Az adóhatóság gyakorlatilag tehetetlen azokkal az offshore cégekkel szemben, amelyek olyan országban vannak bejegyezve, amelyekkel nincs hazánknak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodása.
Ebbe a kategóriába leginkább a karibi térség szigetei tartoznak. A feladat szinte megoldhatatlan a gyakorlatban, mivel egyezmény nélkül reménytelen, hogy bármilyen adathoz hozzájusson a hatóság. Ilyen esetekben a tulajdonosi háttér és a társaság tevékenysége sem hozzáférhető.
Nem segíti a hatóság dolgát, hogy nincs az offshore társaságokkal kapcsolatos nyilvántartása, ezért csak a cégbírósági adatokból lehet kiindulni. Ez azonban csak az anya-leány viszonylatokba enged bepillantást, ami alapján 1700-ra tehető a magyar gyökerekkel rendelkező offshore cégek száma. Ennél azonban sokkal több ilyen társaság van, a becslések szerint évente 700-800 offshore céget alapítanak a magyarok.
A jövedelmek offshore-területre menekítése ellen fel lehet ugyan lépni, ám ezek a kapuk véglegesen nem zárhatók be. A kormány által meglebegtetett szigorítás mellett, amely forrásadó alá vonná nemcsak a behozott, hanem a kivitt jövedelmeket is, más módszerek is vannak. Ezek körébe tartozhat például egy feketelista felállítása az offshore-területekről - ez az OECD nem együttműködő adózókat tartalmazó listája alapján épülhetne fel.
Rendkívüli bejelentést tett Kátai-Németh Vilmos: 2 hét extra szabadságot kap rengeteg magyar dolgozó
A kormány három hétre növeli az apaszabadság időtartamát, amelyet egyúttal összehangol a csecsemőgondozási díjjal (CSED) és a szülői szabadsággal is.
-
A szépségápolásra a gazdasági nehézségek ellenére sem sajnálják a pénzt a magyarok + Videó
Miközben sok kiskereskedelmi vállalat a fogyasztás lassulásával küzd, a szépségipar továbbra is szárnyal Magyarországon.







