Az MNNSZ szerint szabályozási változtatásokkal is gyorsan növelhető lenne a hazai áramtermelés és az ellátásbiztonság.
A rendszerváltozást követő társadalmi és gazdasági folyamatok mára teljesen átformálták hazánkat.
Magyarország sok szempontból két részre szakadt: egy fejlett, az EU fejlettebb területeihez minden téren egyre inkább kötődő és ahhoz gazdaságilag és társadalmilag is felzárkózó térségre, mely a fővárost és környékét valamint az ország északnyugati részét foglalja magába. Ezzel szemben az ország többi része egyre inkább elkülönül ettől a fejlett térségtől, és így az európai átlagtól is. A MKIK GVI ennek a helyzetnek a megismeréséhez készítette el 2013-ban Magyarország régióinak társadalmi és gazdasági profiljait, melyekből az egyes régiók pályája jól áttekinthető volt.
A megosztottságot jól jellemzi, hogy a magyarországi teljes GDP csaknem felét Közép-Magyarország adja. Az egy lakosra jutó bruttó hazai össztermék pedig a fővároson kívül csupán Győr-Moson-Sopron megyében magasabb az országosnál. A rendszerváltozás utáni gazdasági folyamatok egyértelmű nyertesei az észak-dunántúli és a főváros környéki területek.
Ráadásul a jövőben sem várható, hogy a kialakult térszerkezet megváltozzon, hiszen a beruházások harmada is a két említett területegységre érkezett 2011-ben, és a külföldi tőke is az itteni megyéket preferálja.
Súlyos krízis fenyegeti a magyar háztartásokat: egyetlen váratlan kiadás elég, és beüt a katasztrófa
Az Eurostat évente felméri, hogy az európai háztartások mekkora hányada nem tudna saját erőből fedezni egy hirtelen jött, előre nem tervezett kiadást.







