolgáltatóktól várt fejlesztési irányok között a digitalizáció is kézzelfoghatóan megjelenik. Erről azonban a magyarok nem pontosan ugyanazt gondolják, mint a szolgáltatók: míg a jelen és a közeljövő hálózatfejlesztéseiben főként az új áramigényeknek való megfelelésen és az ellátásbiztonságot növelő - például az automatikus hibaészlelést és javítást célzó - megoldásokon van a hangsúly, a válaszadók körében a kényelmet szolgáló, vagy a tudatos fogyasztás lehetőségeit bővítő digitális innovációk váltanak ki nagyobb érdeklődést. A megkérdezettek tisztában vannak az áramtárolás problémájával, annak megoldását azonban a válaszok alapján 74 százalékuk nem a szolgáltatói oldaltól várja.

Nem világos, kinek mi a feladata

Egyértelmű tanulsága a kutatásnak, hogy a nagyközönség számára kevéssé érthető és átlátható, mi a szektor egyes szereplőinek pontos feladata az energia előállításában, szállításában, illetve elosztásában. E téren a résztvevők kétharmada tájékozatlannak érzi magát, emellett lényegesen alulbecsülik mind az E.ON Hungária Csoport által ellátott ügyfelek számát, mind a vállalathoz tartozó vezetékhálózat hosszát. Ez utóbbi első hallásra valóban nehezen befogadható adat, hiszen több, mint 88 ezer kilométerével az E.ON magyarországi áramhálózata kétszer körbeérné az Egyenlítőt.

Kell a hálózatfejlesztés, de milyen lesz az üteme?

A válaszadóknak reális képük van a hálózatfejlesztés szükségességéről és főbb okairól – mint a háztartások növekvő energiahasználata, vagy az időjárásfüggő megújulók integrációja –, és arról is, hogy mindez az egész iparágat nyomás alá helyezi. Ennek sebességével kapcsolatban azonban nem túl optimisták, azt valószínűsítik, hogy a következő öt évben nem várható jelentős változás. Pedig az E.ON Hungária Csoport a valóságban már most is jelentős összegeket fordít olyan beruházásokra, amelyek egyszerre teszik lehetővé még több megújuló energiaforrás hálózatra kapcsolását, növelik az ellátásbiztonságot és választ adnak a növekvő energiaigényekre is. A vállalatcsoport a következő években egymilliárd eurónyi, azaz mintegy 400 milliárd forintot tervez fordítani hálózatai fejlesztésére, olyan innovációkra is támaszkodva, mint az akkumulátoros energiatároló-technológiák, a „láthatatlan” hálózati hibákat is detektáló okos mérőszenzorok vagy az otthoni okosmérők.

Mindemellett a lakosságot erőteljes techno-optimizmus jellemzi: a fejlesztésektől környezeti szempontból fenntartható, a takarékosságot segítő energetikai megoldásokat remélnek.

Az energiavállalat a kutatási adatokra építve ismeretbővítő videókampányt indít Papp Gergely televíziós személyiség segítségével. A rendhagyó riportokból elsőként az áram útját ismerhetjük meg. Ebből kiderül, mekkora utat tesz meg az áram az erőművektől a konnektorig, mi történik egy transzformátor-állomáson és milyen kapcsolatban vannak egymással a fák és az áramvezetékek.

Te mit gondolsz a személyi kölcsönről? Mondd el véleményed!

A kutatás a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán működő the CoRe lab-bel együttműködve készül, az eredményeiről a Pénzcentrumon megjelenő cikkekben folyamatosan beszámolunk majd. A kérdőív anonim és önkéntes, a válaszokat 2024. március 29. és április 14. között várjuk.

Köszönjük, hogy válaszaiddal segíted a kutatásunkat!