Rövidtávon nem tartják valószínűnek az Európai Központi Bank (EKB) intervencióját a Financial Times Deutschland által megkérdezett devizapiaci szakértők és egy estleges beavatkozás sikerességét is kétségbe vonják. Az euró/dollár tegnap eddigi csúcsúra emelkedett (1.2985). Az elemzők többsége a várható trendek boncolgatása során abból indul ki, hogy a kurzus az 1.30-as szintet hamarosan átlépi.
Tegnap Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke már "majdnem brutálisnak" nevezte az euró erejét a dollárral szemben, egyértelműen utalva arra, hogy az árfolyam visszafoghatja az európai cégek exportját, és áttételesen az öreg kontinens gazdasági növekedési ütemét is. A szóbeli intervenció jókor jött, hiszen tegnap délelőtt a dollár/euró árfolyama megközelítette az 1.30-as szintet, onnan azonban fordult a trend, a zöldhasú erősödni kezdett, és a nap során jellemzően az 1.2950-es szint alatt cserélt gazdát a piacokon a két vezető deviza.
Paul Bednarczyk, a 4cast devizastratégáját meglepte Trichet szóbeli intervenciója, ugyanakkor véleménye szerint nem várható semmiféle konkrét EKB-intézkedés az euró gyengítéséért az 1.35-ös árfolyamszint alatt. Ezen a véleményen van Adrian Foster, a Dresdner Kleinwort Wasserstein (DrKW) devizapiaci szakértője is, aki szerint most növekszik a nyomás a politikusokra és a jegybankárokra (hasonlóan a februári helyzethez), ugyanakkor megítélése szerint még távol vagyunk a konkrét beavatkozásoktól.
Nem csak a dollár/eurót kell figyelni
Foster felhívta a figyelmet arra, hogy az EKB beavatkozása ellen szól, hogy a dollár nem csak az euróval, hanem a többi főbb devizával szemben is jelentősen gyengült. Példaként említhető a jen/dollár reláció is, itt azonban a legtöbb elemző szerint a japán jegybank (bejelentéséhez híven) a 105-ös szint alatt beavatkozna a túlzott jenerősödést megakadályozandó - tette hozzá Armin Mekelburg, a HypoVereinsbank devizastratégája. A szakértő szerint bár a Bank of Japan eddig tartózkodott a beavatkozásoktól, de ez hamar változhat. Példaként említette, hogy pénteken teszik közzé a harmadik negyedéves japán GDP-adatokat.
Bednarczyk (4cast) szerint az ázsiai befektetők mellett a közel-keleti országokból is erős euró-kereslet érezhető. A kőolajkitermelő országok jelentős mennyiségű dollárhoz jutnak az olajexporton keresztül (tőkeátcsoportosítás az importőröktől az exportőrökhöz), de ezek a befektetők is jobban szeretnék diverzifikálni a devizaportfoliojukat.
Ezen kívül számos egyéb befektető is euróba "megy át" azok közül, akik az amerikai elnökválasztás (gyors) eredménye következtében egy átmeneti dollár-erősödésre számítottak. Bednarczyk szerint az euró még a hét vége előtt áttöri az 1.30-as szintet, míg Foster szerint a következő napokban az euró/dollár kurzus az 1.2850-1.30-as sávban ingadozhat.
Michael Klawitter, a WestLB devizastratégája szerint a piac legalább egyszer szeretne 1.30 feletti árfolyamot is látni, ez azonban először feltehetően nem tartana sokáig, mivel beindulnának a nyereségrealizálások, és a kurzus ismét 1.30 alá süllyedne.
A Morgan Stanley európai vezető közgazdásza, Joachim Fels szerint a Trichet a tegnapi nyilatkozatával ismét a retorikai elemeket helyzete előtérbe (szóbeli intervenció), ami a szakértő szerint az EKB stratégiájának egy része. Fels szerint a befektetőknek várhatóan eszébe juthat, hogy Trichet akkori szóbeli intervenciói végül az euró erősödésének megálljt parancsoltak, és kissé gyengült a közös európai fizetőeszköz.
Az Allianz vezető közgazdásza Michael Heise szerint helyes, hogy az EKB kifejezi aggodalmát az árfolyam miatt. A Deutshce Bank szakértője Norbert Walter szintén osztja a többi elemző véleményét az EKB aggodalmaival kapcsolatban. Megítélése szerint ugyanakkor az árfolyamnak valahol az 1.10-es szintnél kellene lennie.
Kérdéses az intervenció hatásossága
A szóbeli intervenció nem jelent egyértelmű megoldást egyik vagy másik deviza árfolyamának alakításában. Nem egységes a szakértők véleménye abban a kérdésben, hogy milyen árfolyamszint mellett lenne szükséges az EKB-nek ténylegesen is interveniálni, abban ugyanakkor többen is egyetértenek, hogy ennek sikeressége kérdéses.
A devizastratégák szerint az EKB-nak valójában nem állhat igazán érdekében nagyobb dollár-pozíciók felhalmozása (intervenció esetén), mivel egy fokozottabb dollár-gyengülés hatására ezek a jegybanki dollár-pozíciók is gyorsan veszíthetnének értékükből. A szakértői nyilatkozatok üzenete egyértelmű: még az olyan nagy befolyással bíró intézmények - mint az EKB - sem tudnak szembemenni a világpiaci folyamatokkal.
Drasztikusan átalakul a magyar gasztronómia a klímaváltozás miatt: komoly szemléletváltás kell a hazai konyhákban.
Ha egymás mellé tennénk mind a 2800-at, az Atlanti-óceánig is eljuthatnánk; utunk során pedig tökéletesen kirajzolódna egy a magyar társadalomról szóló szubjektív látlelet.
Már csak 500 nevező kell, hogy magyar Guinness-rekord szülessen októberben! A cél továbbra is, hogy ezren rúgjanak büntetőt az Országos Tizenegyesrúgó Bajnokságon.
A művészről eddig még nem készült monográfia, ezt a hiányt pótolja az ősszel megjelenő, kétnyelvű (magyar és angol) művészeti album készül.
-
Nem enyhül az élelmiszer-infláció, de nem mindenhol kell mélyebben a zsebünkbe nyúlni
A Lidl-nél például bővítik az akciós termékek körét.
-
Multi élelmiszerláncok: családtámogatás az árakon és a munkatársakon keresztül (x)
Évente több száz milliárdos nagyságrendben fektetnek be az árak letörésébe, valamint munkatársaik bérezésébe és egyéb juttatásaiba az árharcos multinacionális nemzetközi élelmiszerláncok.
- Hunter Biden a bíróság előtt
- Támadnak a pockok, veszélyes anyaggal tudják csak irtani őket
- Jóváhagyta a Dunaferr tulajdonosváltását az Európai Bizottság - a nap hírei
- Rontották előrejelzéseiket a német gazdaságkutatók, csak jövőre jósolnak lassú fellendülést
- BL élőben: Nápolyban a Real Madrid
- Durva számok - 10 évet vett el a Covid a járványban meghaltak életéből
Agrárszektor Konferencia 2023
Sustainable World 2023
Mi lesz veled magyar élelmiszer?


