Milyen forint és kamatszint lenne kívánatos? Mit mond egy lehetséges Monetáris Tanács tag?
Vezető gazdasági körökben elterjedt nézet szerint a miniszterelnök által a Monetáris Tanácsba újonnan jelölendő két tag közül az egyik nagy valószínűséggel Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa lehet. Várhegyi a Reuters-nak adott interjújában kifejtette, hogy az MNB a magas szinten tartott kamattal és az erős forint politikájával hibát követ el, és kárt okoz a magyar gazdaságnak. A kutató kifejtette, hogy a jelenleg érvényes 10.5%-os irányadó kamatszint helyett 9-9.5%-os rátának kellene lennie, és a forintnak valahol a 260-as szint környékén kellene ingadoznia az euróval szemben a mostani 244-es kurzus helyett. Fontos azonban, hogy Várhegyi eddig még nem kapott felkérést a monetáris tanácsi tagságra, de elmondta, hogy ezt valószínűleg vissza is utasítaná.
A kutató szerint az MNB monetáris döntéseire a politika túl nagy befolyást kíván gyakorolni, ennek ellenére a jegybanktörvény változtatásával kapcsolatos aggodalmakat megalapozatlannak tartja.
A Pénzügykutató főmunkatársa szerint az inflációs célok eléréséhez elegendő lenne 9-9.5% közüli jegybanki alapkamat. Várhegyi szerint ugyanakkor az MNB döntései arra utalnak, hogy a bank sokkal inkább a költségvetési folyamatokkal, mint az infláció alakulásával foglalkozik.
A kutató - aki az MNB Felügyelő Bizottságában is helyet foglal - hozzátette, hogy a jegybank erős forintra vonatkozó politikája nem feltétlenül a legmegfelelőbb a magas költségvetési hiány "kezelésére", máshogy kellene rákényszeríteni a kormányt a probléma valódi kezelésére. A szakértő szerint ha a költségvetés nem kellően szigorú, és a jegybank fenntartja mostani politikáját, "akkor az a buborék kipukkadásához vezet". Ennek a hatása az inflációban is megmutatkozhat, de a kormányt vélhetőleg tényleg arra kényszerítené, hogy tegyen érdemi lépéseket a költségvetés szigorítása irányába. Várhegyi szerint azonban ha az MNB valóban a feladatával törődne, akkor a forint a piaci viszonyok szerint a 255-260 sávban mozogna. A jegybank most inkább a "buborék kipukkadását próbálja megelőzni".
Várhegyi kifejtette, hogy az erős forint nem tesz jót az ország versenyképességének, az exportszektornak. "Érvelhetünk úgy az erős forint mellett, ahogy azt az MNB teszi, de a piac ezzel nem ért egyet." A kutató véleménye szerint a Jegybanktörvény tervezett módosítása nem sértené az MNB függetlenségét, mivel a változtatások összhangban lennének a nemzetközi normákkal.

Drasztikusan átalakul a magyar gasztronómia a klímaváltozás miatt: komoly szemléletváltás kell a hazai konyhákban.
Ha egymás mellé tennénk mind a 2800-at, az Atlanti-óceánig is eljuthatnánk; utunk során pedig tökéletesen kirajzolódna egy a magyar társadalomról szóló szubjektív látlelet.
Már csak 500 nevező kell, hogy magyar Guinness-rekord szülessen októberben! A cél továbbra is, hogy ezren rúgjanak büntetőt az Országos Tizenegyesrúgó Bajnokságon.
A művészről eddig még nem készült monográfia, ezt a hiányt pótolja az ősszel megjelenő, kétnyelvű (magyar és angol) művészeti album készül.
-
Az élelmiszer-infláció letöréséhez nem elég a 6 árharcos multi élelmiszerlánc (x)
Az élelmiszer-inflációban jelenleg gyengülés tapasztalható, amiben a multinacionális élelmiszerláncok árpolitikája is fontos szerepet játszik.
-
Tudatos döntések és kiszámíthatóság (x)
A dm döntési folyamataiban kiemelten fontos szerepe van a fenntarthatóságnak.
-
Hogyan támogatja az innováció a fenntarthatóságot? (x)
A jövő társadalma akkor lesz fenntartható, ha a tudásba fektet
- Milliárdos munka kezdődik a Budai Várban
- Teljesen átalakíthatja a magyar nyugdíjrendszert egy javaslat, a gyerekek is számítanának
- Kiszámolta a nyugdíjguru, hogy pontosan mennyi pénzt kaphatnak novemberben az idősek
- Horgász a pácban: életmentő akció a Balatonon
- Ilyen még nem volt a Facebookon
- Hiába érkezett a mentőhelikopter: egy hét után elhunyt a megyei gólkirály
Agrárszektor Konferencia 2023
Sustainable World 2023
Mi lesz veled magyar élelmiszer?


