Dollár: nem csak 'egy' deviza?

Pénzcentrum
2004. augusztus 19. 09:35

Nincs könnyű helyzetben, aki az EUR/USD árfolyamot akarja előre jelezni. A jegyzések az elmúlt egy évben 1.08 és 1.29 USD között mozogtak, mely kb. 20%-os ingadozást jelent. Az alábbiakban főbb vonalakban utalunk a dollár gyengülését okozó tényezőkre, majd megpróbáltunk néhány olyan elemet felsorolni, mely támaszt adhat(ott) a zöldhasúnak. Az egyensúlyi árfolyam kialakulására a globalizálódott és hatékonynak tartott pénzügyi piacok mellett is nehezen számíthatunk, a túllövések és korrekciók folyamatosan generálják a volatilitást a piacokon.




A dollár 2002 folyamán került gyengülő trendbe az euróval és a jennel szemben. Azóta a dollár az euróval szemben értékének kb. felét veszítette el, mely igen jelentős leértékelődés. Az okok között divatossá vált a folyó fizetési mérleg oldaláról jelentkező jelentős nyomást említeni a finanszírozási oldal elégtelenségével. A hatalmas folyó mérleg hiány kialakulása mögött egyrészt az igen dinamikus, jelentősen hitelre épülő lakossági fogyasztás importvonzata illetve az államháztartás keresleti hatása említhető. Emellett az ismét élénkülő vállalati beruházások is számottevő finanszírozási igényt teremtettek. Több neves elemző vélekedése szerint az amerikai folyó fizetési mérleg hiánya fenntarthatatlan szintre emelkedett. Az amerikai gazdaság növekedése döntően az egyre magasabbra duzzadó adósságállományra alapozódik.

Amint a bevezetőben említettük a dollár értékvesztése az elmúlt években igen jelentős volt az euróval illetve a jennel szemben is. Az 1.2-es dollár/euró árfolyamot átlépve a piac jelentős része már 1.4-es dollár/euró árfolyamról beszélt. A folyamatosan rekordot döntő folyó mérleg deficit hatására a dollár bearek tábora csak nőtt. A fundamentális tényezőkön túl az oly meghatározó pszichológia az árfolyamot talán az indokoltnál is tovább gyengítette. Jelenleg ismét az 1.2-es szint körül mozog az árfolyam hol felülről, hol alulról közelítve meg azt.



Az elmúlt napokban ismerhettük meg a legfrissebb statisztikákat az USA külkereskedelmi folyamatairól. Az export csökkent, az import emelkedett, a deficit 55.8 mrd USD-s értéke sokkolta az elemzőket. Az éves szintű hiány 670 mrd USD-t tett ki, ami a GDP közel 5.8%-a. A hiány növekedésében az olajárak keltette extra kiadások is szerepet játszottak, de ezek nélkül is megdöbbentő mértékű volt a deficit. A külkereskedelem oldaláról legutóbb a 80-as évek második felében nehezedett jelentős leértékelési nyomás a dollárra. A kamatokat emelni kellett, hogy a dollár értékét meg lehessen őrizni. A Morgan Stanley stratégája ezzel hozza összefüggésbe a 87-es tőzsdeválságot is. A deficit akkor a GDP mindössze 3.2%-ra rúgott.





A dollár gyengülése irányába ható főbb tényezők tehát ismertek, most inkább azokra az elemekre kívánunk utalni, melyek alapján a dollár további értékvesztésétől mégsem kell tartani, amelyek alapján némileg cáfolhatók azok a nézetek, melyek szerint további 10-20%-os dollár leértékelődés várható. Hogy mi fog történni, azt mi sem tudjuk megjósolni, de talán sikerül néhány olyan tényezőre felhívni a figyelmet, mely a devizapiacon az árfolyamok közötti eligadozásban mégis segíthet.

A dollár árfolyamát megtartó illetve azt erősítő tényezők felsorolásánál támaszkodunk Stephen L Jen gondolataira, aki a Morgan Stanley londoni irodájának elemzője.

A dollár túlzott gyengülésének egyik legnagyobb akadálya, hogy a dollár az euró bevezetése ellenére is igen fontos szerepet tölt be a nemzetközi gazdaságban, a globális pénzügyi világban. A nyersanyagok, az energiahordozók árát továbbra is inkább dollárban jegyzik, az elszámolás is ebben bonyolódik. A devizatartalékok döntő többsége szintén dollárdenominált. A világgazdaság növekedésével az USA-n kívüli országok dollárigénye is nő, mely ekvivalens az amerikai fizetési mérleg hiányának növekedésével. Az USA a világ GDP-jének kb. 30%-át adja, ugyanakkor a dollár nemzetközi pénzügyekben betöltött szerepe ennél jelentősebb.

Részben a fenti folyamatokhoz kapcsolódóan a fenntartható folyó fizetési mérleg hiány a korábban gondoltnál magasabb lehet. Az elmúlt két évtizedben az átlagos GDP arányos deficit 2.2% volt. Nehéz pontos módszert adni, hogy a fenntartható mérték ezt mennyivel haladja meg, de feltehetően magasabb nála. Ez pedig idővel csak növekedni fog.



A globális egyensúlytalanságok többnyire a megtakarítások és a beruházások közötti különbségekre vezethetők vissza. Ha a szándékolt beruházásokra a belföldi megtakarítások nem nyújtanak elegendő forrást, akkor azt külföldről kell fedezni. Ha a beruházások GDP arányos szintjét a megtakarítások GDP arányos értékei felett ábrázoljuk, akkor az OECD országok 1960-1979-es adatait az 1980-2002-es adatokkal összehasonlítva azt tapasztaljuk, hogy a globalizált világban nagyobb egyensúlytalanságok is képződhetnek és fennmaradhatnak különösebb válságok nélkül.

Az alacsony belföldi megtakarítások, az egyre növekvő államháztartási hiány mellett a külső eladósodottság folyamatosan emelkedik. Egyesek szerint az adott évi egyensúlytalanságok mellett a növekvő adósságállomány az, mely a dollárt tartósan gyengülő pályán tartja. A Morgan Stanley ugyanakkor arra hívja fel a figylemet, hogy az USA külső adóssága még így is csak GDP-je 22%-át teszi ki, ami a fejlett országokkal összehasonlítva alacsony értéknek számít.

A dollár további tartós gyengülése nem csupán az USA-t, de a dollárhoz kötött többi devizát is érinti. Itt leginkább Kínára kell utalni. A jüan továbbra is a dollárhoz kötött. Ha a dollár gyengül, az az egyébként alulértékeltnek tartott jüan értékvesztését is jelenti. Az aulértékeltnek tartott kínai deviza eddig is komoly strukturális problémát okozott a környező országok és Japán számára. A jüan (közvetett) leértékelődése ezeket az aggodalmakat és problémákat tovább fokozná. Összességében Jen szerint kijelenthetjük, hogy a dollár lehet hogy vesztett világpénz szerepéből, mégis speciális devizaként kezelendő.

Az olajár az elmúlt időszakban sorozatosan döntött rekordokat. Ha hosszabb távon vizsgáljuk a dollár és az olajár árfolyamát, akkor szignifikáns pozitív korreláció tapasztalható a két adatsor között. A magas olajár önmagában feltehetően nem igazán segíti közvetlenül a dollárt, ugyanakkor erősen érinti az ázsiai devizákat és az ezzel szemben jegyzett dollárt is. Kína mint jelentős importőr a kötött deviza miatt speciális helyzetben van. A többi ország tekintetében a drága olaj a külkereskedelmi mérleg többletét csökkenti vagy a hiányt növeli. Ily módon kisebb a felértékelési (vagy nagyobb a leértékelési) nyomás az adott devizán a külkereskedelmi mérleg oldaláról. Ezek az összefüggések - mivel az USA a világ legnagyobb kőolajimportőre - azonban igen bizonytalanok és esetlegesek.

Az olaj vonatkozásában néhány szempontra érdemes még felhívni a figylemet. A Morgan Stanley számításai szerint az USA a legkevésbé olaj-szenzitív gazdaság a GDP arányos felhasználás tekintetében Japánhoz és az euró-zónához képest. Ebből fakadóan az áremelkedés is valamivel kevésbé érzékenyen érinti.

Az adózási sajátosságok (üzemanyagokra, energiára rakodó egyes adófajták) emellett azt okozzák, hogy a dráguló üzemanyagok illetve energiahordozók kisebb "adó-hatást" (az energiahordozók kereslete sokáig viszonylag árrugalmatlan, az energiára költött jövedelemrészt egyfajta adóként is kezelhetjük) generálnak. Nem tagadható tehát a gazdasági növekedést lassító hatás, ugyanakkor az mérsékeltebb.

A fenti sorokban tehát néhány olyan tényezőt próbáltunk felsorolni, mely némileg a dollár árfolyamát támogatják. A gyengülő trend fő okaira is utaltunk, ugyanakkor nem árulunk el titkot ha azt mondjuk, hogy a pszichológiai tényezőknek néha lényegesebb szerepük van a fundamentumoknál. Nehéz megmondani mi is az egyensúlyi árfolyam a nagy világdevizák esetében. Feltehetően az, ahol a globális egyensúlytalanságok nem túlzottak, és nem épülnek tovább. A globalizálódó, hedge fundok által katalizált globális pénzügyi piacoknál ugyanakkor aligha várhatjuk, hogy eltűnik a volatilitás.
HR BLOGGER
laskainelli  |  2024.03.26 12:00
A házasság egy olyan szövetséget jelentene, amelynek mélysége biztonságot és figyelmet biztosít a fe...
hrdoktor  |  2024.03.26 10:32
A stressz negatív hatásairól szinte mindenki hallott, de az eustressz, vagyis a pozitív stressz egés...
perfekt  |  2024.03.12 11:42
Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásainál előfordul, hogy a kérelmező több ellátást kap a jog sze...
coachco  |  2024.03.03 12:47
Most belegondolva abba, a Föld, föld...! című könyve után, hogy Márai távozása és az én ifjúkorom kö...
vezetoi-coaching  |  2024.02.12 22:30
Gondoltam, ezt elmesélem már. Gyakorlatilag kétszer megnéztem…:-))) Életemben először... Ki tudja, a...
Ilyen modellben még soha nem szerveztek ekkora rendezvényt (x)

Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.

Zsongtak és tolongtak a vevők a magyar Kickstarteren: rengetegen csaptak le erre az egyedülálló termékre

Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.

Újraindul a STRT Holding inkubációs programja, a Launchpad

Az STRT Holding közleménye szerint 8+30 millió forint befektetés és tapasztalt mentorgárda várja a jelentkezőket.

Egykor kubai textilmunkásoktól volt hangos, most közösségi finanszírozásból újul meg a patinás budapesti gyárépület (x)

A hiánypótló naturális, és letisztult berendezési trendeket kedvelő fotós közösség számára a Nordix már nem ismeretlen.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2024. március 29. péntek
Auguszta
13. hét
Március 29.
Nagypéntek
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
GEN Z Fest 2024
Gyere el akár INGYEN a Z generáció tavaszi eseményére!
Retail Day 2024
Merre tovább, magyar kiskereskedelem?
EZT OLVASTAD MÁR?
CSOK Plusz - hírek, tudnivalók
A legfontosabb hírek, elemzések, és a részletszabályok a 2024-től elérhető CSOK Plusz-ról.
Most nem