27 °C Budapest

Néhány gondolat a GDP-ről és az egy főre jutó GDP-ről

Pénzcentrum
2004. június 24. 10:06

Egy mai cikkünkben az Egyesült Államok és az Európai Unió elmúlt évekbeli gazdasági növekedését, az egy főre jutó GDP-jét, illetve egyéb tényezőket vizsgáltuk meg , és azt találtuk, hogy igen jelentős elmaradást mutat az EU az USA-hoz képest. Ezen cikkünkben csak néhány fontosabb momentumot, az adatokban jelentős torzulást előidéző érdekességeket kívánunk megemlíteni a téma árnyaltabb megközelítéséhez egy a Profil című osztrák hetilapban a napokban megjelent cikk segítségével.



Amint azt jól tudjuk, a bruttó hazai termék az adott országban egy év alatt megtermelt javak és szolgáltatások összességét fejezi ki, ugyanakkor azt is tudjuk, hogy önmagában a nominális GDP adat nem alkalmas az egyes országok jólétének összehasonlítására. Ennek oka, hogy jelentős torzító tényezők játszhatnak szerepet a nominális adat kialakulásában. Példaként említhető az az eset, ha az egyik országban egy adott termék jóval többe kerül mint a másik országban, ezért a drágább termékű ország GDP-je nominálisan értelemszerűen magasabb lesz.

Alapvetően elmondható, hogy a bruttó hazai termék nominális, illetve százalékos növekedést mutató adata (év/év, negyedév/negyedév alapú volumenindex) önmagában nem fejezi ki egy adott ország jólétét. Az utóbbi százalékos adatnál arról a tényről sem kell megfeledkezni, hogy egy relatíve szegényebb, alacsonyabb nominális GDP-vel (=alacsonyabb bázissal) rendelkező ország GDP-je gyorsabb ütemben tud nőni, mint egy fejlett, és magas GDP-bázissal rendelkező ország. A torzító hatások ellenére - rendszerint politikai körökben - főként az éves volumenindex adatokat előszeretettel használják egyedüli üdvözítő számként a jólét bemutatására.

Az országok jólétének összehasonlíthatóságában jelentős segítséget nyújt a GDP-nek az ország rezindenseinek számával képzett hányadosa, azaz az egy főre jutó GDP adat. Ennél az adatnál is igen jelentős torzulást okozó tényezőket kell figyelembe venni, melyre a Profil alapján igen jó példa Luxemburg.


A nyugat-európai parányi állam az egy főre jutó mutató tekintetében az EU-tagországokhoz képest toronymagasan kiemelkedik a mezőnyből. A parányi országban ugyanakkor éjszakánként csak fele annyian élnek, mint nappal. A foglalkoztatottak számottevő része ugyanis a szomszédos országokból (Németország, Franciaország, Belgium) ingázik át naponta a munkahelyére. Az ingázó dolgozók által végzett munka eredménye természetesen ugyanúgy hozzáadódik a luxemburgi gazdasági teljesítményhez, mint a nem ingázóké, ugyanakkor az egy lakosra jutó GDP meghatározásakor ezeket a munkavállalókat nem veszik figyelembe, mert nem tartoznak az ország lakosságához. Ennek következtében az egy lakosra számított GDP Luxemburgban rendkívül magas.


A Profil szerint az egy főre jutó GDP mutatónál további, az ország valódi életszínvonalát torzító tényezők is felléphetnek, melyekre Írország példáját hozta fel. Az egy lakosra számított GDP alapján Írország az EU-tagországok között az előkelő második helyen áll, megelőzve többek között Ausztriát is. Első ránézésre tehát Írország gazdagabbnak tűnik szomszéd országunknál: Ausztriánál. A lap kétkedve fogadja ezt a megközelítést.


A lap arra emlékeztet, hogy Írország, amelyet gyors gazdasági növekedése miatt kelta tigrisként is emlegettek a 90-es években, az alacsony adók révén nemzetközi cégek százait vonzotta a területére, főképpen az Egyesült Államokból, és többek között ennek köszönhetően az ír GDP rekordgyorsasággal nőtt(még a '90-es évek végén, és a 2000-es évek elején is, amikor gazdasági visszaesés következett be a főbb erőközpontokban, az ír gazdaság még 3-4%-os növekedést tudott produkálni). Az írek jövedelme azonban a GDP-növekedési ütemtől elmaradt, azaz az írek ugyan sokat termeltek, de ennek "gyümölcsét" nem élvezhették, mert a termékek nem az övék voltak, a nyereség nagy része külföldre vándorolt, azokhoz a cégekhez, amelyek Írországban beruháztak.

Az egy főre jutó GDP-nél ilyen esetben valósabb képet fest a ritkábban használt bruttó nemzeti össztermék (GNP) egy lakosra vetített mérőszáma. Ez alapján az írek csupán a 10. helyre kerülnének az EU-25-ös listán, míg az egy főre jutó GDP-szám tekintetében láthattuk, hogy a 2. helyre kerültek.

Az eddig említett jóléti "mérőszámok" mindegyikénél hasznosabb és az egyes országok összehasonlításához leginkább célszerű mutatószám a vásárlóerő-paritásos GDP. Ez a mutató az egyes országok közötti devizakurzusokból adódó egyensúlyi termék- és szolgáltatásárakat használja fel a GDP alapjául, és így mind a nominális, illetve százalékos változást ábrázoló, mind az egy főre eső GDP-mutatóknál jobb, és pontosabb összehasonlítást tesz lehetővé az egyes országok között.
HR BLOGGER
hrbonbon  |  2021.07.30 10:11
Ha nem is napi szinten, de viszonylag gyakran kérdeznek meg minket jelöltjeink, hogy hogyan öltözzen...
coachco  |  2021.07.28 17:49
Eszembe jutott egyik barátunk fia, aki járt egy magyarországi követségen, mégpedig a nagykövet meghí...
perfekt  |  2021.07.26 14:27
A számviteli törvény ez évi változásában módosították a számviteli szolgáltatásokra vonatkozó paragr...
hrdoktor  |  2021.07.26 08:31
Nem minden esetben lehet a szervezet jelzőrendszereire hagyatkozni: tudatos kontroll alatt kell tart...
kovacstunde  |  2021.07.21 14:55
  Optimista, derűlátó ember vagyok, de mint mindenkit az életem során engem is értek veszteségek. H...
NAPTÁR
Tovább
2021. július 31. szombat
Oszkár
30. hét
EZT OLVASTAD MÁR?