Európai befektetési alapok és külföldön forgalomba hozott nyíltvégű befektetési értékpapírok belföldi forgalomba hozatalának és folyamatos forgalmazásának feltételeiről, illetve aktivitásáról készített összefoglaló elemzést a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.
A Tpt. vonatkozó 252. §-ának rendelkezései értelmében a külföldön létrehozott befektetési alap vagy más kollektív befektetési forma által forgalomba hozott kollektív befektetési értékpapír (non-UCITS) nyilvános belföldi forgalomba hozatalához és forgalmazásához, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetéséhez - az Európai Unió másik tagállamában létrehozott európai befektetési alap vagy annak megfelelő kollektív befektetési forma által forgalomba hozott kollektív befektetési értékpapír kivételével - a Felügyelet engedélye szükséges. Az Európai Unió másik tagállamában létrehozott európai befektetési alap vagy annak megfelelő kollektív befektetési forma (UCITS III.) által forgalomba hozott kollektív befektetési értékpapírt - a Felügyelet előzetes értesítésével - Magyarországon forgalomba hozhatja, és ez esetben nem kell alkalmazni a Tpt. 252. §. rendelkezéseit.
A non-UCITS és UCITS alapok magyarországi belföldön történő forgalomba hozatalára, illetőleg forgalmazására igénybe vett forgalmazók (11 forgalmazó) adatszolgáltatása alapján elemeztük, hogy azok milyen állományokat értékesítettek a Magyarországon regisztrált/engedélyezett kollektív befektetési értékpapírokból, illetve az értékesítés milyen jutalékstruktúra mellett folyik.
Adataink alapján elmondható, hogy azon alapok kerültek az elmúlt években Magyarországon regisztrációra/engedélyezésre, amelyek kibocsátójának tulajdonosi csoportja érdekeltségekkel rendelkezik hazánkban is, és ezáltal biztosított az értékpapírok disztribúciója. A befektetések szofisztikáltsága és devizaneme miatt ezen alapok eddig jellemzően a hazai pénzügyi szolgáltatók privát banki részlege által kínált termékeit bővítették, így a mai napig nem tekinthetőek klasszikus értelemben vett "retail" terméknek.
A 2006. április végére vonatkozó számadatok alapján a UCITS és non-UCITS alapok hazai állománya 61,2 milliárd forint volt, amely jelenleg elhanyagolható a hazai befektetési alapok arányához képest (összességében 2,8%, azonban a regisztrált alapok száma (123 külföldi versus 184 hazai alap) már mutatja, hogy középtávon számolni kell velük a hazai alapok konkurenciájaként.
A befektetési állományok devizák szerinti megoszlásából kitűnik, hogy az euróban denominált befektetések a legnépszerűbbek. A forintban kimutatott állomány a K&H Bank Rt. által forgalmazott, a bank külföldi tulajdonosi csoportjához tartozó luxemburgi alapkezelő társaság, Fund Partners által a magyar piacra európai befektetési alapként létrehozott zártvégű garantált alapokat jelenti, amely a második legnagyobb részesedésű forgalmazóvá teszi a K&H Bank Rt.-t.
Az egyes forgalmazók által kínált alapok számát tekintve megállapítható, hogy a legnagyobb kínálattal a Raiffeisen Bank Zrt., a BNP Paribas Hungária Bank Zrt. és a Citibank Zrt. rendelkezik.
A jutalékstruktúra a nemzetközi forgalmazásban megszokott mértékeket tükrözik. Jellemzően igaz, hogy nagyobb befektetési volumen kisebb forgalomba hozatali jutalékot jelent a befektetőnek, illetve maximum mértékek alkalmazásánál, adott ügyfél esetében akár el is tekinthet a forgalmazó a jutaléktól. A jutalékok mértéke jelentős befolyásoló tényező a piaci részesedés tekintetében is. A magasabb vételi jutalékok nagyobb mértékű ösztönzést jelentenek az értékesítésben.
A globális részvénypiacok legfontosabb kérdése jelenleg az, hogy érdemes-e megtartani vagy megvásárolni a mesterségesintelligencia-láz által hajtott félvezetőgyártók részvényeit.
A részvénypiac forgalma 20,3 milliárd forint volt, a vezető részvények vegyesen teljesítettek az előző napi záráshoz képest, a Mol papírjanak árfolyama történelmi csúcsot ért.
