Működik a legális nyugdíjtrükk: szinte bármelyik magyar élhet a lehetőséggel

A nyugdíj-előtakarékossági formák egyre több és több magyar válláról veszik le a nyugdíjaskori anyagi bizonytalanság terhét, ezek legnépszerűbb formái pedig a három fő, az állam által is támogatott konstrukció. A nyugdíjbiztosítás, az önkéntes nyugdíjpénztár és a nyugdíj-előtakarékossági számla legnagyobb vonzereje, hogy az államkasszából visszaigényelhetjük éves befizetéseink 20%-át. Ez a visszatérítés személyi jövedelemadónkból történik, így bejelentett munkaviszony, vagy jogcímen történő SZJA fizetés nélkül az önkéntes nyugdíjpénztár és a nyugdíj-előtakarékossági számla esetén le kell mondanunk a kedvezményről, a nyugdíjbiztosítás esetében azonban nem feltétlenül.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így kerüld el a katasztrófát: kevesen lépik meg, pedig csak ennyi kell a giganyugdíjhoz

A NAV ugyanis a múlt héten tette közzé az adóbevallás tervezeteket, ami nem csak kötelességet ró azokra, akik adatai a hatóságnál nem teljesen pontosak.

A nyugdíjbiztosítással így is jól járhatunk

Az állami támogatás értelemszerűen befizetéseink mértékétől függ, de összege évi 130 000 forintban van maximalizálva, amihez havi 54 166 Ft befizetésre lesz szükségünk. Ezt az összeget minden évben a befizetett személyi jövedelemadó után igényelhetjük vissza, annak bevallásakor.

A nyugdíjbiztosítás esetében azonban van egy „kiskapu”, aminek segítségével akkor is élhetünk a kedvezménnyel, ha az adott évben nem fizettünk SZJA-t. Mivel ugyanis megtakarításunk jogilag biztosításként van nyilvántartva, a szerződő és a biztosított személye eltérthet.  Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a biztosított például KATA-s vállalkozó, vagy gyesen lévő anyuka, de a szerződő fizet SZJA-t, a szerződő jövedelemadójából kerülhet jóváírásra a befizetések 20%-a a kedvezményezett nyugdíjbiztosítási számlájára.

De mit gondol erről az adóhatóság

Kíváncsiak voltunk rá, hogy ezt a „kiskaput” szándékosan hagyták-e meg a biztosítási formánál, illetve arra, hogy a talpraesett szerződők hosszú távon is számíthatnak-e a lehetőségre, ezért megkerestük a NAV-ot, hogy megtudjuk mi a véleményük erről. A hatóság az alábbi választ adta.

 „A személyi jövedelemadóról szóló törvény arra a nyugdíjcélú megtakarításra is biztosítja az adó feletti rendelkezést, amikor a szerződő magánszemély helyett egy másik magánszemély fizeti a nyugdíjbiztosítási szerződés díját. Még akkor is, ha ezért a magánszemély adómentes bevételre tesz szert. A jogalkotás, az adójogi jogszabályok tartalmának meghatározása nem tartozik a NAV feladatkörébe, a NAV jogalkalmazó szervként az Szja tv.szerint teljesíti a magánszemély személyijövedelemadó-bevallásában tett nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban szereplő összegek átutalását.”

Az adóhatóság is tudomásul veszi tehát a szerződő-biztosított viszonyban rejlő lehetőség meglétét és nem tervezi, sőt módjában sem állna megszüntetni ezt a rengeteg magyarnak igen kecsegtető alternatívát.