16 °C Budapest
Hagyományos sváb házak Magyarpolányban.

Menekülnének mostani lakhelyeikről ezek a magyarok: vajon ők miben bízhatnak még?

2024. szeptember 19. 12:03

2023-ban több mint kétszázezren kerestek új állandó lakóhelyet egy másik magyar településen. A belföldi vándorlás középpontjában továbbra is a főváros és annak környéke állt, ám a legtöbben legfeljebb csak a szomszéd vármegyébe költöztek. A belföldi vándorlás tavalyi adataiból az is kitűnik, hogy vannak a távolabb lakók számára szinte „láthatatlan” országrészeink is.

A KSH friss összegzése szerint a belföldi állandó vándorlás során tavaly egy-egy vármegye lakosságának átlagosan 3-4 százalékát mozgatták meg a ki- és beköltözések, a legnagyobb aktivitást Pestben (4,3%), a legcsekélyebbet Csongrád-Csanádban (2,7%) regisztrálták. Ennél jóval nagyobb különbségeket mutat, ha azt nézzük, hogy a lakhelyváltók mekkora arányban találhatták meg a számításukat a saját vármegyéjükben. E szerint Győr-Moson-Sopron bizonyult a legkomfortosabbnak, ott a költözők 70 százaléka helyben talált magának megoldást. Azt követte holtversenyben Vas és Baranya (67%), s alig maradt el mögöttük Borsod (65%), Szabolcs (64%) és Zala (63%). Ezzel szemben Pest vármegye az új lakhatást keresőinek csak 41 százalékát tudta otthon tartani, s Jász-Nagykun-Szolnok is csak kevéssel volt ennél sikeresebb (49%).

Pestből nem csak sokan költöztek ki, hanem a vonzereje is jelentősnek bizonyult, így összességében 5.397 fővel nőtt a lélekszáma. Pestből az elvándorlás fő útja tavaly is Budapestre vitt, majdnem kereken 10 ezren költöztek a közvetlen szomszédtól a fővárosba. Ám Budapest vándorlási mérlege még ezzel együtt is szolid veszteséget (-596 fő) mutatott. Ezret meghaladó nyereséget Pest vármegyén kívül csak Győr-Moson-Sopron tudott elérni (1.388 fő) nyugaton, míg hasonló nagyságrendű veszteséget három terület is elszenvedett keleten: Szabolcs-Szatmár-Bereg (-2.275 fő), Borsod-Abaúj-Zemplén (-2.131 fő) és Hajdú-Bihar (-1.176 fő).

A jócskán eltérő lélekszámú vármegyék abszolút számainál többet jelez néhány relatív mutató a meghatározó mozgásirányokról, s az egyes vármegyék közötti sajátos kapcsolatokról. Így például különösen szembetűnő a Budapest és az azt körülölelő Pest vármegye közötti páratlanul szoros kapcsolat. A Pest vármegyéből elköltözők abszolút többsége (52%) a fővárosba tart, míg a Budapestről elköltözők 56 százaléka sem megy messzebb Pest vármegyénél. Az országos vándorlás szempontjából e két terület szinte egy egységnek tekinthető.

Az útrakelők irányválasztását országszerte a főváros dominálja, hiszen bármely vármegyéből is indultak útra, átlagosan az otthonkeresők mintegy negyede Budapestet célozta meg tavaly, amikor új otthont kerestek. Arányuk a Tolnából indulók között a legalacsonyabb (20%) és – Pest után – a nógrádiak között a legmagasabb (33%). Ugyancsak kiemelkedő célpont Pest vármegye, amit minden más vármegyéből további 9-25% választott.

A legkisebb arányban Vasból, Zalából és Tolnából, míg a legnagyobban ugyancsak Nógrádból. E fő áramlási irányon túl a hozzájuk legközelebbi megyék a költözők jelentősebb célpontjai, jellemzően 10-15 százalékuk tart valamelyik közvetlen szomszédba. Ezeken belül is vannak kifejezetten erős kapcsolatok, például Békés és Csongrád között, az előbbiből a költözők 20 százaléka választotta új otthonának az utóbbit, míg fordítva 16% volt ez az arány. Hasonló a kapcsolat Szabolcs és Hajdú (20% « 18%) vagy például Tolna és Baranya (20% « 14%) között.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Ám a közvetlen közelség vonzerőnek még kevés, erre példa Komárom-Esztergom és Veszprém (4% « 3%), Hajdú és Békés (6% « 6%) vagy Tolna és Somogy (9% « 7%) igen laza viszonya. A költözők általában 1-3 százaléka választ új lakóhelyéül egy-egy távolabbi vármegyét, ám az adatokból kitűnik, hogy vannak országrészek, amelyek szinte láthatatlanok egymás lakói számára, legalább is a közöttük költözők aránya még a 0,5 százalékot sem éri el. Ilyen például Tolna vármegye Hevesből, Nógrádból vagy Hajdúból nézve, ahogyan Nógrád is a békésiek, baranyaiak és a vasiak számára.

Szinte minden vármegyébe a fővárost elhagyók adják az új lakók legnagyobb részét, jellemzően 14-25 százalékát. Ennél is meghatározóbb a budapestiek részesedése Pest (62%), Nógrád (30%) és Fejér (29%) vármegye népességének gyarapodásában. Ha ehhez a Pest vármegyéből elköltözőket is hozzávesszük, azt látjuk, hogy a nógrádi bevándorlás közel kétharmadát (63%), a Fejér vármegyeinek pedig felét (49%) a Közép-Magyarország régiót elhagyók adják. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője erre magyarázatként azt idézi fel, hogy már évekkel ezelőtt is megfigyelhető volt a fővárosi és környéki nyugdíjasok kiköltözése Nógrádba, mert az „bővelkedik természeti szépségekben, olcsó és mégis közel van a centrumhoz”. A Velencei-tó pedig ma már funkcionálisan Budapest agglomerációjának tekinthető, ami Fejér vármegyében is számottevő keresletgerjesztő tényező.

A központtól eltávolodva még egy kiemelkedően szoros, különösen intenzív lakosságcserével jellemezhető vármegye-szomszédságot jeleznek a vándorlási adatok. Ennek szereplői Szabolcs-Szatmár-Bereg és a gyors ütemben multifunkcionális centrummá váló Hajdú-Bihar. Az utóbbi beköltözőinek ugyanis harmadát (32%) az észak-keleti szomszédja adta, míg az új otthonukat Szabolcsban meglelők negyede (25%) Hajdú-Biharból érkezett.

Címlapkép: Getty Images

Jelentem Mégsem
0 HOZZÁSZÓLÁS
Csak bejelentkezett felhasználó szólhat hozzá. Belépés itt!
Még nincsenek hozzászólások. Legyél te az első!
NEKED AJÁNLJUK
Temérdek magyar él óriási tévhitben: azt hiszik, olcsón vásárolnak, pedig így sokkal jobban megérné

"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.

Megelégelték a fővárost, a Mátrába költöztek: lesajnált csodakertet próbál megmenteni a fiatal pár

Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?

Három kiló ruháért másik három kilót kapsz - így forgasd fel a ruhatáradat! (x)

Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2025. április 3. csütörtök
Buda, Richárd
14. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Green Transition & ESG 2025
A Green Transition & ESG egy gyakorlatorientált konferencia
AI in Business 2025
Az AI-boom még nemhogy nem csengett le, hanem még csak most jön a java
Biztosítás 2025
A magyar biztosítási piac újabb kihívásokkal és lehetőségekkel néz szembe 2025-ben
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. december 9. 10:33