Európai befektetési alapok és külföldön forgalomba hozott nyíltvégű befektetési értékpapírok belföldi forgalomba hozatalának és folyamatos forgalmazásának feltételeiről, illetve aktivitásáról készített összefoglaló elemzést a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.
A Tpt. vonatkozó 252. §-ának rendelkezései értelmében a külföldön létrehozott befektetési alap vagy más kollektív befektetési forma által forgalomba hozott kollektív befektetési értékpapír (non-UCITS) nyilvános belföldi forgalomba hozatalához és forgalmazásához, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetéséhez - az Európai Unió másik tagállamában létrehozott európai befektetési alap vagy annak megfelelő kollektív befektetési forma által forgalomba hozott kollektív befektetési értékpapír kivételével - a Felügyelet engedélye szükséges. Az Európai Unió másik tagállamában létrehozott európai befektetési alap vagy annak megfelelő kollektív befektetési forma (UCITS III.) által forgalomba hozott kollektív befektetési értékpapírt - a Felügyelet előzetes értesítésével - Magyarországon forgalomba hozhatja, és ez esetben nem kell alkalmazni a Tpt. 252. §. rendelkezéseit.
A non-UCITS és UCITS alapok magyarországi belföldön történő forgalomba hozatalára, illetőleg forgalmazására igénybe vett forgalmazók (11 forgalmazó) adatszolgáltatása alapján elemeztük, hogy azok milyen állományokat értékesítettek a Magyarországon regisztrált/engedélyezett kollektív befektetési értékpapírokból, illetve az értékesítés milyen jutalékstruktúra mellett folyik.
Adataink alapján elmondható, hogy azon alapok kerültek az elmúlt években Magyarországon regisztrációra/engedélyezésre, amelyek kibocsátójának tulajdonosi csoportja érdekeltségekkel rendelkezik hazánkban is, és ezáltal biztosított az értékpapírok disztribúciója. A befektetések szofisztikáltsága és devizaneme miatt ezen alapok eddig jellemzően a hazai pénzügyi szolgáltatók privát banki részlege által kínált termékeit bővítették, így a mai napig nem tekinthetőek klasszikus értelemben vett "retail" terméknek.
A 2006. április végére vonatkozó számadatok alapján a UCITS és non-UCITS alapok hazai állománya 61,2 milliárd forint volt, amely jelenleg elhanyagolható a hazai befektetési alapok arányához képest (összességében 2,8%, azonban a regisztrált alapok száma (123 külföldi versus 184 hazai alap) már mutatja, hogy középtávon számolni kell velük a hazai alapok konkurenciájaként.
A befektetési állományok devizák szerinti megoszlásából kitűnik, hogy az euróban denominált befektetések a legnépszerűbbek. A forintban kimutatott állomány a K&H Bank Rt. által forgalmazott, a bank külföldi tulajdonosi csoportjához tartozó luxemburgi alapkezelő társaság, Fund Partners által a magyar piacra európai befektetési alapként létrehozott zártvégű garantált alapokat jelenti, amely a második legnagyobb részesedésű forgalmazóvá teszi a K&H Bank Rt.-t.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Az egyes forgalmazók által kínált alapok számát tekintve megállapítható, hogy a legnagyobb kínálattal a Raiffeisen Bank Zrt., a BNP Paribas Hungária Bank Zrt. és a Citibank Zrt. rendelkezik.
A jutalékstruktúra a nemzetközi forgalmazásban megszokott mértékeket tükrözik. Jellemzően igaz, hogy nagyobb befektetési volumen kisebb forgalomba hozatali jutalékot jelent a befektetőnek, illetve maximum mértékek alkalmazásánál, adott ügyfél esetében akár el is tekinthet a forgalmazó a jutaléktól. A jutalékok mértéke jelentős befolyásoló tényező a piaci részesedés tekintetében is. A magasabb vételi jutalékok nagyobb mértékű ösztönzést jelentenek az értékesítésben.
Gyakorlatilag a digitalizáció csinált nagy bankot a piacon még relatíve fiatalnak számító Gránit Banknál, aminek elemzői az év végére reálisnak tartják az egyszámjegyű inflációt.
Rossz hír a befektetőknek, hogy az új, 2023. június 1-től elérhető, 2028-ban és 2031-ben lejáró sorozatok 0,5 százalékponttal alacsonyabb kamatprémiumot fizetnek majd az infláció felett.
A Raiffeisen Bank arról tájékoztatta ügyfeleit, hogy karbantartás lesz 2023.05.25-én és 2023.06.08-án éjjel. Az MBH ügyfelei szintén leállásra számíthatnak.
A CashTag eheti adásában azt jártuk körbe, mennyire jó befektetés manapság egy-egy karóra. Kiderült az is, hogy az átlagmagyar maximum 100-300 ezer forintot költ órákra.
Csak néhány tanácsot kell megfogadni, hogy gyarapíthassuk a vagyonunkat. Következzen négy plusz egy egyszerű lépés, amellyel egészségesebbé tehetjük a pénzügyeinket.
A kormány arról döntött, hogy 2023. július 1-től a költségek leszorítása érdekében bevezetésre kerül egy rendkívül kedvezményes és több elemében ingyenes "diákhitel számla".
Beszámolók szerint az 1-3 éves korosztály 25%-a - tehát minden negyedik gyermek - elutasít valamilyen ételt, és sokuknál óvodás, általános iskolás korban is fennáll még a probléma.
Bár sokat fejlődött az utóbbi években a hazai startup ökoszisztéma, még egy nagyságrenddel, szinte minden fontos mutatóban le van maradva a régiós élvonaltól.
