Döbbenetes, mennyi energiát használunk el lakások, irodák hűtésére

2019-ben a háztartások végső energiafelhasználása 237,7 PJ volt, amely a teljes végső energiafelhasználás közel egyharmadát jelentette (31,6%). A háztartások energiafelhasználásának legnagyobb részét, közel felét (49%) a földgáz, 23 százalékát a megújuló energiaforrások, 18százalékát a villamos energia, 8 százalékát pedig a távhő tette ki. A kőolajtermékek, valamint a szén és széntermékek fedezték a felhasználás 1-1 százalékát.

A háztartások fűtésre fordították a felhasznált energia közel háromnegyed részét (71%), ezt követte a használati meleg víz (13%), a világítás és elektromos készülékek (11%), végül a főzés (5%). A villamos energia több mint 60%-át világításra és elektromos készülék üzemeltetésére használták fel, egyharmada pedig a használati melegvíz előállítását fedezte. A távhő, földgáz és megújuló energiaforrások felhasználása jellemzően fűtési és meleg víz előállítására szolgált, a kőolajtermékek (PB-gáz) közel háromnegyed részét főzésre fordították.

A fűtési célú felhasználás 2019-ben 168 PJ volt, amely a fűtési időszak átlaghőmérséklet-növekedése miatt 4 százalékkal csökkent a megelőző évhez képest. 2019-ben a háztartások használati melegvíz előállítására fordított energiafelhasználása 31,2 PJ volt, amely közel azonos az előző évi értékkel és a teljes háztartási energiafelhasználás 13 százalékát tette ki. A világítás és az elektromos készülékek villamosenergia-felhasználása 2019-ben 26 PJ volt, amely 3 százalékkal haladta meg a 2018-ban megfigyelt értéket. A világítás és az elektromos készülékek felhasználása 2015 óta minden évben növekedett, a kumulált növekedés mértéke 11 százalék. 2019-ben a háztartások főzési célú energiafelhasználása 11,8 PJ volt, amely kis mértékben, 0,6 százalékkal csökkent az előző évhez képest.

A hűtési célú villamosenergia-felhasználás 2019-ben 0,6 PJ volt, amely a teljes energiafogyasztás 1 százalékánál kisebb méretékű, azonban jelentősen,

110 százalékkal emelkedett a 2015-ös értékhez képest, köszönhetően a légkondicionáló berendezések elterjedésének.

Az országos energiamérlegben a háztartások – hasonlóan az iparhoz, a kereskedelemhez, a közszolgáltatásokhoz vagy a mezőgazdasághoz – a végső felhasználói ágazatok közé tartoznak. A végső energiafelhasználás a fogyasztó saját tevékenysége során felmerülő felhasználását jelent, és jellemzően nem jár együtt energiaátalakítással. Az egyes termékekre vonatkozó teljes felhasználási adatok összhangban vannak az energiamérleg értékeivel, a felhasználási célok szerinti bontások az ellátási szereplők adatai és a KSH-val együttműködésben lefolytatott mintavételes háztartási felmérés eredményei, illetve becslések útján (pl. hőmérséklet-korrekció) kerülnek előállításra.