Itt a bizonyíték: kiderült, kiknek a zsebében van a hazai vagyon 91 százaléka

Az MNB 2017-re vonatkozó mikroelemzésének eredményei szerint - nem meglepő módon - minél nagyobb vagyonnal rendelkezik egy háztartás, annál nagyobb arányban rendelkezik lakással/házzal és/vagy autóval. A jövedelmi decilisek között az alsó decilisben lévő háztartások körében a legalacsonyabb azok aránya, akiknek van háza és/vagy autója, míg a legmagasabb vagyoni csoportban lévők körében a legmagasabb ezeknek az eszközöknek az aránya.

Hasonló a helyzet a lekötött betétek és az állampapírok/kötvények esetében is: a nagyobb vagyonnal bíró háztartások körében magasabb azoknak az aránya, akik tartanak ilyen befektetéseket. Érdekes módon, egészen a 7. vagyoni decilisig nem jellemző az állampapír/kötvény tartása.

A tőzsdei részvények és befektetési jegyek esetében még az előzőnél is rosszabb a helyzet: mindkét befektetési típus inkább csak a legvagyonosabb háztartási csoport kiváltsága. Összességében elmondható, hogy a kockázatosabb pénzügyi eszközök tartása inkább a vagyonos háztartásokra jellemző.

Ahogyan arra számítani lehetett, a legvagyonosabb háztartási decilis nettó (adóssággal csökkentett) vagyona a legmagasabb, a 2017-es számok alapján ez több mint 61 ezer milliárd forintot ért el. Ez azt jelenti, hogy a 10. decilis nettó vagyona önmagában több, mint a másik kilenc decilisé együttvéve. Ugyanez igaz a pénzügyi eszközök esetében is, ahol a vagyonosabb háztartások részvények és részesedések, valamint értékpapírok területén messze lekörözik a többi decilist.

A pénzügyi vagyon egyébként sokkal egyenlőtlenebb képet mutat, a gazdagabb háztartásokra jellemzőbb a nagyobb pénzügyi vagyon, míg a szegényebb háztartásoknál a nem pénzügyi vagyon dominál jobban.

A fenti ábra különösen érdekes, ha megnézzük azt, hogy 2014-hez, a legutóbbi mikroelemzéshez képest a 2017-es adatok milyen változást mutatnak. Ebből az látszik, hogy összességében jelentősen nőtt a háztartások nettó vagyona három év alatt, ennek a növekedésnek a nagyobb részét a nem pénzügyi eszközök termelték meg, mint amilyen például az ingatlan. A kötelezettségek csak kisebb csökkenést mutatnak a vizsgált időszakban.

Melyik a leggazdagabb és legszegényebb régió Magyarországon?

A régiók szerinti megbontásból látható, hogy nettó átlagvagyonban Budapest és a közép-magyarországi régió messze lekörözte 2017-ben a többi régiót, ahol az egy háztartásra jutó nettó átlagvagyon 52,6 és 45,4 millió forint volt. Ezek még a 2014-es átlagvagyonhoz képes is jelentős növekedést jelentenek. A jó hír, hogy átlagvagyonban minden régió nőni tudott 2014-hez képest, de korántsem olyan ütemben, mint Budapest és Közép-Magyarország.

Mivel az átlagot a nagyon kiugró értékek eltorzítják, ezért érdemes a medián vagyonok alakulását is megnézni. Ez alapján is Budapest és Közép-Magyarország háztartásai a legvagyonosabbak, de így az egy háztartásra jutó medián vagyon már "csak" 21,3 és 20,1 millió forint,míg a legszegényebb régiónak számító Észak-Magyarországon 7,7 millió. A medián háztartási vagyon Magyarországon 12 millió forintra nőtt 2017-ben a 2014-es 8,7 millióról.

Három év alatt a legnagyobb százalékos növekedést a medián vagyonban mégsem Budapest vagy a közép-magyarországi régió könyvelte el, hanem Észak-Alföld, ahol 63%-ot emelkedett az egy háztartásra jutó medián vagyon 2014 és 2017 között. Ezt Dél-Alföld követte 54%-os vagyonemelkedéssel, csak a harmadik helye fér fel Budapest 48%-kal.

A leggazdagabb 50% kezében van a vagyon 91%-a

Az MNB statisztikái szerint a leggazdagabb 50%-ba tartozó háztartások kezében van a nettó vagyon 91%-a, és a helyzet az, hogy ez semmit sem változott három év alatt. Ezen belül a felső 10% kezében van a nettó vagyon 56%-a, ami három százalékpontos növekedés 2014-hez képest. A legvagyonosabb 1% pedig a nettó vagyon 25%-a van, ez két százalékpontos növekedés.

Érdekes eredményeket mutat a nettó vagyon és összetétele, ha ezt a főkereső életkora szerint nézzük meg. Ebből kiderül, hogy a 36 év alattiaknál sokkal alacsonyabb a pénzügyi és nem pénzügyi eszközök állománya, mint például a 46-55 év közöttieknél. Ugyanez igaz a nettó vagyonra is: az idősebb családfővel bíró háztartások vagyona magasabb, mint a fiatalabbaké, ezzel párhuzamosan pedig kisebb a hitelek és egyéb kötelezettségek állománya.