Súlyos jelentés: kiszolgáltatott helyzetben vannak a magyar idősek

Az OECD adatai szerint a 65 év felettiek a teljes lakosság átlagjövedelmének 88%-ából élnek. Az olyan országokban, mint Costa Rica, Franciaország, Izrael, Olaszország, Luxemburg vagy Portugália, relatív értelemben a 65 felettiek jövedelme még valamennyivel magasabb is volt, mint a teljes lakosságé.

Az átlagjövedelem ugyanakkor a nyugdíjba vonulást követően az életkor előrehaladtával általában csökkenni kezd. Ez különösen az idősebb nőket érinti, akik hosszabb ideig élnek, és mivel kevesebb ideig voltak foglalkoztatotti státuszban, mint a férfiak, ráadásul kevesebbet is kerestek, ezért alacsonyabb nyugdíjat is kapnak.

Az elmúlt évtizedekben az OECD-országok több mint kétharmadában a 65 év felettiek jövedelme nőtt a teljes népességéhez képest, emellett átlagosan 6 százalékponttal nőtt az összes országban.

A régebb óta fennálló, érettebb nyugdíjrendszerű Izraelben nőtt a legerőteljesebben a 65 év felettiek relatív jövedelme, mintegy 22 százalékponttal, a 2000-es 81%-ról 103%-ra 2018-ban. Norvégia és Portugália hasonlóan erőteljes növekedést könyvelhet el. A legnagyobb csökkenést (-10 százalékpont) a 65 év felettiek körében Lengyelországban mutatják az adatok 2005 óta, itt 95,7-ről 85,7-re esett a teljes lakossághoz képesti relatív jövedelem.

Az idősebbek számára rendelkezésre álló fő jövedelmi források közül az állami nyugdíjrendszerből és a munkahelyi nyugdíjprogramokból származó bevételek teszik a jövedelem mintegy kétharmadát. Az állami nyugdíjak és transzferek az idősek jövedelmének átlagosan 57 százalékát, a vállalati nyugdíjprogramból érkező transzferek pedig 7 százalékát teszik ki.

A 65 év felettiek leginkább Ausztriában, Belgiumban, Finnországban és Luxemburgban függnek az állami nyugdíjaktól: bevételeik több mint 80%-a ebből a forrásból származik, miközben Mexikóban és Chilében például az állami nyugdíj az összes bevétel mindössze 5%-át, illetve 18%-át teszi ki.

A vállalati nyugdíjprogramok (amely pillér Magyarországon gyakorlatilag hiányzik) különösen fontos jövedelmi forrás 13 OECD-országban, közülük is a holland nyugdíjasok esetében adja a legmagasabb, 39%-os hozzájárulást a nyugdíjas kori jövedelemhez.

A munka az idősek átlagos jövedelmének 26%-át, a tőke (tehát például a megtakarítások) pedig körülbelül 10%-át teszi ki. A munkából származó bevétel különösen fontos Koreában és Mexikóban, ahol az időskori jövedelmek több mint felét teszi ki, de Chilében, Costa Ricában, Észtországban, Izlandon, Izraelben, Japánban, Lettországban, Litvániában, Új-Zélandon, Lengyelországban, Szlovákiában és az Egyesült Államokban is a bevételek nagy részét teszi ki.

A tőke, tehát egyéb megtakarítások, magánnyugdíjpénztárak, az idősek összes bevételi forrásának 40%-át teszik ki Kanadában, itthon pedig sajnos elenyésző részt képvisel. Az OECD tagországokban a 65 év felettiek átlagosan 14,1%-a él relatív jövedelmi szegénységben, tehát az ő jövedelmük nem éri el a háztartások rendelkezésre álló medián jövedelmének a felét.

Időskori szegénység szempontjából Magyarország nincs ilyen rossz helyzetben, az alábbi ábra szerint a teljes magyar lakosság mintegy 7,5%-a él a szegénységi küszöb alatt, ami nagyjából megegyezik a 65 év felettieknél mért aránnyal.

Az OECD átlagában a rendelkezésre álló jövedelem Gini-együtthatója 0,309 a 65 év felettiek körében (minél inkább közelít az 1-hez a Gini-együttható mértéke, annál nagyobb az adott társadalomban a jövedelmi egyenlőtlenség). A legmagasabb értéket Costa Ricában (0,502), a legalacsonyabbat pedig Csehországban (0,201) mérték. A tanulmány arra is rávilágít, hogy az idősek körében a jövedelmi egyenlőtlenség általában alacsonyabb, mint a teljes népesség körében.

A 65 évnél idősebbek jövedelmi egyenlőtlensége átlagosan alig változott az elmúlt évtizedekben. Az átlagos Gini-index nagyjából stabil volt 2000 és a legfrissebb rendelkezésre álló adatok között, átlagosan 0,004-es növekedéssel. Ugyanez igaz 2000 óta a teljes népesség jövedelmi egyenlőtlenségére is, csak itt épp átlagosan -0,005 Gini-csökkenéssel. Magyarországon az utóbbi években főként az idősek körében nőtt a jövedelmi egyenlőtlenség.