10 °C Budapest

Mi lesz a rezsivel? Jöhet a sávos díjszabás?

Pénzcentrum
2012. szeptember 10. 19:02

Az elmúlt hetekben számos híradás jelent meg a lakossági energiaszolgáltatás díjszabásának átalakításáról. A kormányfő a közműszolgáltatások nonprofit alapúvá alakításáról számolt be, miközben a Magyar Energia Hivatal elnöke korábban egy olyan előterjesztésről beszélt, ami szerint a lakossági tarifákat az elfogyasztott mennyiségtől függően "sávossá" alakítanák.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

Számos hír jelent meg az elmúlt hetekben a lakossági energiaszolgáltatás díjszabásaival összefüggésben, amelyek alapján csak egy vehető biztosra, hogy hamarosan változás áll be a lakossági energiadíj-fizetések rendszerében.

A magyar energiaellátás belső energiaforrások hiányában nagymértékben függ az import energiahordozóktól, és ezen keresztül természetesen e nyersanyagok nemzetközi árjegyzéseitől. A hazai fogyasztói árak jelentős mértékben emelkedtek az elmúlt tíz év során, amelyben korántsem elhanyagolható szerepet játszott az állami támogatások kivezetése.


Az OTP Lakástakarék által nemrég közreadott elemzés szerint a hazai családok 55 százaléknál a teljes háztartási kiadáson belül a rezsiterhek súlya eléri a 25-50 százalékot, ami igen komoly életminőségbeli problémákat vet fel. Szintén sötét képet fest a hazai energiaellátási helyzetről, hogy a Magyar Energia Hivatal május végi adatközlése szerint a fogyasztók energiaszolgáltatókkal szembeni kintlévősége az elektromos áram-, a földgáz- és a távhőszolgáltatás esetében meghaladta a 140 milliárd forintot.

A fentiek tükrében érthető, hogy a kormány kiemelt figyelmet fordít a lakossági energiadíjak alacsonyan tartására, hiszen a rezsikiadások előteremtése annak ellenére is egyre nagyobb terhet jelent a fogyasztók számára, hogy az egyetemes szolgáltatási körben szinte alig ment végbe díjemelés a kormányváltás óta. Az is egyre inkább egyértelműnek látszik, hogy folyamatosan szűkül a lehetőségek köre a díjak emelkedésének megakadályozására, számos alrendszer repedezik, nem egy energiatársaság veszteséget szenved el a költségeket nem fedező hatósági ármeghatározások következtében.


Nonprofit

A kormányfő hetekkel ezelőtt arról számolt be, hogy a kormány eltökélt szándéka, hogy legalább lakossági körben nonprofit alapokra helyezze a közműszolgáltatásokat az elosztás és kereskedelem esetében. Ezt követően meg nem nevezett forrásokra hivatkozva sajtóhírek jelentek meg arról, hogy az energetikai szakma érintett szereplői sávos díjrendszer bevezetésére tettek javaslatot, amely esetében a legszegényebb rétegek számára elképzelhetővé válna a profitmentes energiaszolgáltatás. További részletek továbbra sem ismertek a kormányzat elképzeléseiről, azonban a miniszterelnök-helyettes az "E.ON-vásárlással" összefüggésben úgy fogalmazott, hogy az E.ON eszközeinek tervezett megvásárlása összefügg a kormány nonprofit közműszolgáltatással kapcsolatos terveivel.

A nem profit alapú energiaszolgáltatás esetében fontos látni, hogy önmagában nem jelent alacsonyabb energiadíjakat a fogyasztók számára, mert egy ilyen, tisztán költségalapú viszonyrendszerben a hatékonyság esetleges romlása áremelő hatást fejt ki, illetve az energiahordozók árának emelkedését sem képes hosszú távon ellentételezni. Egy pár éves időtávon "megoldást" jelenhet ugyan a (hálózati) eszközök felélése, azonban ez az energiaellátás színvonalának és biztonságának romlásához vezet, és az elmaradt beruházásokat később bizonyoson pótolni kell, amit akkor is csak a fogyasztó fizethet majd meg. Ugyancsak felmerülhetnek keresztfinanszírozási kérdések is, amelyektől egyébként jelenleg sem mentes a hazai energiafinanszírozási rendszer, azonban ez esetben is gondok adódhatnak, hiszen a vállalati szektor "túlterhelése" a hazai gazdasági társaságok nemzetközi versenyképességének romlásához, és ezzel munkahelyteremtő (-megtartó) képességük csökkenéséhez vezet.


Sávos rendszer

A differenciált, vagy sávos rendszer már korábban is felmerült a jelenlegi díjfizetési struktúra átalakításával összefüggésben. Korábban a Magyar Energia Hivatal elnöke számolt be több alkalommal arról, hogy a szabályozóhatóság egy, az elfogyasztott mennyiségen alapuló differenciált tarifarendszer bevezetésére tett javaslatot. A Népszabadság a héten közölt írást arról, hogy értesüléseik alapján a kormány vizsgálja egy ilyen típusú ár-meghatározási rendszer bevezetésének lehetőségeit. A lap beszámolója szerint már az idei fűtési szezonban, január elsejétől léphet életbe az új metódus, amelyben az átlag alatt fogyasztók számára akár csökkenhet is a tarifa, az átlagos mennyiséget fogyasztók számára nem hozna árváltozást, míg az átlag feletti felhasználókat akár a szabadpiacra kényszerítene az új rendszer.

Az elképzelés részletei még nem ismertek, azonban az jelenleg még erősen kérdéses, hogy az átlag feletti lakossági fogyasztók miként lennének képesek érvényesülni a szabadpiaci környezetben, hiszen a lakossági szegmensben jelenleg szinte alig mutatkozik verseny az energiakereskedő cégek részéről.

Hasonló megfontolások egyébként jelenleg is érvényesülnek a lakossági áram- és gázdíjak meghatározásában, hiszen mindkét szolgáltatás esetében két, mennyiség alapú blokk alapján fizetnek a fogyasztók, így ha kedvezményre jogosító mennyiség felett vételeznek, akkor magasabb tarifát kénytelenek fizetni. A támogatások hatékonysága tekintetében ez a szisztéma kevésbé eredményes, hiszen egy bizonyos fogyasztási mennyiségig a legtehetősebb rétegek is élvezik az alacsonyabb tarifát, így az új rendszer egyik fontos eleme lehet majd, hogy szakít ezzel a gyakorlattal, és az egyes "sávokra" vonatkozólag megszünteti a jelenlegi "két blokkos" tarifálást.

A progresszív díjfizetési metódus (a fogyasztás növekedésével a fizetendő díj is növekszik) egyáltalán nem ismeretlen az energetikai szakmában, a francia kormányzat éppen hasonló szisztéma bevezetésén munkálkodik. Az ottani kommunikáció elsősorban a hatékonyabb energiafogyasztásra történő ösztönző rendszerként hivatkozik az elképzelésre, amely hozzájárulhat a klímavédelmi célok teljesítéséhez és a környezetterhelés csökkentéséhez.

A Portfolio.hu elemzőjének véleménye szerint, habár a kormány értelemszerűen mindent megtesz azért, hogy a lehető legalacsonyabban tartsa a lakosság terheit, félő, hogy ezen szándéka a gazdasági racionalitásokat figyelmen kívül hagyva hosszabb távon jelentkező problémákhoz vezet. Az elmaradó fejlesztések, eszközpótlások ellátási problémákhoz vezethetnek, és az ezek elhárításához szükséges beruházások sokkszerű terhet jelenthetnek majd a jövő fogyasztói, (a jövő költségvetése) számára. Mindenképpen megfontolandó lenne egy, a valós gazdasági költségeket tükröző ár-meghatározási rendszer életbeléptetése, amelyhez jól elkülönítve párosulhatna egy átgondolt támogatási rendszer kiépítése is a legszegényebb rétegek megsegítése céljából. Ez utóbbi megközelítés már csak azért is meggondolandó, mert a legszegényebb rétegek körében korántsem annyira elterjedt a vezetékes ellátás, tehát a mesterségesen alacsonyan tartott egyetemes szolgáltatói díjakon keresztül nyújtott támogatások nem jutnak el hozzájuk.

 

NEKED AJÁNLJUK
A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. november 28. vasárnap
Stefánia
47. hét
November 28.
Advent (1.)
November 28.
Nemzetközi Aura nap
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?