28 °C Budapest

ING: védett forintárfolyam - miért olyan stabil?

Pénzcentrum
2005. február 14. 08:36

Sokan várták az idei év elejétől a forint gyengülését, az árfolyam mégis stabilan a sáv erős szélének közelében tartózkodik. Az ING Bank egyik friss elemzése szerint a következő néhány hónapban a hazai fizetőeszköz stabil maradhat a 244-248 HUF/EUR sávban. Az erős árfolyam mellett az MNB 7.5%-ig csökkentheti június elejére az alapkamat mértékét. Hosszabb távon a túlzott külső eladósodás problémáját az alacsonyabb belső kamatszint, a gyengébb árfolyam oldhatja meg. A gyengébb árfolyamhoz hozzájárulhat az ÁKK mérsékeltebb devizakötvény-kibocsátása, illetve az MNB kisebb piaci konverziója.


A stabil és erős forint hátterét a forintpiaci keresleti és kínálati elemek részletesebb vizsgálatával kaphatjuk. Az elemzés komoly problémaként kezeli az ún. ikerdficit problémát a hazai megtakarítások elégtelensége mellett. A költségvetési hiány jelentős külső finanszírozási igényt gerjeszt a belső megtakarítások elégtelensége miatt. A magas folyó mérleg deficit részben ebből adódik.


Az idei évben a folyó fizetési mérleg hiánya (a megtermeltnél ennyivel nagyobb jövedelemfelhasználás, külső finanszírozási igényt fejez ki) becslések szerint a GDP 9%-a körül alakulhat. Ebből a működőtőke befektetések kb. 3.8%-ot fedezhetnek, marad tehát kb. 5%-nyi rész. Az államadósság-kezelési stratégia révén az ÁKK 2 mrd nettó devizaforrás bevonását tervezi, melynek egy részét az MNB a szabad piacon váltja át, másik része pedig közvetlenül a tartalékokban csapódik le.

A belföldi szereplők (az államon kívül) 2004-ben kb. 2.2 mrd euró értékben vettek fel devizahiteleket, mely értelemszerűen ekkora külső forrásbevonást és forintpiaci keresletet jelentett. Az ING számításai szerint jó esély van arra, hogy az idei évben is hasonló devizahitel kereslet jelentkezzen, bár a forintkamatok csökkenése (melyhez a dezinflációs környezet kedvező feltételeket kínál) ezt fékezheti.

Összességében 2005-re 7.2 mrd eurónyira becsült folyó mérleg hiány finanszírozási oldala az ING szerint stabilan biztosítottnak látszik. 3.2 mrd-ot fedezhet a működőtőke beruházás és a vállalatok közötti hitelek (ez kb. 1.5 mrd Ft privatizációs bevételt tartalmaz: MOL, Budapest Airport, Antenna Hungária), az EU transzferekből 600 m euró érkezhet, a belföldi devizahitel felvétel 2 mrd euró körül alakulhat, az MNB a nettó 2 mrd eurónyi ÁKK kibocsátásból 1 mrd-ot vezethet át a piacon. Ha ezeket összeadjuk (3.2+0.6+2+1), 6.8 mrd-ot kapunk, mely közel a becsült folyó mérleg hiány. Ennél fogva gyakorlatilag minimális portfóliótőke befektetésekre van szükség ahhoz, hogy a folyó mérleg deficit generálta finanszírozási igényt a devizapiacon ellensúlyozzuk.

A fenti okfejtést természetesen számos kockázati elem övezi. Az ING ezek közül az egyik legjelentősebbnek a devizahitel-állomány bővülésének a lassulását tartja. Ennek veszélye akkor erősödhet fel, ha a devizahitelek kamatelőnye a hazai kamatszint csökkenése miatt mérséklődik.

Az ING véleménye szerint a külső eladósodás jelenleg is tapasztalható foka tartósan nem tartható fenn. A monetáris politika nehéz helyzetben van, ugyanis lépnie kellene pl. a kamatkülönbözet kamatvágásokon keresztüli csökkentésével. Bár az infláció májusban 3.5%-os értékével várhatóan a rendszerváltás utáni mélypontjára süllyed, a makrogazdasági egyensúlytalanságok miatt a hitelességet mégis megkérdőjelezheti a kamatszint radikálisabb csökkentése.

A megoldás az ING szerint egyrészt az lehetne, ha az MNB az állam devizakibocsátásából származó forrásainak nagyobb részét használná közvetlen tartaléknövelésre (csökkentené a piaci konverziót). Ez természetesen a forint gyengülésének irányába hatna, de a nem kívánatos elmozdulásokat a tartalék egy részének felhasználásával ellentételezni lehetne. Másrészt azonban az ING szerint célszerű lenne a jövőben az állami adósságfinanszírozási stratégiát is módosítani, és a devizakibocsátás mértékét és részarányát csökkenteni. Az ÁKK éppen ezt jelentette be a múlt hét közepén: 2006-ban a korábbi évekhez képest a devizakibocsátás aránya mérsékeltebb lesz. Ezzel a devizapiacon a keresleti és kínálati oldal kiegyensúlyozottabbá válhatna, egy valamivel gyengébb árfolyam mellett a külső eladósodás folyamata gyengülhetne.

Az ING a Monetáris Tanács február 21-i ülésére 50 bp-os kamatvágást vár, márciusban és májusban újabb 50-50 bp-os kamatcsökkentésre számítanak. A bank elemzői szerint addig, amíg az árfolyam a 250-255 HUF/EUR sávba nem kerül, addig a jegybank folytatja a kamatvágásokat. A forint tehát a következő hónapokban 246 HUF/EUR körül stabil maradhat, az esetleges átmeneti gyengülések a külföldiek számára jó vételi lehetőséget jelenthetnek.
HR BLOGGER
hrbonbon  |  2021.07.30 10:11
Ha nem is napi szinten, de viszonylag gyakran kérdeznek meg minket jelöltjeink, hogy hogyan öltözzen...
coachco  |  2021.07.28 17:49
Eszembe jutott egyik barátunk fia, aki járt egy magyarországi követségen, mégpedig a nagykövet meghí...
perfekt  |  2021.07.26 14:27
A számviteli törvény ez évi változásában módosították a számviteli szolgáltatásokra vonatkozó paragr...
hrdoktor  |  2021.07.26 08:31
Nem minden esetben lehet a szervezet jelzőrendszereire hagyatkozni: tudatos kontroll alatt kell tart...
kovacstunde  |  2021.07.21 14:55
  Optimista, derűlátó ember vagyok, de mint mindenkit az életem során engem is értek veszteségek. H...
NAPTÁR
Tovább
2021. július 31. szombat
Oszkár
30. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?