Így nullázta a rezsit rengeteg magyar család: hamar lecsaptak az állami ingyenpénzekre

A hetekben jelent meg a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb Lakáspiaci jelentése, amelynek adataival a Pénzcentrum egy többrészes cikksorozatban foglalkozik. Az első részben az ingatlanpiaci tranzakciókkal foglalkoztunk, illetve az áremelkedéssel kapcsolatos mutatókkal. Mint akkor kiderült: van több olyan környék is Budapesten, ahonnan szinte teljesen kiszorultak a magyar ingatlanvásárlók, jobbára külföldiek engedhetik meg maguknak a lakásokat.

A második felvonásban a lakáshitelezéssel kapcsolatos statisztikát vizsgáltuk meg a több mint 50 jegybanki mutató közül. Mint kiderült, egyre kevesebb lakáshitelt vesznek fel a magyarok, miközben egyre magasabb önerőt használnak fel lakásvásárláskor. Ma Budapesten hitelből lakást vásárolni gyakorlatilag mindenkinek nagymértékű, már-már veszélyes anyagi kifeszítéssel járna, ez alól csak a háromgyerekes családok képeznek kivételt. Vidéken támogatás nélkül gyakorlatilag esélytelen kölcsönből ingatlant vennie egy családnak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Egy tollvonással intézték el őket: fájdalmas milliókat bukott több százezer magyar ingatlantulaj

A Pénzcentrum cikksorozatban elemzi mélyrehatóan az MNB Lakáspiaci jelentését, és mint kiderült, van több olyan környék is Budapesten, ahonnan szinte teljesen kiszorultak a magyar ingatlanvásárlók.

Sorozatunk harmadik részében az építőiparra vonatkozó adatokkal foglalkoztunk: az iparág legnagyobb problémája jelenleg az elégtelen kereslet, magyarul nem akarnak már annyian új lakást venni, mint a gazdasági felfutás időszakában. Ez meglátszik a beruházások statisztikáiban is: 2023-ra emelkedni kezdett a befejezett, ám el nem adott lakása, és egyre több olyan ingatlan épül, amelynek szintén nincs még gazdája - közben az új megrendelések Budapesten csökkenni kezdtek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Csalóka lakásárcsökkentés Budapesten: bilibe lóg a kezünk, vagy tényleg beindul a lejtmenet a piacon?

A magyar építőipar legnagyobb problémája jelenleg az elégtelen kereslet, magyarul nem akarnak már annyian új lakást venni, mint a gazdasági felfutás időszakában.

A negyedik, terveink szerint záró elemzésben pedig csak egyetlen dolgot vizsgáltunk: mire költötték az arra jogosultak az otthonfelújítási támogatást. Leginkább arra voltunk kíváncsiak, mennyiben befolyásolta a rezsiemelés és a napelemstop bejelentése a családok terveit: hányan gondolták úgy, hogy mondjuk festés, vagy más esztétikai felújítás helyett inkább ablakot, tetőt fűtésrendszert cserélnek, esetleg szigetelnek, vagy napelemet szereltetnek fel.

EZ IS ÉRDEKELHET

11+1 ábrán a kiábrándító magyar valóság: súlyos lakhatási válság felé sodródik az ország?

Egyre kevesebb lakáshitelt vesznek fel a magyarok, miközben egyre magasabb önerőt használnak fel lakásvásárláskor - derült ki az MNB adataiból.

Ennyien gondoltak korszerűsítésre

Nem túl szerencsés együttállásban jött a rezsiemelés a magyar háztulajdonosoknak: ugyanis nem elég, hogy tavaly nyáron bejelentették a rezsiemelést, de októberben határozatlan időre napelemstopot is hirdetett a kormány, azóta nem lehet új visszatáplálós rendszert telepíteni. Persze, aki október végéig beadta az igénylését, annak még engedélyezték, hogy az elég kedvező, szaldós rendszerben napelemrendszert telepítsen. És erre jött még rá, hogy december 31-el megszűnt az otthonfelújítási támogatás, és az ahhoz kapcsolódó hitel.

A pánikszerű napelem-beruházások meglátszanak az MNB adatain is, legalábbis azon az ábrán biztosan, amelyen megmutatják, pontosan milyen célokra is fizettek ki számlákat a korábbi támogatási programban. A jegybanki elemzés öt energetikai felújítási célt vizsgált az összes kifizetés közül, amelyek:

• fűtési- és melegvízrendszer korszerűsítés,
• épületszigetelés,
• tetőcsere, felújítás,
• és napelemes rendszer telepítése voltak.

Annyi már első körben kiderült, hogy összességében nem szaporodtak meg az energetikai beruházások az összes kifizetés körében a rezsicsökkentés részleges kivezetésének hatására, sőt. Itt érdemes megjegyezni, hogy bár a programot már december 31-én lezárták, de a tavaly megigényelt, elkezdett beruházásokat, amelyeket idén fejeztek be, még kifizeti az Államkincstár, ezért vannak az adatsorban 2023-as tételek is - december végén több mint 100 ezer kérelem várt még elbírálásra.

A MÁK adatai szerint mintegy 620 milliárd forint támogatást fizettek ki a családoknak, azaz ebből kb. 275-280 milliárd forintot költhettek el a jogosultak energetikai korszerűsítésre a Pénzcentrum számításai szerint.

Mialatt tavaly július és idén március között a kifizetések átlagosan 42 százaléka ment a fenti munkák valamelyikére, addig 2021 februárja és 2022 júniusa között ez az átlag 45,4 százalék volt.

A napelemes kifizetéseknél pont az év elejére futhattak be az októberi korlátozás előtt elkezdett telepítések számlái. Ami egyébként egybevág a Pénzcentrum piaci forrásai által elmondottakkal is: ők arról beszéltek, hogy október végéig annyi igénylés és megrendelés futott be, ami "békeidőben" talán egy év alatt se jött be.

Ennek megfelelően hatalmas, többhónapos csúszásban vannak a napelemes cégek, így indulhattak felfutásnak 3-4 hónappal később az államkincstári kifizetések. Mint az egyik piaci szereplő hozzátette, a legnagyobb probléma az, hogy rengeteg napelemet kellett megrendelni, a beszállítók sem győzték, győzik a tavaly ősszel megnövekedett igényeket.

2023 első negyedévében 10 százalék feletti volt a napelemes rendszerek utáni kifizetések aránya, amire utoljára 2021 őszén volt példa. Ez is alátámasztja forrásaink beszámolóit, a tavaly ősszel, rohamtempóban lekötött projekteket fejezhették be.

Összességében átlagosan a kifizetések 11,3 százaléka ment el napelemekre 2021 februárja és idén március között, azaz a 620 milliárdos összkifizetésből nagyjából 70 milliárd forint.

A program indulásakor egyébként nagyon rákaptak a jogosultak a napelemekre, 2021-ben volt olyan hónap, amikor a támogatások ötödét ezek után fizették ki, aztán csendesedni látszott a telepítési kedv - így a kifizetések aránya 8-9 százalék környékén ragadt.

Vélhetően szintén a rezsiemelés bejelentése miatt indult felfutásnak a fűtéskorszerűsítés és a nyílászárócsere is. Azonban úgy tűnik, hogy aki jogosult volt rá, és volt pénze az ezeknél jóval költségesebb tetőcserére vagy épületszigetelésre, az már a rezsiemelés előtt lépett. Ezek esetében nem figyelhető meg ugyanis akkora kiugrás - sőt, inkább vissza is estek -, mint mondjuk a fűtéskorszerűsítésnél, napelemeknél.

Na, de mikor lehet megint betáplálni?

A kormányzati kommunikáció szerint folyamatosan vizsgálják annak lehetőségét, hogy mikor és az ország mely területein vezethetik ki a napelemstopot. Legutóbb az Energiaügyi Minisztérium a Pénzcentrum kérdésére azt írta, hogy a háztartási méretű kiserőművekre bevezetett átmeneti betáplálási korlátozás akár részleges feloldására elsőként nyár végéig tesz javaslatot az Energiahivatal. 

Egy komoly munkacsoport azt vizsgálja, és ezzel leszünk kész nyár végére, szeptemberre, hogy hol indokolt fenntartani ezt a bizonyos csatlakozási stopot és hol tudjuk feloldani. Lesz, ahol azonnal fel tudjuk oldani, lesz, ahol fokozatosan, ahogy a hálózati elemek bővülnek

- magyarázta a témában május elején Lantos Csaba energiaügyi miniszter.

Tehát pontos kivezetési dátum még nincs, de aki napelemben gondolkodik, annak érdemes jóelőre tervezni, sőt, lépni is az ügyben. Kiss Ernő, Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke ugyanakkor hangsúlyozta, bár most nem lehet betáplálni, de egy visszatáplálás-mentesítő szerkezet beépítésével meg lehet úgy csinálni a rendszert, hogy az alkalmas legyen a visszatáplálásra. Így, ha ősszel feloldják a tilalmat, akkor egyszerűen ki kell iktatni a rendszerből a korlátozó szerkezetet, és indulhat a termelés. Mindez azért is fontos, mert ha valaki még idén elkezd visszatáplálni a hálózatba, az megkaphatja a jogosultságot a kedvező szaldóelszámolásra, amit 2024-től ki fognak vezetni.

Azt javasoljuk, hogy mindenki, aki csak teheti, még akkor is, ha jelenleg nem tud visszatáplálni, csináltassa meg ilyen formában a napelemes rendszerét. Így ha ősszel feloldják a csatlakozási stoppot, akkor azonnal be tud lépni - év végéig, mint szaladós elszámolású termelő, és azt követően a jelenlegi szabályok szerint 10 évig lesz erre jogosult

- húzta alá a szakember.

Címlapkép: Faludi Imre, MTI/MTVA