Itt vehetsz még viszonylag olcsón lakást, de már nem sokáig

Az országos lakásárak 2020-ban, az előző évihez képest fele olyan mértékben, nagyjából 9 százalékkal nőttek, azonban minden településkategóriában mérséklődött a növekedés. A legnagyobb lassulás Budapesten volt mérhető, ahol egy év alatt mindössze 3 százalékkal mentek feljebb az árak. Mindez azt jelentette, hogy 2020-ban átlagosan 657 ezer forintba került egy négyzetméternyi lakás a fővárosban.

Idén az előrejelzések szerint enyhén tovább emelkedtek az árak.

Hiába állt meg a korábbi évekhez képest az árak emelkedése az V. kerületben, 1 millió forint körüli négyzetméteráraival továbbra is ez a legdrágább része a fővárosnak. Ezt követi az I., a II., a VI. és a XII. kerület, amelyekben az átlagos négyzetméterárak meghaladják a 800 ezer forintot. A lakásvásárlók körében Budán a XI., Pesten a XIII. kerület a legnépszerűbb, amelyekben szintén átlag felettiek az árak. A főváros legolcsóbb kerülete továbbra is a XXIII., de az olcsóbbak között van a XVII., XVIII., XIX., XX., és XXI. kerület is, melyekben 500 ezer forintos négyzetméterár alatt is találunk lakásokat.

Ami az árak változását illeti, a legdinamikusabban a peremkerületekben és az agglomeráció településein emelkedtek az árak, ami csökkentette az árkülönbséget a belvárosi kerületekhez képest. A Budakeszi és a Dunakeszi járásban a 600 ezer forintot közelíti az átlagos négyzetméterár.

Vidéken a megyeszékhelyek közül Debrecen, Székesfehérvár, Veszprém és Győr a legdrágábbak, mindegyikben meghaladja a 400 ezer forintot az átlagos négyzetméterár. Emellett a tóparti településeken, elsősorban a Balatonnál és a Velencei tónál emelkedtek legnagyobb ütemben az árak, a Balatonfüredi, a Siófoki és a Fonyódi járásban is elérve a 600 ezer forintot négyzetméterenként, amelyben a nagy számban piacra került új építésű lakás is szerepet játszott.

"A KSH és MNB egyelőre 2021 első negyedéves adatai egyértelmű drágulást mutatnak, és az OTP Ingatlanpont tapasztalatai is hasonlók az év eddig eltelt részében. Ez mind nem meglepő, hiszen a forgalom és az árak alakulása jellemzően együtt mozognak, az idei évben pedig az újonnan indított lakástámogatási elemek jócskán élénkítik a keresletet.

Mivel a tavalyi évben a járvány miatt megtorpant a piac, az alacsony bázissal és az idei fellendüléssel nem kérdés az ármozgás pozitív iránya. Annak mértékét már nehezebb becsülni, mindenesetre azt gondolom,nem lesz meglepő, ha az év végi százalékos eredményben bőven kétszámjegyű marad az országos mutató.

- osztotta meg várakozásait Valkó Dávid.

Évek óta zajló folyamat az olcsóbb területek átlagnál meredekebb drágulása és ugyanez a folyamat figyelhető meg a koronavírus hatására megváltozó keresleti preferenciák hatására, nagy általánosságban a kertvárosi övezetek és könnyen megközelíthető agglomerációs térségekben is. Mindemellett az egyelőre megállíthatatlan építőipari költségnövekmény az új lakások árába beépülve – még az idéntől alacsonyabb áfaszint ellenére is – átlag feletti emelkedést generál ebben a szegmensben.

Konkrét példát említve, idén a Tisza-tó térségében, a főváros pesti oldalának kertvárosi kerületeiben épülő nagyobb új lakásprojekteknél, illetve az olcsóbbak közé tartozó, de már tavaly is látványosan dráguló megyeszékhelyek (pl. Szekszárd, Zalaegerszeg, Kaposvár, Salgótarján) esetében várok jelentősebb áremelkedést

- tette hozzá a szakértő.