Néhány gondolat a GDP-ről és az egy főre jutó GDP-ről

Pénzcentrum

2004. június 24. 10:06

Egy mai cikkünkben az Egyesült Államok és az Európai Unió elmúlt évekbeli gazdasági növekedését, az egy főre jutó GDP-jét, illetve egyéb tényezőket vizsgáltuk meg , és azt találtuk, hogy igen jelentős elmaradást mutat az EU az USA-hoz képest. Ezen cikkünkben csak néhány fontosabb momentumot, az adatokban jelentős torzulást előidéző érdekességeket kívánunk megemlíteni a téma árnyaltabb megközelítéséhez egy a Profil című osztrák hetilapban a napokban megjelent cikk segítségével.

Amint azt jól tudjuk, a bruttó hazai termék az adott országban egy év alatt megtermelt javak és szolgáltatások összességét fejezi ki, ugyanakkor azt is tudjuk, hogy önmagában a nominális GDP adat nem alkalmas az egyes országok jólétének összehasonlítására. Ennek oka, hogy jelentős torzító tényezők játszhatnak szerepet a nominális adat kialakulásában. Példaként említhető az az eset, ha az egyik országban egy adott termék jóval többe kerül mint a másik országban, ezért a drágább termékű ország GDP-je nominálisan értelemszerűen magasabb lesz.

Alapvetően elmondható, hogy a bruttó hazai termék nominális, illetve százalékos növekedést mutató adata (év/év, negyedév/negyedév alapú volumenindex) önmagában nem fejezi ki egy adott ország jólétét. Az utóbbi százalékos adatnál arról a tényről sem kell megfeledkezni, hogy egy relatíve szegényebb, alacsonyabb nominális GDP-vel (=alacsonyabb bázissal) rendelkező ország GDP-je gyorsabb ütemben tud nőni, mint egy fejlett, és magas GDP-bázissal rendelkező ország. A torzító hatások ellenére - rendszerint politikai körökben - főként az éves volumenindex adatokat előszeretettel használják egyedüli üdvözítő számként a jólét bemutatására.

Az országok jólétének összehasonlíthatóságában jelentős segítséget nyújt a GDP-nek az ország rezindenseinek számával képzett hányadosa, azaz az egy főre jutó GDP adat. Ennél az adatnál is igen jelentős torzulást okozó tényezőket kell figyelembe venni, melyre a Profil alapján igen jó példa Luxemburg.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

A nyugat-európai parányi állam az egy főre jutó mutató tekintetében az EU-tagországokhoz képest toronymagasan kiemelkedik a mezőnyből. A parányi országban ugyanakkor éjszakánként csak fele annyian élnek, mint nappal. A foglalkoztatottak számottevő része ugyanis a szomszédos országokból (Németország, Franciaország, Belgium) ingázik át naponta a munkahelyére. Az ingázó dolgozók által végzett munka eredménye természetesen ugyanúgy hozzáadódik a luxemburgi gazdasági teljesítményhez, mint a nem ingázóké, ugyanakkor az egy lakosra jutó GDP meghatározásakor ezeket a munkavállalókat nem veszik figyelembe, mert nem tartoznak az ország lakosságához. Ennek következtében az egy lakosra számított GDP Luxemburgban rendkívül magas.

A Profil szerint az egy főre jutó GDP mutatónál további, az ország valódi életszínvonalát torzító tényezők is felléphetnek, melyekre Írország példáját hozta fel. Az egy lakosra számított GDP alapján Írország az EU-tagországok között az előkelő második helyen áll, megelőzve többek között Ausztriát is. Első ránézésre tehát Írország gazdagabbnak tűnik szomszéd országunknál: Ausztriánál. A lap kétkedve fogadja ezt a megközelítést.

A lap arra emlékeztet, hogy Írország, amelyet gyors gazdasági növekedése miatt kelta tigrisként is emlegettek a 90-es években, az alacsony adók révén nemzetközi cégek százait vonzotta a területére, főképpen az Egyesült Államokból, és többek között ennek köszönhetően az ír GDP rekordgyorsasággal nőtt(még a '90-es évek végén, és a 2000-es évek elején is, amikor gazdasági visszaesés következett be a főbb erőközpontokban, az ír gazdaság még 3-4%-os növekedést tudott produkálni). Az írek jövedelme azonban a GDP-növekedési ütemtől elmaradt, azaz az írek ugyan sokat termeltek, de ennek "gyümölcsét" nem élvezhették, mert a termékek nem az övék voltak, a nyereség nagy része külföldre vándorolt, azokhoz a cégekhez, amelyek Írországban beruháztak.

Az egy főre jutó GDP-nél ilyen esetben valósabb képet fest a ritkábban használt bruttó nemzeti össztermék (GNP) egy lakosra vetített mérőszáma. Ez alapján az írek csupán a 10. helyre kerülnének az EU-25-ös listán, míg az egy főre jutó GDP-szám tekintetében láthattuk, hogy a 2. helyre kerültek.

Az eddig említett jóléti "mérőszámok" mindegyikénél hasznosabb és az egyes országok összehasonlításához leginkább célszerű mutatószám a vásárlóerő-paritásos GDP. Ez a mutató az egyes országok közötti devizakurzusokból adódó egyensúlyi termék- és szolgáltatásárakat használja fel a GDP alapjául, és így mind a nominális, illetve százalékos változást ábrázoló, mind az egy főre eső GDP-mutatóknál jobb, és pontosabb összehasonlítást tesz lehetővé az egyes országok között.

Súlyos figyelmeztetést kaptak a magyar cégvezetők: ultimátumot adnak a dolgozók

A magyar szellemi munkát végzők több mint egyharmada legalább egy-két napot otthonról dolgozik - ez derült ki egy új kutatásból.

Tucatjával keresik a magyar dolgozókat az osztrákok: 2000 euró havi nettót adnak, gyakorlat sem kell

Ausztriában és hazánkban is készülnek már a nyári szezonra, a hotelek mindenhol keresik a kisegítő konyhai munkatársakat.

2 évvel ezelőtti szinten sincs a magyar dolgozók bére: mi lesz itt, ha újra rákapcsol az infláció?

Bod Péter Ákos szerint a felgyűlt államháztartási bajok miatt attól kell tartanunk, hogy 2024 végére ismét rákapcsol az áremelkedés.

Ekkora a baj a Google-nél? Brutális leépítést jelentettek be, sokan kerülnek utcára

A Google, az Alphabet vállalatcsoport részeként, költségcsökkentési intézkedések keretében számos alkalmazottját bocsátja el

Versengenek a magyarok a munkáért: ezekben a vármegyékben szinte lehetetlen állást találni

Továbbra is aktív munkavállalói jelenlét tapasztalható a hazai munkaerőpiacon.

Forrnak az indulatok a diákbérek körül: valóban többet kereshetnek a 25 év alattiak az idősebbeknél?

Valóban többet kereshetnek a 25 év alattiak, mint az idősebb munkavállalók? Szakértő oszlatja el az szja-kedvezmény körüli kételyeket.

Jóval több Fülöp-szigeteki vendégmunkás dolgozik Magyarországon, mint azt a KSH állítja

A valóságban több tízezer fővel több külföldi vendégmunkás lehet hazánkban, mint amit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) állít.

Csapdahelyzetben a kisgyermekes magyarok: sokmillió család megélhetése múlhat ezen

A kisgyermekes szülők szövetkezeti foglalkoztatása egy innovatív megoldás, amely új lehetőségeket nyit a munkaerőpiac és a családi élet összehangolásában.

Kevés munkakereső tudja, pedig tanítani kéne: ezekre a kérdésekre nem kötelező válaszolni állásinterjún

A munkahelyek kötelesek diszkrimináció és zaklatásmentes légkört teremteni, így vannak olyan területek, melyekbe nem hogy beavatkozniuk, de még rákérdezniük sem szabad.

Szükségből lehetőség: a magyarok többsége már ragaszkodik az otthoni munkavégzéshez

Az otthonról dolgozó munkavállalók harmada teljesen a lakóhelyéről látja el feladatait, míg a második leggyakoribb opció a heti három nap home office.

Elképesztő, ami történik: már ezek a sztármelósok sincsenek biztonságban Magyarországon

Az elmúlt években állandó slágertéma volt a globális informatikushiány, majd elkezdtek záporozni a hírek a techszektorban zajló tömeges elbocsátásokról.

Nélkülözők kontra gondtalanul élők: kiderült, kinek mennyi pénz jut

Bár az infláció visszahúzódott, a középkorúak jövedelme nem emelkedett jelentősebben.

Itt az újabb mesterterv: ezentúl csak így dolgozhatnak a magyar anyák?

A munkaerőpiacra visszatérő nők számára új lehetőségeket jelentenek a kismama műszakok.

Indul a pénzosztás: akár havi 180 ezer forintos állami támogatást is kaphatnak a 30 év alattiak, itt kell jelentkezni

A kormány Ifjúsági garancia plusz programja négy pillérre épül: bértámogatásra, lakhatási és utazási támogatásra, valamint átképzésre.

Óriási a bajban a magyar melósok: egyre több az elégedetlen hang, itt még botrány lesz

Országos szinten számottevően csökkent a munkavállalói fluktuáció, 28 százalékra mérséklődött tavaly, az egy évvel korábbi 33 százalékról.

Lassan tényleg kiürül az ország: egyre több magyar lép le az elképesztő külföldi fizetésekért

70 ezer álláshely betöltetlen ma Magyarországon, és csaknem 100 ezer külföldi munkavállaló dolgozik az országban.

Már nem sokáig trükközhetnek a bérekkel a magyar munkáltatók: nem titkolhatják a béreket tovább

Az alkalmazottaknak joga lesz részletes adatokat kérni az azonos vagy ugyanolyan értékű munkát végző kollégák fizetéséről, hogy azt össze tudják hasonlítani a saját bérükkel.

Özönlenek a vendégmunkások Magyarországra: Kirgizisztán és Vietnam a top küldőországok között

Fülöp-szigetek, Kirgizisztán és Vietnam polgárai között népszerűek a magyar álláslehetőségek, míg a környező országok dolgozói már rég nyugatabbra keresnek munkát.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír