Milyen adatokat adhat ki Svájc a magyar bankbetétekről?

Pénzcentrum
2013. január 18. 12:37

Teljes információ- és adatnyilvánosságot szeretne elérni a kormány a magyar állampolgárok által svájci bankokban elhelyezett betétekről. Felmerül a kérdés, hogy ténylegesen milyen valós lehetőségei vannak a kormányzatnak ezen a téren, azaz teljesülhet-e teljes egészében ez az elképzelés?

Svájccal 1942-ben kötöttünk kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásáról egyezményt; ezt váltotta fel az 1982-ben kötött megállapodás, amely a mai napig hatályban van. Az egyezmény legtöbb cikkelye megfelel az OECD Modellegyezményében foglaltaknak, de hiányzik belőle az információcserére vonatkozó cikkely: ezek szerint Svájc nem köteles a magyar megkeresésekre információt szolgáltatni - véli a Mazars Könyvszakértő és Tanácsadó.

Ugyanakkor az EU kamatdirektívájához Svájc is csatlakozott. Ebben az irányelvben az EU tagállamok abban állapodtak meg, hogy automatikusan kicserélik egymással azokat az információkat, amelyek arra a kamatjövedelemre vonatkoznak, amelyet az egyik tagállamból egy másik tagállam állampolgára kapott. Az irányelv kivételeket is tartalmaz, mégpedig azon országokat, ahol hagyományosan erős a banktitok intézménye. Ezek a kivételezett országok: Ausztria, Belgium és Luxemburg. (Mindhárom országgal van kettős adóztatási egyezményünk.) Svájc is csatlakozott az irányelvhez, és Svájc is a kivételes szabályokat alkalmazza.

E szerint azok az országok, akik nem adnak ki információt az elhelyezett betétekről, 35 százalékos kamatadót vonnak le az ilyen betétek kamataiból. Az így beszedett adó 75 százalékát pedig annak az államnak utalják, amelynek az állampolgára a betételhelyező, az adó 25 százaléka pedig a beszedő országban marad.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a magyar betétes nyilatkozhat a svájci bankjának arról, hogy a rá vonatkozó információk kiadhatóak-e vagy sem. Ha azt nyilatkozza, hogy kiadhatóak, akkor a kedvező, svájci adózási szabályokat alkalmazhatja, bár ez esetben nyilván be kell vallania a jövedelmét Magyarországon is, hiszen a magyar adóhatóság megkaphatja ezeket a jövedelemadatokat Svájcból. Ha azonban úgy nyilatkozik, hogy adatai nem adhatóak ki, akkor - elvileg - 35 százalékos kamatadóra számíthat. A magyar 16 százalékos kamatadó tükrében ez nem lenne racionális választás, ugyanakkor, ha a pénz forrása nem legális, valószínűleg még ilyen feltételekkel is megéri anonim svájci számlán tartani.

Szmicsek Sándor, a Mazars adópartnere szerint nem valószínű, hogy a magyar kormány általános érvénnyel tudna olyan megállapodást kötni Svájccal, amely szerint az alpesi ország korlátozás nélkül kiadna minden információt az ottani magyar befektetésekről. Ezt a világon eddig egyetlen államnak sem sikerült elérni, Németországnak és az USA-nak sem.

A nemzetközi adószakértő szerint sikeresebbek azok az akciók, amikor ezek az országok saját nyomozóhatóságaik útján szereznek információkat, például úgy, hogy alapos gyanú esetén a saját országuk területén vizsgálatot végeznek svájci bankok ügynökeinél, és a náluk lefoglalt iratok, illetve adathordozókon tárolt információk alapján indíthatnak eljárást belföldi adóalanyok ellen.

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Ugyanakkor azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a kamatdirektíva nem terjed ki a társasági adóalanyokra. Sőt, egyes országok belső szabályozásában további sajátos értelmezések is előfordulhatnak azzal kapcsolatban, hogy kire vonatkozik ez a szabályozás. Például Cipruson a társaságok tulajdonosai sem tartoznak a kamatdirektíva hatálya alá, így a szigetország azokról sem ad ki automatikusan információt. Más országokban pedig léteznek olyan társasági formák, amelyek valójában magánszemélyek befektetési közösségét jelentik, de az adott ország ugyancsak nem tekinti ezeket a direktíva hatálya alá tartozóknak.

Összességében tehát megállapítható, hogy bár nem zárható ki, hogy Svájc és a magyar állam olyan megállapodást kössön, melyben Svájc az ottani bankokban lévő, beazonosíthatóan magyar betéteket megadóztassa, és a beszedett adót vagy annak egy részét átutalja a magyar államnak, nem valószínű, hogy a számlák tulajdonosairól Svájc bármilyen személyes adatot átadna.

Ha ilyen megállapodás létrejönne a két állam között, akkor annak végrehajtásáról természetesen a betétest is értesíteni fogják és felajánlják a választást, hogy vagy levonják tőle a kétoldalú megállapodásban szereplő adót, vagy az adatai kiadhatóak lesznek Magyarországnak.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. augusztus 5. csütörtök
Krisztina
31. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?