Rájár a rúd a magyar édesanyákra: hiába mennének vissza dolgozni, ezzel kevesen számolnak

A család bővülésével a szülők életének fókusza is kiszélesedik, sokkal inkább előtérbe kerül a magánélet és a munka közötti egyensúly fontossága (97%), ami törvényszerűen kihat a karrierre is. A drasztikusabb változás, ami a munkából való átmeneti, de hosszabb kiesést jelenti, hazánkban továbbra is inkább a nőket érinti: a Profession.hu országos felmérésében részt vevő férfiak közül csak minden huszadik maradt otthon valamilyen formában a kisgyermekével és mindössze 3%-uk tette ezt egyedül.

Az otthon töltött időszak végeztével az érintettek többsége leginkább saját döntéseként élte meg a munkába való visszatérést (53%), ez az arány az alapfokú végzettségű nők esetében volt a legalacsonyabb (37%). Azonban mégis az ő esetükben nem volt olyan válaszadó, aki a munkahelyét, vagy a főnökét jelölte volna meg nyomásgyakorlóként. Utóbbi a leggyakrabban a felsővezetőkkel történt meg (12%).

Képzettségtől és beosztástól függetlenül a legtöbb nő anyagi okokból állt ismét munkába (79%), ezt követte a belső motiváció (38%) és a karrierépítés (14%), de előfordult, hogy családi nyomásra (5%) tett így, vagy a munkahelyéről érkezett a sürgetés (7%).

Munkáltatói segítség a visszatéréshez

A cégek megkönnyíthetik a szülők visszatérését a munkaerőpiacra, erre számos intézkedés létezik, ami hozzájárulhat a zökkenőmentes integrációhoz. A kérdéskörben érintett magyar munkavállalók 60%-ánál a rugalmas munkaidő vagy home office lehetőség például elérhető a munka-magánélet optimális egyensúlyának biztosítására. 44% arról nyilatkozott, hogy vezetői segítséget kapott az elhelyezkedéshez. Ennél jóval ritkábban vehettek részt célirányú képzésen (16%) vagy mentorálásban (13%), karriertervezési és továbbképzési lehetőséget pedig nagyon ritkán építettek be a vállalatok a gyakorlatba (6%).

A gyermekek munkaidőben történő felügyeletéről a szülőknek kell gondoskodniuk szinte minden esetben, mindössze 1% számára biztosított a munkahelyen a gyermekfelügyelet. Így a legtöbbször az intézmények (bölcsőde, óvoda) gondokosnak a gyermekekről (81%), illetve a családtagok és barátok (11%). Legkevésbé a bébiszitter foglalkoztatása jellemző (2%) – kivéve a felsővezető beosztásban dolgozóknál, akik körében minden negyedik szülő választja ezt a megoldást.

Az átlátható tájékoztatás és az információ elérhetővé tétele kulcskérdés

A gyermek születését követően több országhoz képest Magyarországon hosszabb az az államilag támogatott időszak, amit otthon tölthet a szülő; ezt a válaszadók fele (51%) ki is használta és csak 24 hónap után tért vissza dolgozni. Ez az arány magasabb volt a fizikai munkát végzők körében (67%), míg a felsővezetőkre volt leginkább jellemző a gyors, 3 hónapon belüli munkába állás (12%).

A szülési szabadság alatt jelentős változások mehetnek végbe a munkaerőpiacon, amelyből az újdonsült szülő kimarad: a családi teendők mellett kevesebben követik a szakmájukban (44%), valamint ahhoz kapcsolódóan a gazdaságban, a társadalomban lezajló folyamatokat. Ez idő alatt eltávolodnak a hivatásuktól, majd sokszor az információhiány akadályozza őket az újbóli elhelyezkedésben.

Az érintett munkaerőpiaci csoport megsegítésére indítottuk el idén az UNICEF Magyarországgal szakmai együttműködésben Az emberi oldal kezdeményezésünket, amely keretében kutatási eredményeink mellett a lehető legtöbb információt gyűjtöttük össze, hogy a kisgyermekes szülők, a gyermekvállalást tervező munkavállalók és a munkáltatók egy helyen, célzottan kapjanak hasznos és hiteles információt, segítséget a munkavállalással, munkaszervezéssel kapcsolatban

– mondta el Varga Balázs, a Profession.hu marketing igazgatója.