Nem képeznek már a cégek: legalábbis nem saját pénzből!

Pénzcentrum

2010. április 1. 10:02

A gazdasági válság következtében átrendeződött a felnőttképzési piac magánszemélyek és cégek tekintetében egyaránt. A céges képzések területén 50 százalékkal esett vissza a képzéseket saját forrásból finanszírozó vállalatok száma, ugyanakkor felértékelődött a vezetőképzés és a tehetségmenedzsment.

Pénzcentrum előresorolása a Google találatokban

A tavalyi évben nagyobb átrendeződést tapasztalhattak a felnőttképzési piacon tevékenykedők. A DGS Global Research felméréséből kiderült, hogy a válság következtében a céges képzések területén 50 százalékkal visszaesett a képzéseket saját forrásból finanszírozó vállalatok száma, emiatt az állami, pályázati források még ma is keresettek. A vállalatok ugyanakkor felismerték, hogy a képzések elengedhetetlenek, mivel a kitűzött célokhoz és piacszerzéshez szükség van új tudásra és képzett munkaerőre, ezért a cégek esetében a vezetőképzés, a tehetségmenedzsment és a képzések hatékonyságnövelése felértékelődött. A vállalati képzések tehát továbbra is jó befektetésnek számítanak, mert azon kívül, hogy a vállalat érdekeit szolgálják, az egyén karrierjét is támogatják, ezáltal motivációs eszközként is alkalmazhatóak. A cégek 78 százaléka egyébként úgy nyilatkozott, hogy szeretnék kihasználni a szakképzési hozzájárulás adta lehetőséget, 31 százalék szerint pedig a pályázatok nyújtotta források is célra vezetőek lehetnek.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

A DGS Global Research felmérésével szinte teljesen azonosak a pénzügyi, és gazdasági képzések területén piacvezető Perfekt Zrt. tapasztalatai, mely szerint a cégek elsősorban szakmai képzésekre költöttek leginkább 2009-ben és várhatóan idén is erre fognak. A rangsor harmadik helyére a vezetői kompetenciák fejlesztése került, a coaching pedig - a korábban tapasztaltakhoz képest - még lejjebb csúszott a listán, valószínűleg költségtakarékossági szempontok miatt.

A Perfekt Zrt. tapasztalatai szerint az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő képzések és informatikai képzések területén is csökkent a kereslet. Utóbbinak több oka lehet: vagy a munkavállalók maguknak finanszírozzák az ilyen típusú képzéseket, vagy megfelelően ismerik, használják a különböző informatikai rendszereket, programokat. A hosszabb időtartamú OKJ-s képzések iránti alacsonyabb érdeklődés oka az lehet, hogy a vállalatok inkább a rövidebb, költségtakarékosabb képzéseket preferálják. A vizsgálatból az is kiderül, hogy a képzésekre elsősorban a középvezetőket és a diplomás munkavállalókat küldik, míg legkevésbé a fizikai dolgozók képzésére szentelnek erőforrást a vállalatok.

Vége a külföldi álomnak? Elképesztő fordulat állt be a magyar fiataloknál: egyre többen bizekodnak Magyarország jövőjében

Az elmúlt három évben szinte megduplázódott azon magyar fiatalok aránya, akik tíz év múlva is itthon képzelik el az életüket.

Külföldre küldött munkavállalók: könnyebb adminisztrációt hozhat az EU új csomagja

A csomag egyelőre jogalkotási javaslat, az új szabályok tehát még nem alkalmazandók.

Havi egymillió forintos segítség a babák után? Elképesztő jólétben élnek a Bécsbe menekült magyarok

Hogy él a mindennapokban Bécsben két fiatal, magyar házaspár két kisgyerekkel? Melyek a különbségek és hasonlóságok a két főváros között az ő nézőpontjukból?

Lelépett az országból Nagy Márton: itt kezdett új életet a volt miniszter, egy befektetési banknál dolgozik

Svájcban él nyár óta Nagy Márton volt nemzetgazdasági miniszter, aki egy zürichi befektetési banknál helyezkedett el.

Busás végkielégítést kap a Mercedes gyártól az a melós, aki önként mond fel: ezeket a részlegeket érinti a leépítés

A Mercedes-Benz idén decemberben újabb önkéntes távozási programot indít a németországi szellemi dolgozók és vezetők számára.

Ezt a hiányszakmát az AI sem tudja kinyírni: diploma sem kell hozzá, mégis degeszre keresheted magad vele

Egyre nagyobb szükség van az ácsokra: mutatjuk, mennyibe kerül a képzés és mennyit lehet keresni ácsként.

Ezzel a szakmával diploma nélkül is degeszre keresheted magad: havi 616 ezres bérért sem találnak embert a cégek

Már nem pusztán a bérekben jelenik meg a hegesztőkért folytatott verseny: a szakemberhiány egyre több vállalat működését és megrendeléseinek teljesítését is nehezíti.

Hatalmas a szükség ezekre a magyar dolgozókra: jön a béremelés, kapkodnak a jelentkezőkért

Egyre nő a kereslet a gyógypedagógiai asszisztensek iránt: mutatjuk, hogyan lehet megszerezni a végzettséget és mennyit lehet keresni később a szakmában.

Egyetlen rossz lépés, és örökre bukhatod az álomállást: durva hibára figyelmeztetnek a szakértők

A szakértők szerint személyre szabott önéletrajzra és célzott keresésre van szükség.

Nagyon vigyázz, ha így keresel munkát: komoly veszélytől tart a magyar álláskeresők fele

A mesterséges intelligencia gyorsan válik a mindennapi információszerzés részévé, az álláskeresésben azonban egyelőre jóval óvatosabbak a magyarok.

Ebben már utolértük és le is hagytuk Nyugat-Európa nagy részét: meglepő lista élmezőnyébe került Magyarország

Magyarországot csak Szlovákia és Finnország előzi meg a gyermek születéséhez kapcsolódó fizetett szabadságok hosszát illetően.

Itt a bejelentés: nem lesz ledolgozós szombat decemberben, 24-e munkaszüneti nap

Jó hír érkezett azoknak, akik már az idei karácsonyt is hosszabb pihenéssel töltenék.

Kiderült, hol folytatja pályafutását a Mentőszolgálattól menesztett Győrfi Pál

A Budapesti Metropolitan Egyetem Szenior Akadémiájának őszi évadát október 5-én Győrfi Pál nyitja meg.

Akár napi 18 ezer forintot is fizetnek ezért az idénymunkáért itthon: mégis lasszóval kell fogni az embereket

Ennyit kereshet, aki idén szüretelni áll, régiónként és munkakörönként is nagyok a különbségek.

Ezek a legveszélyesebb munkahelyek: egyetlen ágazatban történik minden negyedik halálos munkahelyi baleset

Az Európai Unióban 2024-ben 3 367 ember nem tért haza élve a munkahelyéről, az Eurostat friss adatai szerint pedig közel negyedük ugyanabban a szakmában dolgozott.

Nem vicc: havi félmillió forintot is hazavisznek ezek a magyar diákok, itt a titok, hogyan csinálják

Tanév közben a diákok jellemzően 15–20 óra diákmunkát szoktak vállalni, azonban vannak olyan diákok, akiknek az élethelyzete lehetővé teszi, hogy teljes munkaidőben dolgozzanak.

Egyre nehezebb munkát találni Magyarországon: sokan már egy éve állás nélkül vannak

A munkát keresők átlagosan csaknem egy évig próbáltak elhelyezkedni, és jelentősen nőtt azok aránya is, akik már több mint egy éve keresnek állást.

Döbbenetes bérszakadék Magyarországon: ami a fővárosban átlagbér, az egyik megyében már csúcsfizetés

A kereseti statisztikákban gyakran találkozunk az átlagbérrel, ezt azonban a kiugróan magas fizetések könnyen felfelé húzhatják.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír