Rekordon az áremelkedés a magyar albérletpiacon: a menekültek is felverik az árakat?

Még nagyobb tempóra kapcsolt az országos albérletpiac, amely újabb rekordot döntött - derül ki a ingatlan.com elemzéséből, amely a KSH-ingatlan.com lakbérindex legújabb adatai mellett ismerteti azt is, hogyan alakult március első felében a kereslet és a kínálat és ennek eredményeként miként alakultak a bérleti díjak.

Idén februárban országos szinten 2 százalékkal voltak magasabbak a lakbérek, mint januárban, a fővárosban pedig 1,5 százalékos növekedést következett be. Tavaly februárhoz képest pedig országosan 16,1 százalékkal, Budapesten 16,5 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta: Februárban újabb csúcsot döntött a piac, hiszen a hosszú távú index szerint, a 2015-ös átlaghoz képest februárban 49,2 százalékkal voltak magasabbak a lakbérek, amire a mutató történetében még nem volt példa. Hozzátette:

Az országon belül jelentős eltérések vannak a 2015-ös szintekhez képest. Míg a fővárosban közel 41 százalékkal nőttek a bérleti díjak, Pest megyében, a közép-dunántúli és észak-magyarországi megyéket 70 százalék feletti bérletidíj-emelkedés jellemezte.

Kiemelte azt is, hogy a drágulás ellenére a fővárosi átlagos bérleti díjak még elmaradnak a koronavírus-járvány előtti szinttől. Az ingatlan.com szakértője szerint ez viszont már nem sokáig lesz így.

Menekülthatás az albérletpiacon

Az elemzésből látszik az is, hogy márciusban további élénkülés következett be az albérletpiacon, amelyben szerepet játszott az Ukrajnából a háború miatt menekülők által támasztott kereslet is.

Az ukrán határhoz közeli Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében több mint 50 százalékkal nőtt az kiadó lakóingatlanok iránt érdeklődések száma az egy hónappal korábbihoz képest. Békés megyében 30 százalékos, Budapesten pedig 19 százalékos volt a növekedés

- mondta Balogh László. A kereslet és a kínálat változásának köszönhetően a bérleti díjak felfelé indultak a háború kitörését követően.

Február 23-a volt az utolsó békés nap, ahhoz képest március közepére Budapesten, Nyíregyházán 10-10 ezer forinttal 160 ezer és 110 ezer forintra nőttek a bérleti díjak a kínálati piacon. Ezzel az összeggel a szabolcsi megyeszékhely az egyetemvárosok szintjét közelíti, Pécsen ugyanis szintén 110 ezer forintnál tartott az átlagos bérleti díj, Szegeden pedig 120 ezer forintot tett ki

- fogalmazott a szakember.

Élénkülő kereslet, szűkülő kínálat, növekvő albérletárak

A jelentős keresletnövekedéssel párhuzamosan a kínálat viszont csökkent, a háború kitörése óta 1500 kiadó lakással kevesebb van a piacon. A bérlők azonban még így is több mint 12 ezer albérletből tudnak válogatni országszerte.

Az ingatlan.com adatai szerint továbbra is az V. kerület a legdrágább budapesti városrész, ahol március közepén átlagosan 285 ezer forintért kínálták a bérelhető lakásokat. Utána a budai I. és II. kerület következik 230 ezer és 210 ezer forintos összeggel. A legnagyobb albérletkínálattal rendelkező városrészekben, a XI., XIII. és XIV. kerületben 140-180 ezer forintért hirdették a kiadó lakásokat a tulajdonosok.

A Budapesten kívüli piacot nézve kiderül, hogy a megyeszékhelyeken átlagosan 115 ezer forint volt a bérleti díj a harmadik hónap közepén, szemben az egy évvel korábbi 100 ezer forinttal. A különböző városok között jelentős eltérések vannak. A legdrágábbak közé tartozik Székesfehérvár, Veszprém, Győr és Debrecen, ezekben a városokban 125-140 ezer forint volt az átlagos bérleti díj. Sok megyeszékhelyen, például Szolnokon, Miskolcon, Szekszárdon és Salgótarjánban még a 100 ezer forintos havi díj alatt lehet lakóingatlan bérelni.