Mind az Európai Bizottság, mind az Európai Központi Bank (EKB) holnap teszi közzé jelentését az új uniós tagállamok eddig elért eredményeiről és az euró-övezethez történő csatlakozáshoz még elvégzendő feladatokról. Az EKB korábban már jelezte, hogy a maastrichti feltételek teljesítése mellett a tényleges konvergencia is elengedhetetlen. Elképzelhető, hogy ez esetlegesen ürügyet szolgáltathat arra, hogy késleltessék az új EU-tagok euró-zónához való csatlakozását - írja a Napi Gazdaság.
A jelentések megjelenését követően várhatóan ismét felizzanak a viták arról, hogy valójában mit is jelent a tényleges gazdasági felzárkózás az új tagállamok esetében. Amint azt már többször jeleztük, a különféle jelentések és elemzések rendre több évtizedes időt jósolnak ahhoz, hogy Magyarország elérhesse az unió egy főre jutó GDP-jének átlagos szintjét (függetlenül attól, hogy PPP-alapon, vagy nominálisan számítjuk).
Megítélésünk szerint az nem valószínű, hogy Brüsszel merőben új feltételrendszerrel állna elő az euróbevezetéshez (pl. egy konkrét - 75%-os - limit kerülne beépítésre a feltételrendszerbe, mely szerint az EU egy főre jutó GDP-nek a 75%-át el kell érni a közös pénz bevezetéséhez), ugyanakkor bizonyos "finom elemek" belekerülhetnek a rendszerbe, melyek a konvergencia-folyamat esetleges elhúzásának irányába mutatnának.
Az EKB illetékesei már korábban is azzal érveltek, hogy az euró elhamarkodott bevezetése ahhoz vezethet, hogy bizonyos kulcsfontosságú reformok és folyamatok nem, vagy nem megnyugtatóan zárulnak le (pl. intézményi és strukturális átalakulások, konvergencia az inflációs folyamatban, stb.), amelyek az euró bevezetése után úgymond "visszaüthetnek".
Az új tagállamok közül az eddigi hírek szerint a balti államok és Szlovénia tervezi a leghamarabb (2006-2007-ben) az euró-bevezetést, míg a "nagyobb" tagállamok (mint pl. Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország) inkább az évtized vége felé (2008-2010) szándékoznak a közös pénzzel fizetni.
A zárkózott kamaszok ventilációjában segíthet egy, a mentális jóllétet támogató új hazai mobilapp, a Healmindset, amelyben a felhasználók chaten, anonim módon kaphatna támogatást.
Bár a 20 ezer magyar méhész 1,2 millió méhcsaládja évente 25 ezer tonna mézet termel, Magyarországon az egy főre jutó mézfogyasztás mindössze 1 kg/év.
Újabb gasztronómiai témájú sikersztori a Brancsnál: közösségi előfinanszírozásból nyithatja meg főzelékbárját az ötletgazda Szatmári Ferenc, azaz Főzelékes Feri.
Október a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar, azaz az ADHD rendellenesség tudatosításának hónapja, amiben Magyarországon az iskoláskorú gyerekek 8-10 százaléka érintett.
-
A Black Friday után itt a Green Friday: mutatjuk, milyen akciók várnak
A túlfogyasztásra hívja fel a figyelmet a Mastercard kampánya.
-
Karácsonyi készülődés a PENNY-vel (x)
Szívhez szóló videóval is köszönti a vásárlókat az üzletlánc
- Magyar találmány: építőanyag készül vörösiszapból
- Liz Cheney a republikánusokat megosztó elnökjelölt kíván lenni
- A fürdőszobában végzett a szén-monoxid egy emberrel
- Vehet egy nagy levegőt a magyar női kézilabda-válogatott
- Egy budapesti drámai pillanatért jár a fair play díj - videó
- Karikó Katalin és Krausz Ferenc is átvette a Nobel-díjat - képek, videó
Agrárszektor Konferencia 2023
Sustainable World 2023
Mi lesz veled magyar élelmiszer?


