Leminősíthetik Magyarországot? - Egy londoni vélemény

A legutóbbi adatok szerint a lakossági fogyasztási hitelek 43%-a már deviza-alapú, ezen belül is 81%-ot képvisel a svájci frank. A jelzáloghiteleknél 16% a deviza-alapú, ebből 88% svájci frank-denominált. Az elemző szerint a lengyel példa azt vetíti előre, hogy a magyar devizahitelezés aránynövekedése még egy ideig tovább folytatódhat. Lengyelországban ugyanis a teljes háztartási hitelállományon belül 34%-os a deviza-arány, míg a jelzálog-kölcsönöknél ez 62%-ot tesz ki.

2005.10.18 08:00
Fordulat a devizahitelezésben: egy árfolyamsokk is kevés volt?

A magyar devizahitelezés - korábbiaknál lassabb ütemű - felfutását a szakértő a rövidtávú kamatok közötti különbséggel indokolja: míg egy CHF-alapú jelzálog-hitel kb. 3.5%-os, illetve egy fogyasztási hitel 7.9%-os kamattal felvehető, addig egy forintalapú hasonló termékért kb. 9, illetve 20.6%-os éves kamatterhet kell fizetni.

Érv a forint erősségének megmaradásával kapcsolatban

Bár csak november vége felé válik ismertté a jövő évi államháztartási hiányfinanszírozási szerkezet, de a benyújtott költségvetés alapján azzal lehet számolni, hogy a nettó devizakötvény-kibocsátás 578 milliárd forintra csökkenhet az idei 658 milliárdról, míg a forintfinanszírozás 997 milliárd forintra emelkedik az idei 433 milliárdról (772 mrd Ft kötvény, 225 DKJ, szemben az idei 430, illetve 3 milliárdos kibocsátásokkal). Az utóbbi időben az MNB fokozódó nyomást igyekszik kifejteni a kormányra, hogy az térjen vissza az elsősorban forint-alapú finanszírozásra. Mivel a kormány a devizában felvett hitelek jelentős részét az MNB-nél váltotta át forintra, így a külföldi forrásbevonás csak közvetetten és igen visszafogottan érintette a forint/euró árfolyamot (felduzzadt a jegybanki tartalék).

A Morgan Stanley elemzője szerint azonban az, hogy az MNB-nek egyre nagyobb sterilizációs költségei támadnak (azért, hogy semlegesítse a felvett összegek forintértékének piacra kerülését, elsősorban a kéthetes jegybanki betét segítségével) fokozatosan arra fogja kényszeríteni őt, hogy egyre inkább hagyja, hogy a deviza forintra konvertálása a piacra kerüljön (egyre nagyobb mennyiséget megjelentet a piacon). Ez a forint erősödésének irányába mutat.

Több tényező is van, ami a forint várható gyengülését vetíti előre. Az egyik az, hogy jövőre már várhatóan jóval kisebb intenzitású lesz a privatizáció, ami tehát csökkenő forintkeresletet generál majd a piacon (várhatóan az idei év végén befejeződik a Budapest Airport Rt. privatizációs folyamata).

A Morgan Stanley szerint a folyó fizetési mérleg hiánya 2006-ban a GDP 8.5%-át teheti ki az idei 9% körüli (valódi) deficit után. A szakértő figyelmeztet: a külföldi finanszírozásra való ilyen mértékű magyar rászorulás nem fenntartható, emeli a hosszú távú gazdasági növekedési, illetve a stabilitási kockázatokat. Egyelőre azonban még erős a külföldiek finanszírozási hajlama, ez azonban ha csökken, az egyre magasabb hozamszintet, illetve leértékelődő forintot eredményez majd.

Weeks szerint a 2010-es euró-bevezetési céldátum gyakorlatilag elúszott, ez azonban nem szabad, hogy bármiféle meglepetést is okozzon a piacon. Ennek ellenére megjegyzi, hogy egy viszonylag fontos horgony tűnt így el a magyar gazdasági folyamatok horizotnjáról. Ez tovább emelheti a hosszú oldali hozamokat (még meredekebb hozamgörbe), és növeli egy esetleges leminősítés valószínűségét. Ez a harmadik tényező, ami a forint leértékelődését vetíti előre.

2005.10.04 16:45
Megerősítette Magyarország forint-hitelminősítését az S&P - euró csak 2012 után (3.)

2005.09.28 10:23
Fitch: nem a céldátum számít a minősítésben

Bár az S&P a közelmúltban megerősítette a magyar forintban, illetve devizában denominált államadósság "A-" besorolását, ugyanakkor Weeks szerint túlságosan megelőlegezett bizalmat jelent a Moody's részéről a jelenleg érvényes minősítése (A1). Ez az S&P, illetve a Fitch besorolásánál két fokozottal magasabbnak felel meg (ld. a táblázatokat). A Moody's már közel 3 éve nem változott a besoroláson, mely "egyre inkább érik".

Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy a magánnyugdíjpénztári korrekció elszámolása nélkül a magyar bruttó adósság 2004 végén már meghaladta a GDP 60%át, míg a bruttó külső adósságállomány a GDP 75%-át teszi ki és gyors ütemben emelkedik. A svájci frankban való eladósodás lehet, hogy költséges választásnak bizonyul - zárul sokatmondóan a Morgan Stanley elemzése.