Az inflációs jelentés főbb megállapításai (2.)

A forint árfolyama egy enyhe felértékelődési trend mentén mozgott, és csak kismértékben, átmenetileg reagált a fundamentumokkal kapcsolatos kedvezőtlen hírekre, ami mögött a globális pénzügyi környezet kedvező hatásai ellett az MNB idei óvatos kamatcsökkentési politikája állhat - véli az MT. A rövid hozamok csökkenése azt mutatja, hogy az elmúlt negyedévben kedvezőbbé vált a rövid távú folyamatok kockázati megítélése. Mindez azonban nem párosult az egyensúlyi mutatókkal kapcsolatos kilátások javulásával, a piaci szereplők továbbra is bizonytalanok az euró bevezetéséig tartó konvergencia-folyamattal kapcsolatban.

3.5-4 százalék között stabilizálódó GDP-növekedés

Az idei év élénk beruházási tevékenységét, és az ebből adódóan várhatóan 4 százalék körüli gazdasági növekedést követően a következő két évben a gazdasági növekedés ütemének stabilizálódására számít az MNB. 2005-2006 folyamán 3.5-4 százalék közötti GDP-növekedést valószínűsít a jegybank.

A fogyasztás elmúlt évektől elmaradó növekedésére számítanak; sőt, annak dinamikája várhatóan a reáljövedelmek bővülése alatt marad, azaz a fogyasztási hajlandóság mérséklődése várható. A beruházások esetében elsősorban a lakossági és állami beruházások növekedésének lassulásával számolnak, miközben a vállalati beruházások növekedésének stabilizálódik.

Javuló külkereskedelmi egyenleg

Részben a belföldi felhasználás lassulása miatt mérséklődő importkereslet, részben a fokozatosan bővüli exportpiaci részesedés következtében a következő két évben a külkereskedelmi egyenleg várhatóan már pozitívan járul hozzá a gazdasági növekedéshez.

A lakossági fogyasztás növekedése - a 2002-2003-as évek nagy bővülését követően - idén lelassult, s ennek megfelelően inflációs hatása is mérsékeltebb volt. Bár a második negyedév tényadata gyorsulást mutat, ez jelentős részben átmeneti tényezőknek tulajdonítható.

Dezinfláció

A harmadik negyedév adatai alapján a fogyasztóiár-index 7 százalékra, a maginfláció 6 százalék alá csökkent. A csökkenés általános volt, ami a dezinfláció tartósságára utal. Az indirekt adók (főképp áfa és jövedéki adó) idei emelése okozta inflációgyorsulást követő dezinflációt - a még mindig gyors bérköltség-emelkedés ellenében - az erős forint árfolyam, a lakossági fogyasztás alacsonyabb szintje és az inflációs várakozások mérséklődése segítették.

Lassuló bérinfláció

Bár még szorosnak tekinthető, az év közepétől enyhülni látszik a munkapiac feszessége: lassult a bérinfláció és a munkakereslet növekedése is. Noha a bérnövekedés üteme továbbra is magasnak tekinthető, a termelékenység alakulását is figyelembe véve összességében úgy tűnik, megindult a munkaköltség-növekedés korábban várt lassulása.

Csökkentek az inflációs várakozások

A legutóbbi felmérések szerint az inflációs várakozások tovább mérséklődtek. A lakosság és a vállalatvezetők inflációs érzékelése és várakozása a negyedév során egyaránt csökkent. A piaci elemzők az októberi felmérésben szintén csökkentették rövid távú inflációs várakozásukat, változatlanul hagyták azonban a jövő év végére vonatkozó prognózisukat.

Fokozatos dezinfláció

Alap-előrejelzésében az MNB folytatódó dezinflációt valószínűsít. A fogyasztóiár-index értéke 2004 végén némileg 6 százalék alá csökken, 2005 végén 4-5 százalék között várható, míg 2006 végén 4 százalék körül alakulhat. Az alapelőrejelzéslényegében nem változott az augusztusi jelentésben közölthez képest.

Jövőre a dezinfláció makrogazdasági tényezőit - feltételezett erős árfolyam, lassuló bérnövekedés, alacsony fogyasztási dinamika - várhatóan ellensúlyozzák egyes, kibontakozóban lévő inflatorikus hatások, mint a megemelkedő energiaköltségek.

Tartósabb dezinflációt 2006-ra várnak, amikor a viszonylag erős forintárfolyam feltevés, és - részben ezzel összefüggésben - a fajlagos bérköltségek növekedésének további lassulása, illetve a feltételezett csökkenő olajárpálya dezinflációs hatásai már egyaránt érvényesülnek.

Továbbra sem elhanyagolható a célt meghaladó infláció valószínűsége 2005-2006-ban

2005-ben nem elhanyagolható a 4.0 +/- 1 százalékos inflációs célsávot meghaladó fogyasztóiár-index valószínűsége. A legfontosabb inflációt növelő kockázati tényezőnek egy a feltételezettnél magasabb olajárpálya és nagyobb fiskális keresleti élénkítő hatás lehetősége. E felfelé irányuló kockázatokat némiképp mérsékli a külső kereslet visszafogottabb bővülésének lehetősége.