Autót szeretnél? Nagyon fontos információk tízezreknek

Gépjármű és pótkocsi tulajdonjogának, az e vagyontárgyakhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok (haszonélvezet, használat, üzembentartói jog) ajándékozása, illetve visszterhes átruházása (megvásárlása) esetén az illetéktörvény szabályait csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a gépjárművet, pótkocsit belföldön vették nyilvántartásba, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik.

Örökléskor azonban más a helyzet. A belföldön lévő hagyatékba tartozó gépjármű és pótkocsi öröklésekor minden esetben alkalmazni kell az illetéktörvény rendelkezéseit. Magyar állampolgár, Magyarországon élő nem magyar állampolgár vagy belföldi jogi személy által örökölt, külföldön lévő ingóhagyatékra, illetve a külföldi hagyatékba tartozó vagyoni értékű jogra az illetéktörvény szabályait csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a hagyaték helye szerinti külföldi államban nem kell fizetni öröklési illetéket vagy ennek megfelelő adót.

Gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetéke

Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértékét a jármű hajtómotorjának hatósági nyilvántartásban feltüntetett - kilowattban kifejezett - teljesítménye, és a jármű gyártástól számított kora alapján kell meghatározni. Ha a hatósági nyilvántartásban a gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani és az eredményt egész számra kell kerekíteni.

Például egy 5 éves, 1300 köbcentiméteres, 50 kW teljesítményű személygépkocsi megvásárlása esetén 27 500 (50×550) forint illetéket kell fizetni. Egy új (0 éves), 2000 cm3-es, 100 kW teljesítményű személygépkocsi megvásárlása esetén pedig 75 000 (100×750) forint az illetékkötelezettség.

Gépjármű és pótkocsi tulajdonjoga, illetve gépjárműre, pótkocsira vonatkozó haszonélvezeti, használati jog meghatározott hányadának megszerzése esetén a megszerzett hányadra arányosan eső illetéket kell fizetni.

Például egy 5 éves, 1300 köbcentiméteres, 50 kW teljesítményű személygépkocsi tulajdonjogát 50-50 százalékban vásárolja meg a házaspár, vagyoni értékű jog megszerzése nem történik. A személygépkocsi tulajdonjogának megszerzése után 27 500 forint illetéket kell összesen fizetni. Mivel a feleség és a férj fele-fele arányban szerezte meg a személygépkocsi tulajdonjogát, így fejenként 13 750 forint illeték terheli őket.

Gépjárműre, pótkocsira vonatkozó haszonélvezet, használat, üzembentartói jog megszerzése

Ezekben az esetekben a visszterhes vagyonátruházási illeték 25 százalékának megfelelő illetéket kell fizetni. Például egy 5 éves, 1300 köbcentiméteres, 50 kW teljesítményű személygépkocsi megvásárlása esetén 27 500 forint illetéket kell fizetni. Ha a vagyonszerző a személygépkocsin csak üzembentartói jogot szerez, akkor a 27 500 forint negyede lesz az illeték az üzembentartói jog megszerzése után, ami 6875 forint.

Amennyiben a gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának megszerzésével egyidejűleg haszonélvezeti, használati, vagy üzembentartói jog alapítása történik, illetve a tulajdonjogot a vagyoni értékű jog jogosultja szerzi meg, akkor a tulajdonjog szerzését terhelő illetéket csökkenteni kell a vagyoni értékű jogot terhelő illeték összegével.

Például egy 5 éves, 1300 köbcentiméteres, 50 kW teljesítményű személygépkocsi tulajdonjogát megvásárolja a feleség. A férj javára a vásárlással egyidejűleg üzembentartói jogot alapítanak ellenérték fejében. A személygépkocsi tulajdonjogának megvásárlása után a feleségnek 27 500 forint visszterhes vagyonátruházási illetéket kellene fizetni. De mivel a férj a személygépkocsi üzembentartói jogát ellenérték fejében szerzi meg, ezért a feleség által fizetendő illeték összegét csökkenteni kell a férj által fizetendő illeték összegével, így a feleség összesen 20 625 (27 500-6875) forint illetéket fizet, míg a férje 6875 forintot.

Kinek nem kell illetéket fizetnie?

Nem kell illetéket fizetni a gépjármű, pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illeték hatálya alá tartozó átruházása (például adásvétele, ajándékozása, öröklése) esetén, ha az egyenes ági rokonok között történik. Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű tulajdonjogának, illetve ilyen gépjárműre vonatkozó vagyoni értékű jognak megszerzése.

Nem kell az illetéket megfizetni, ha a vagyonszerző a tulajdonszerzés bejelentésével egyidejűleg külföldi kivitel céljából Z betűjelű ideiglenes rendszám kiadását kéri. Az illetéket ebben az esetben csak akkor kell megfizetni, ha a vagyonszerző a gépjármű tartós belföldi használatához szükséges forgalmi engedély kiadását kéri Magyarországon vagy a gépjárművet belföldön értékesíti.

Gépjárműszerzés esetén teljes illetékmentességet élveznek az Itv. 5. § (1) bekezdésében említett szervezetek, egyebek között a költségvetési szervek, intézmények, egyesületek, egyházak, alapítványok, közalapítványok, a társadalombiztosítási szervek.
A kivételezett körbe tartozó szervezetek jelentős részét csak abban az esetben illeti meg a személyes illetékmentesség, ha a vagyonszerzést megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységükből származó jövedelmük után társasági adófizetési kötelezettségük - költségvetési szerv esetében - eredményük után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettségük nem keletkezett. E feltétel fennállásáról a szervezetnek (alapítványnak) nyilatkoznia kell.

Ha a nyilatkozat megtételére a vagyonszerzést megelőző adóév utolsó napját követő 150. nap előtt kerül sor, a szervezetnek (alapítványnak) arról kell nyilatkoznia, hogy adófizetési kötelezettsége előreláthatóan nem keletkezik. Amennyiben a nyilatkozatában vállaltak nem teljesültek, úgy a vagyonszerzést megelőző adóév utolsó napját követő 180. napig van lehetősége arra, hogy ezt a körülményt adóbírság terhe nélkül az eljáró hatóság felé jelezze, és az illetéket pótlólag megfizesse.

Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának olyan vállalkozó általi megszerzése, melynek előző adóévi nettó árbevételének legalább 50 százaléka gépjárművek és pótkocsik értékesítéséből származott (gépjármű-forgalmazó), továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által nyilvántartásba vett pénzügyi lízinget folytató vállalkozó általi megszerzése.

Mi a helyzet a lízingelt kocsik esetében?

A lízingügyleteket két csoportra bontható: az operatív lízingre és a pénzügyi lízingre. A pénzügyi lízingen belül megkülönböztetjük a zárt végű pénzügyi lízinget és a nyílt végű pénzügyi lízinget.

A zárt végű pénzügyi lízing jellemzője, hogy a futamidő végén, az utolsó törlesztő részlet/lízingdíj megfizetésével a lízingelt eszköz automatikusan átkerül a lízingbe vevő tulajdonába. A gépjárművek (pótkocsik) pénzügyi lízingjére vonatkozó, a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező szerződések (zárt végű pénzügyi lízing) esetén a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség a szerződés megkötése napján keletkezik. Ezért a zárt végű pénzügyi lízing esetén - mivel a futamidő végén automatikusan tulajdonszerzés következik be - a tulajdonjog megszerzéséért fizetendő illetéket kell megfizetnie a lízingbe vevőnek a gépjármű átírás alkalmával, függetlenül attól, hogy a futamidő ideje alatt a lízingbe vevő a gépjárműnek csak üzembentartója és a lízingbe adó a tulajdonosa.

Tehát a lízingbe vevő üzembentartóként a tulajdonjog megszerzéséért fizetendő illetéket fizeti. Mivel a megszerezni szándékozott tulajdonjog egyben magában foglalja a gépjármű üzembentartói jogát is, ezért az üzembentartói jog megszerzése után külön illetékfizetési kötelezettség nem állapítható meg a lízingbe vevő terhére.

A nyílt végű pénzügyi lízing esetén a futamidő végén a lízingelt eszköz nem megy át automatikusan a lízingbe vevő tulajdonába, de a vevőnek lehetősége van arra, hogy az eszköz tulajdonjogát megszerezze. Ebben az esetben tehát az ügylet elején még nem tudható biztosan, hogy a későbbiekben történik-e tulajdonszerzés.

Ezért ha nyílt végű pénzügyi lízing keretében szerzik meg a gépjárművet, akkor - mivel még nem tudható, hogy a futamidő végén tulajdonjogot szerez-e a lízingbe vevő - üzembentartói jogot jegyeznek be a lízingbe vevő nevére és a tulajdonjog megszerzéséért fizetendő illetékmérték 25 százalékát kell megfizetnie.

Például nyílt végű pénzügyi lízingszerződés keretében a vagyonszerző megszerez egy új (0 éves), 1300 köbcentiméteres, 50 kW teljesítményű gépjárművet.
Az illeték megállapítása az Itv. 24. § (1) bekezdése alapján: 50 kW×650 Ft/kW = 32 500 forint.

Az üzembentartói jog után fizetendő illeték a 32 500 forint 25 százaléka, azaz 8125 forint, amit a lízingbe vevőnek az átírás alkalmával meg kell fizetnie. (A tulajdonjog alapján meghatározott illeték a 32 500 forint és a 8125 forint különbsége, azaz 24 375 forint, ami a 32 500 forint 75 százalékának felel meg.

Amennyiben a nyílt végű pénzügyi lízing futamidejének a végén a gépjármű üzemben tartója megszerzi a gépjármű tulajdonjogát, akkor a tulajdonjog megszerzése után megállapított illetéket csökkenteni kell az üzembentartói jog megszerzéséért fizetendő illeték összegével, azaz a megállapított illeték 75 százalékát kell megfizetni.

Például nyílt végű pénzügyi lízingszerződés futamidejének lejártával az üzemben tartó megszerzi a már 5 éves, 1300 köbcentiméteres, 50 kW teljesítményű gépjármű tulajdonjogát. Mivel a gépjármű tulajdonjogát az üzemben tartója (a lízingbe vevő) szerzi meg, ezért az 5 éves gépjármű tulajdonjogának megszerzése után fizetendő 27 500 (50×550) forint illetéket csökkenteni kell az üzembentartói jog illetékével, azaz a 27 500 forint 25 százalékával (nem a korábban megfizetett összeggel.)

Gépjármű és pótkocsi öröklése és ajándékozása

Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése és ajándékozása esetén az illeték mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének kétszerese.

Például egy 5 éves, 1300 köbcentiméteres, 50 kW teljesítményű személygépkocsi ajándékozása vagy öröklése esetén a megajándékozottat, illetve örököst terhelő illeték összege 55 000 forint (a 27 500 forint kétszerese). Ha a feleség a személygépkocsi vásárlásával egyidejűleg ingyenesen üzembentartói jogot alapít a férje javára a járművön, akkor az illetékkötelezettség a következőképpen alakul:

1. az 5 éves, 1300 cm3-es, 50 kW teljesítményű személygépkocsi megszerzése esetén 27 500 forint illetéket kellene fizetni,
2. mivel üzembentartói jog megszerzése is történik, ezért a feleséget és a férjet a fentiek alapján 20 625, illetve 6875 forint illeték terhelné,
3. tekintve, hogy az üzembentartói jog megszerzése ingyenesen történt, ezért a férjnek az őt egyébként terhelő illetéknek a kétszeresét, azaz 13 750 forintot kell fizetnie. A feleség illetékkötelezettsége továbbra is 20 625 forint lesz.

Ha a gépjárművet, pótkocsit egyenes ági rokontól (szülő, gyermek, örökbe fogadott gyermek, nagyszülő) örököljük, vagy kapjuk ajándékba, akkor illetékmentes a vagyonszerzés, tehát a gépjármű megszerzése után ebben az esetben nem kell illetéket fizetni. Mostoha- és nevelt gyermek, mostoha- és nevelőszülő általi öröklés esetén azonban nem alkalmazható a 20 millió forintos öröklési illetékmentesség.

Nagyon fontos változás, hogy 2013. január 1-jétől a túlélő házastársnak sem kell illetéket fizetnie a gépjármű, pótkocsi öröklése után. Az özvegy öröklési illetékmentességét a 2013. január 1-jén jogerősen még el nem bírált illetékügyekben kell alkalmazni.

Gépjármű, pótkocsi vagyonszerzési illetékének megfizetése

Gépjármű, pótkocsi tulajdonjoga, illetve gépjárműre, pótkocsira vonatkozó vagyoni értékű jog megszerzése esetén a vagyonszerzési illetéket a gépjármű, pótkocsi átírását megelőzően kell megfizetni az okmányirodákból beszerzett csekken, vagy a hivatalban bankkártyáról, illetve készpénzzel.

Az ilyen jog szerzését tanúsító okiratot - a gépjármű-forgalmazói mentesség igénybevétele esetén az erről szóló állami adóhatósági határozat bemutatásával - annak keltétől számított 15 napon belül a bekövetkezett jogváltozás átvezetésére illetékes járási hivatalnál (okmányirodánál) kell bemutatni. Nagyon oda kell figyelni a határidőre, a késedelme bejelentést, vagy a bejelentés elmulasztását magánszemély esetén 200 ezer forintig terjedő bírsággal sújthatja az adóhatóság.

Az illeték összegét - vagy a megfelelő okiratok bemutatása esetén a megállapítható illetékmentesség tényét - a járási hivatal (az okmányiroda) közli a vagyonszerzővel az átírás során.