Óvakodjon, nehogy Ön is csalás áldozata legyen!

A klasszikus, kilencvenes évekbeli pilótajátékok Magyarországon a suttogó propagandával terjedtek, gyakran még az emlegetett fedőcég sem létezett, írásos bizonyítékot, számlát vagy hivatalos okiratot nem kapott az érdeklődő, csak óriási hozamokról szóló ígéreteket, amiért mindössze néhány további résztvevőt kell szerezni. Ezzel szemben Madoff és cége körül az első ránézésre minden a legnagyobb rendben volt. A hedge fund havonta küldött értesítőt a tagoknak, fizetett osztalékot és a kilépőket is minden huzavona nélkül kifizette - idáig. Aztán egyik napról a másikra kiderült, hogy hiányzik 50 milliárd dollár.

Persze a makulátlaság képének ellentmond, hogy közel tíz évvel ezelőtt, már 1999-ben is érkeztek jelzések az Egyesült Államok pénzügyi felügyeletéhez arról, hogy a Nasdaq volt elnöke, aki évi 10 százalékos hasznot kínált ügyfeleinek, voltaképpen piramisjátékot folytat. Annak ellenére, hogy figyelmeztetések ugyanis megbízható forrásból érkeztek, eszébe sem jutott senkinek a hivatalban, hogy vizsgálatot kellene indítani. Így fordulhatott elő, hogy olyan neves társaságokat is sikerült megkárosítani, mint a Nomura, a Royal Bank of Scotland, vagy az HSBC.

Hogyan lehetünk tehát okosabbak, mint a nagy és megbízható pénzintézetek dolgozói? Meglepő lehet, de a tapasztalatok szerint minél nagyobb egy pénzügyi vállalat, annál kevésbé óvatos. A sok jó befektetés árnyékában elkényelmesedett befektetők szeretik abba a hitbe ringatni magukat, hogy valaki más már elvégezte helyettük a piszkos munkát.

Érdemes tehát körülnézni elsősorban a hírekben, mi mindent tudunk egy adott befektetést nyújtó cégről, annak befektetési politikájáról és vezetőiről. A Madoff nevével fémjelzett hedge fundba persze nehéz volt belekötni, mivel alig jelentek meg róla hírek. Nem voltak ellene perek és soha senki nem állította, hogy csalások mennének végbe a cégnél, noha mint láttuk, már 10 éve is szemet szúrt a cég a hatóságnak.

Az egyetlen apró nyom, ami valamelyest szemet szúrhatott, a cég pénzügyeit ellenőrző könyvvizsgáló volt. A társaság ugyanis nem valamelyik nagy könyvvizsgálót, például az Ernst & Youngot, a PricewaterhouseCooperst, vagy a Deloitte Touchet választotta, mint az méreteinél fogva elvárható lett volna. Ehelyett a New York állambeli New Cityben található Friehling & Horowitz céget bízta meg,

Ez az apróság valóban nem szúrt szemet a legtöbb befektetőnek, talán kerülhetett több százmilliárd dollár egy olyan megbízhatónak vélt ember kezei közé, akit a kilencvenes évek elején a Nasdaq elnökének is megválasztottak. Pedig a nagybefektetők külön nyomozócégeket is felbérelhetnek, akik akár bejelentés nélkül is betoppanhatnak és betekinthetnek a cég papírjai, kimutatásaiba.

A legtöbb kisbefektetőnek azonban nincs pénze nyomozócéghez fordulni, sőt sajnálja is rá a pénzt. A pénze biztonságának érdekében azonban érdemes néhány alapvető tanácsot megfogadni:

- Soha ne bízzuk olyan cégre a pénzünket, aki ellen csalás gyanújával vizsgálat vagy eljárás folyik vagy folyt. Ugyanez igaz a társaság vezetőire is.
- Gyanús lehet az is, ha a társaság és a könyvvizsgálója között személyes kötelékek esetleg személyi egyezések vannak.
- Ne bízzunk olyan cégben amelynek vezetői egyszer már csődbe vittek egy társaságot - lehet, hogy az is egy kipukkadt pilótajáték eredménye volt.
- Ha valami túl jónak tűnik ahhoz, hogy igaz legyen, valószínűleg az is. Ne dőljünk be az óriási várható hozam csábításának!
- Pilótajátékra utal, ha túl magas részesedést fizetnek az ügynököknek, amennyiben új tagokat szerveznek be.
- Hiába titulálnak valamit biztonságosnak és garantáltnak, az még nem feltétlenül az.
- Igyekezzünk mindent megtudni a befektetés céljairól, mibe, mennyit, kik, milyen távra. Ha homályosak a válaszok, vagy egyáltalán nincsenek is: futás!
- Tudjuk meg pontosan, milyen feltételekkel és mikor juthatunk a pénzünkhöz. Ha nem világosak a szerződés felmondásának feltételei, ne írjuk alá az üzletet!