A Varsovia Egyetem kutatása szerint hamar megtérülhet a tanulásba fektetett összeg a munkaerőpiacon.
Újra módosítaná a kormány a felsőoktatási törvényt, belekerülne az a passzus is, amely lehetővé teszi az egyetemeknek és főiskoláknak, hogy nyelvvizsga nélkül is kiadhassák a diplomákat a végzős hallgatóknak.
Ismét módosítanák a felsőoktatási törvényt, most a törvényjavaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be. A felsőoktatási törvényt több ponton módosító javaslatban többek között az áll, hogy „a felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga”.
Jelenleg a felsőoktatási törvény ennél szigorúbb követelményeket tartalmaz, írta az Eduline, hiszen eddig csak azok a végzős hallgatók kaphatták meg a diplomájukat, akik sikeres záróvizsgát tettek, emellett megszerezték a képzésen előírt nyelvvizsgát is. Az alapszakos diplomához egy középfokú (vagyis B2-es), komplex általános nyelvvizsga kellett – néhány szakon azonban ennél szigorúbb feltételeket szabtak az egyetemek, több gazdasági szakon például szaknyelvi vizsgát kértek a hallgatóktól.
Csák János kulturális és innovációs miniszter még nyáron jelentette be, hogy megszüntetik az egyetemeken, főiskolákon a nyelvvizsga-kötelezettséget, de az intézményeknek gondoskodniuk kell arról, hogy a hallgatóik megszerezzék a szakképzettség gyakorlásához szükséges nyelvtudást.
A törvényjavaslat erre is kitér, azt írják, hogy az intézményeknek be kell építeniük a tantervbe a szaknyelvi oktatást. Ugyanakkor azt is kiemelik, hogy az egyetemek és főiskolák továbbra is kötelezővé tehetik a nyelvvizsga megszerzését. A javaslatbanaz áll, hogy „a tantervben meghatározhatnak az idegen szaknyelvi ismeretként elfogadható államilag elismert nyelvvizsgát vagy más nyelvtudásmérést.”
Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
A mesterséges intelligencia nemcsak a munkaerőpiacot formálja át, hanem az egyetemi szakválasztást is alapjaiban befolyásolja.
A folyamat egyik legfontosabb lépése a világos célok kitűzése.
A felmérés arra keresi a választ, hogy mivel töltik valójában a munkaidejüket a magyar dolgozók, és hogyan hat a robotizáció a különböző munkakörökre.
Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy vajon valóban megéri-e diplomát szerezni a mai munkaerőpiacon, vagy egy jól választott szakmával is elérhető a kiemelkedő fizetés.
Egyre közeledik a tavaszi szünet, aminek a dátumát az határozta meg, mikor lesz a húsvét 2026-ban. Mutatjuk, hogyan alakul a további iskolai szünetek rendje a...
A felmérés szerint a dolgozók 94 százaléka már egy kétórás figyelmeztető sztrájkban is részt venne.
A technológia olyan gyorsan változik, hogy amit ma biztosnak látunk, az néhány hónap múlva már teljesen más képet mutathat.
Másfél hét múlva, április 2-án, csütörtöktől indul a 2026-os tavaszi szünet, amely április 12-ig, vasárnapig tart – tizenegy napig nincs iskola.
A kispesti rendőrkapitányság közveszéllyel fenyegetés gyanúja miatt folytat eljárást egy 14 éves fiúval szemben.
Megegyezés hiányában még az áprilisi parlamenti választások előtt kétórás figyelmeztető sztrájkot tarthatnak, amelyet az érintettek nagy többsége támogat.
Nemcsak Magyarországon romlanak az eredmények: a szakértők szerint globális jelenség a diákok koncentrációjának csökkenése.
Az elmúlt hét évben ötödével csökkent a természettudományos tantárgyakat oktató pedagógusok száma a magyar iskolákban.
Bár az elmúlt években az iskolaőrség bevezetésével próbálták kezelni az intézményekben megjelenő agresszió problémáját, a konfliktusok továbbra is jelen vannak az intézményekben.
Március végén derül ki, ki kapja meg a babóti általános iskola első és második osztályának tanítói állását.
Hét év alatt csaknem megháromszorozódott a túlórázó pedagógusok száma a Köznevelési Információs Rendszer (KIR) adatai szerint - a PDSZ úgy véli, a valóság ennél is...
Bár egyre többen tartanak attól, hogy a mesterséges intelligencia feleslegessé teszi a diplomát, a hazai adatok épp az ellenkezőjét bizonyítják.
A rendelet egy másik változást is hoz: szeptembertől megszűnnek az iskolai törzslapok, mert a kormány szerint a digitalizáció pontosabb adatkezelést tesz lehetővé.
Javulás vagy tartós válság? A 2026-os PISA eldöntheti, megállt-e a magyar diákok lejtmenete.
A magyar közoktatás helyzetéről, a digitális átállás kihívásairól és a pedagógusok túlterheltségéről is beszélt a Pénzcentrumnak Mester Márk, a Jójegy társalapítója.
Egy diák szerint tíz perc egyéni magyarázat többet érhet, mint egy teljes tantermi óra.
A kormány szerdai ülésén döntött a pedagógusoknak járó egyszeri, 150 ezer forintos juttatásról.
A mobiltelefonok iskolai kitiltása csak a kezdet, a valódi probléma a digitális szocializáció mélyrétegeiben húzódik.
FRISS HÍREK
Több friss hír
14:44
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
2026. április 5.
2026. április 4.
2026. április 5.
2026. április 4.
Ajánlatunk
-
Meghívó a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége közgyűlésére (x)
A Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének soron következő közgyűlése
-
Az élelmiszerek 80 százalékát hazai forrásokból szerezzük be (x)
A legtöbb szempontból magyarok a kiskereskedelem óriásai
Oktatás legolvasottabb
2
KONFERENCIA
Tovább
AI in Energy 2026
Átlátható adat és energia
AgroFood 2026
Élelmiszeripari konferencia május 19-én
Portfolio Investment Day 2026
Éve Signature előfizetéssel INGYENES részvétel!
Hitelezés 2026
Lakossági hitelek: fenntartható növekedés vagy túlhevülés?
Women's Money & Mindset Day 2026
Hogyan gondolkodnak a nők pénzről, kockázatról és jövőről?
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum | 2026. április 5. 13:01
Pénzcentrum | 2026. április 5. 06:02
Agrárszektor | 2026. április 5. 14:02