A Monetáris Tanács 2004. június 7-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatláb 11.50%-os szintjét. A piac óvatos kamatcsökkentést várt elsősorban az erősebb szinten stabilizálódni látszó forint miatt.
A Monetáris Tanács megtárgyalta a 2004. júniusi Jelentés a pénzügyi stabilitásról című kiadványt.
A Monetáris Tanács szerint Magyarországon 2004-ben a növekedés szerkezete egyensúlyi szempontból várhatóan kedvezőbbé válik: a lakossági fogyasztás dinamikája hosszabb távon is fenntartható szintre csökkenhet, a növekedés motorjává pedig a vállalati beruházások válhatnak, összhangban a hazai termékek iránti növekvő exportkereslettel. A lakossági és az állami kiadások növekedési ütemének mérséklődése javíthatja a külső egyensúlyt is, ez azonban előreláthatóan csak lassan megy majd végbe. A folyó fizetési mérleg jelentős hiányának fennmaradása kedvezőtlen jelzés lehet a külföldi befektetők számára és növelheti a stabilitási kockázatokat. Így a költségvetési hiány következetes csökkentése kulcsfontosságú a külső egyensúly helyreállítása és a stabilitási kockázatok mérséklése érdekében. A vártnál gyorsabb és nagyobb mértékű fejlett piaci hozamemelkedés a feltörekvő országokban emelheti a kockázati felárakat, és kedvezőtlenül érintheti a pénzügyi stabilitást.
A költségvetési hiány és a külső egyensúlyi helyzet piaci megítélésének változékonyságát tükrözi az a tény, hogy a hazai pénzügyi piacokon a kockázati kilátások javulása egyelőre elsősorban rövid lejáratokon tapasztalható. A hosszabb hozamok alakulása, a külföldi állampapír-vásárlók befektetési portfoliójának rövidülő átlagos lejárata arról tanúskodik, hogy a gazdaságra vonatkozó közép- és hosszabb távú befektetői kilátások bizonytalansága kevésbé csökkent.

-
Gesztenye-feldolgozó, pizzéria, repülőgyár, fémipari vállalat - négy cég, négy iparág és azonos kihívások (x)
Az E.ON sikeres hazai kkv-kal közös együttműködésben mutatja be, hogyan tud segíteni egy energiaszolgáltató a cégek versenyképességében.








