Így teszik tönkre a magyar cégek saját dolgozóikat: kinek jó ez hosszú távon?

A hazai munkavállalók 2,8 százalékának az otthon a munkavégzés fő helye, további 7,8 százalék megosztva végzi munkáját irodai és otthoni környezetben. Nem csupán az észak- és nyugat-európai országokhoz képest jelentős az ország elmaradása a home office területén, hanem a régió országaihoz képest is: míg Magyarországon 2022-ben 10,6 százaléknyian dolgoztak legalább részben otthon, Lengyelországban 12,6%, Szlovákiában 13,1%, Csehországban 15,7%, Ausztriában pedig 27,5% volt ez az arány.

„Az utóbbi időben egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy a cégek elkezdték jelentősen szűkíteni a munkavállalók otthoni munkavégzésre fordítható időkeretét – mutat rá Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója, majd így folytatta:

Mindezt elsősorban hatékonysági okokkal indokolják, hivatkozva többek között az irodai munka jobb ellenőrizhetőségére, illetve a beavatkozás könnyebb lehetőségére. A rendelkezésre álló technológia azonban mindezt már az online térben is maradéktalanul lehetővé teszi, így az esetek többségében ezek a személyes felügyeletre vonatkozó törekvések nem járnak valódi haszonnal.

A home office gazdaságpolitikai szempontból is fontos pozitív hatása, hogy rugalmas feltételeinek köszönhetően segít mozgósítani a munkaerőpiac tartalékait, esetenként kiváltva a külföldi munkaerő iránti igények egy részét is. Különösen a megváltozott munkaképességűek, a kisgyerekes szülők, az otthoni ápolást végzők, illetve a diákok köréből vonható be ily módon jelentős számú pótlólagos munkavállaló a piacra. A kormányzat egyik célkitűzése, hogy a foglalkoztatási ráta 2030-ra érje el a 85 százalékot. Ennek elérése sem sikerülhet az alternatív foglalkoztatási lehetőségek, így a home office munkavégzés támogatása nélkül.

Az otthoni munkavégzés további előnye az egyes cégek számára az, hogy  – a munkavállalók munkaszervezési igényeinek megfelelve – jelentősen könnyebbé válik a toborzás, valamint a munkaerő megtartása is. Ez is az oka annak, hogy minden ezzel ellentétes tendencia ellenére ma a hazai álláshirdetések több mint 10 százaléka távoli vagy otthoni munkavégzéssel járó munkaköröket tartalmaz.