Néhány gondolat a GDP-ről és az egy főre jutó GDP-ről

Pénzcentrum

2004. június 24. 10:06

Egy mai cikkünkben az Egyesült Államok és az Európai Unió elmúlt évekbeli gazdasági növekedését, az egy főre jutó GDP-jét, illetve egyéb tényezőket vizsgáltuk meg , és azt találtuk, hogy igen jelentős elmaradást mutat az EU az USA-hoz képest. Ezen cikkünkben csak néhány fontosabb momentumot, az adatokban jelentős torzulást előidéző érdekességeket kívánunk megemlíteni a téma árnyaltabb megközelítéséhez egy a Profil című osztrák hetilapban a napokban megjelent cikk segítségével.

Amint azt jól tudjuk, a bruttó hazai termék az adott országban egy év alatt megtermelt javak és szolgáltatások összességét fejezi ki, ugyanakkor azt is tudjuk, hogy önmagában a nominális GDP adat nem alkalmas az egyes országok jólétének összehasonlítására. Ennek oka, hogy jelentős torzító tényezők játszhatnak szerepet a nominális adat kialakulásában. Példaként említhető az az eset, ha az egyik országban egy adott termék jóval többe kerül mint a másik országban, ezért a drágább termékű ország GDP-je nominálisan értelemszerűen magasabb lesz.

Alapvetően elmondható, hogy a bruttó hazai termék nominális, illetve százalékos növekedést mutató adata (év/év, negyedév/negyedév alapú volumenindex) önmagában nem fejezi ki egy adott ország jólétét. Az utóbbi százalékos adatnál arról a tényről sem kell megfeledkezni, hogy egy relatíve szegényebb, alacsonyabb nominális GDP-vel (=alacsonyabb bázissal) rendelkező ország GDP-je gyorsabb ütemben tud nőni, mint egy fejlett, és magas GDP-bázissal rendelkező ország. A torzító hatások ellenére - rendszerint politikai körökben - főként az éves volumenindex adatokat előszeretettel használják egyedüli üdvözítő számként a jólét bemutatására.

Az országok jólétének összehasonlíthatóságában jelentős segítséget nyújt a GDP-nek az ország rezindenseinek számával képzett hányadosa, azaz az egy főre jutó GDP adat. Ennél az adatnál is igen jelentős torzulást okozó tényezőket kell figyelembe venni, melyre a Profil alapján igen jó példa Luxemburg.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

A nyugat-európai parányi állam az egy főre jutó mutató tekintetében az EU-tagországokhoz képest toronymagasan kiemelkedik a mezőnyből. A parányi országban ugyanakkor éjszakánként csak fele annyian élnek, mint nappal. A foglalkoztatottak számottevő része ugyanis a szomszédos országokból (Németország, Franciaország, Belgium) ingázik át naponta a munkahelyére. Az ingázó dolgozók által végzett munka eredménye természetesen ugyanúgy hozzáadódik a luxemburgi gazdasági teljesítményhez, mint a nem ingázóké, ugyanakkor az egy lakosra jutó GDP meghatározásakor ezeket a munkavállalókat nem veszik figyelembe, mert nem tartoznak az ország lakosságához. Ennek következtében az egy lakosra számított GDP Luxemburgban rendkívül magas.

A Profil szerint az egy főre jutó GDP mutatónál további, az ország valódi életszínvonalát torzító tényezők is felléphetnek, melyekre Írország példáját hozta fel. Az egy lakosra számított GDP alapján Írország az EU-tagországok között az előkelő második helyen áll, megelőzve többek között Ausztriát is. Első ránézésre tehát Írország gazdagabbnak tűnik szomszéd országunknál: Ausztriánál. A lap kétkedve fogadja ezt a megközelítést.

A lap arra emlékeztet, hogy Írország, amelyet gyors gazdasági növekedése miatt kelta tigrisként is emlegettek a 90-es években, az alacsony adók révén nemzetközi cégek százait vonzotta a területére, főképpen az Egyesült Államokból, és többek között ennek köszönhetően az ír GDP rekordgyorsasággal nőtt(még a '90-es évek végén, és a 2000-es évek elején is, amikor gazdasági visszaesés következett be a főbb erőközpontokban, az ír gazdaság még 3-4%-os növekedést tudott produkálni). Az írek jövedelme azonban a GDP-növekedési ütemtől elmaradt, azaz az írek ugyan sokat termeltek, de ennek "gyümölcsét" nem élvezhették, mert a termékek nem az övék voltak, a nyereség nagy része külföldre vándorolt, azokhoz a cégekhez, amelyek Írországban beruháztak.

Az egy főre jutó GDP-nél ilyen esetben valósabb képet fest a ritkábban használt bruttó nemzeti össztermék (GNP) egy lakosra vetített mérőszáma. Ez alapján az írek csupán a 10. helyre kerülnének az EU-25-ös listán, míg az egy főre jutó GDP-szám tekintetében láthattuk, hogy a 2. helyre kerültek.

Az eddig említett jóléti "mérőszámok" mindegyikénél hasznosabb és az egyes országok összehasonlításához leginkább célszerű mutatószám a vásárlóerő-paritásos GDP. Ez a mutató az egyes országok közötti devizakurzusokból adódó egyensúlyi termék- és szolgáltatásárakat használja fel a GDP alapjául, és így mind a nominális, illetve százalékos változást ábrázoló, mind az egy főre eső GDP-mutatóknál jobb, és pontosabb összehasonlítást tesz lehetővé az egyes országok között.

Égető a helyzet, élhetetlen a magyar minimálbér: ennyi emelést követelnek a szakszervezetek

Itt az alkalom, hogy a minimálbér Magyarországon jövőre átlépje a 300 ezer forintos lélektani határt, amihez több mint 12 százalékos emelés kell.

Egyre több a munkanélküli: de mik a kilátások? Erre számíthatnak a jövőben, akik nem találnak állást

A 2024. április és június közötti három hónapban a foglalkoztatottak száma (15-74 éves korosztály) 4 millió 745 ezer fő volt, 21 ezerrel több, mint egy...

Ennek nem lesz így jó vége: egyre több a munkanélküli, sokan nem tudnak elhelyezkedni

4 millió 768 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,2%.

Zöld utat kapott a módosítás: orosz vendégmunkások özöne áraszthatja el Magyarországot?

A szakértő szerint komoly potenciális nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, ha több ezres nagyságrendben adnák be a kérelmeket.

Indult a józan robot: ennyi évet tölthet el munkával egy mai 15 éves élete során

A munkával várhatóan eltöltött évek száma az EU-n belül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben.

Komoly bérváltozás jön az osztrákoknál: rengeteg magyart érint, sok pénzről van szó

Az osztrák adórendszer 2024-ről 2025-re 4%-os emelést hajt végre a béradó sávokban, ami növeli a munkavállalók nettó fizetését.

Óriási dilemmában a magyar szülők: fontos döntést kell hozniuk a gyerekek jövőjéről

A diákmunkának megvannak az előnyei és árnyoldalai, mind a diákok, mind a munkáltatók, mind pedig a nemzetgazdaság szempontjából.

Teljesen új utat választ sok fiatal a karrierépítéshez: nem bajlódnak a szamárlétrával

Most is van, aki számára az előmenetelt a magasabb pozíció jelenti, azonban egyre több olyan munkavállaló akad, aki horizontális, azaz szakterületeken átívelő pályafutást épít.

Már megint a magyar dolgozók zsebében turkálnak: állítólag 450 nettót visz haza az átlag

A bruttó kereset mediánértéke 525 100, a nettó kereset mediánértéke 363 900 forintot ért el a KSH szerint.

Őrjítő félelem lett úrrá a dolgozókon: emiatt féltik nagyon az állásukat, hamarosan kirúghatják őket

Az utóbbi években rendkívül fontossá vált a munkavállalóknak, hogy egy állás hosszú távon is biztosított legyen.

Ez ennyi volt: lekapcsolták a gátlástalan kripto csalókat, többet nem verhetnek át senkit

A gyanuítottak nem hagyhatják el lakóhelyüket és nyomkövetőt kell viselniük folyamatosan.

Az angol már a múlté: kiderítettük, ezek a nyelvek most aranyat érnek a munkaerőpiacon

Általános tendencia, hogy a jelöltek és a munkavállalók többsége csak írásban használja az angolt, de nem mindig beszélnek magabiztosan.

Óriásit nőtt ezeknek a melósoknak a fizetése az elmúlt fél évben: ennyit visznek most haza

Az idei második negyedévben 2104 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére.

Fellélegezhetnek a magyar melósok: itt a fordulat a munkaerőpiacon

A pénzügyi vezetők (CFO-k) 70%-a nem tervezi átszervezni pénzügyi osztályát a következő két évben

Magyar melósokat várnak német munkára: 570 ezer a fizu, nyelvtudás és végzettség sem kell

Egy magyar nyelvű álláshirdetésben németországi sertéstelepre keresnek állatgondozókat és havonta akár 570 ezer forintot is adnak a munkáért.

Ők ma a legszegényebb dolgozók Magyarországon: hihetetlen, mekkora fizetésből tengődnek családok

Budapest erősen felhúzza a hazai bérstatisztikákat: a fővárosban 503 108 forint volt a havi nettó átlagkereset az I. negyedévben, az országos átlag csak 414 301...

Már tárgyalnak a minimálbérről: ekkora emelésre készülhetnek a magyar dolgozók

Az európai uniós minimálbér irányelvek végrehajtására is nagy hangsúlyt fektetnek.

Gyorsan avul a magyar dolgozók szakértelme: nem veszi el az AI a munkát, de ezt muszáj lesz megtanulni

A mesterséges intelligencia beépül a vállalatok pénzügyi folyamataiba.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír